Abora

Még júniusban lekaszáltattuk a szép nagyra nőtt füvet, ez pont úgy történt, mint tavaly: idejött egy  traktor, fél óra alatt lekaszált annyit, mint mi egy hónap alatt, és elkért tízezer forintot.
Amiben más volt a dolog, az az, hogy idén nem báláztattunk. Ennek két oka van:
- Piszok drága (1000 forint bálánként, lett volna idén vagy tizenöt)
- Béna dolog nagy körbálákat kézzel görgetni

A nagy ötlet az volt, hogy építünk egy nagy szénatárolót. Nem csak mostanra, véglegesre: a cél az volt, hogy ha egyszer az erdőt is rendesen tudjuk kaszálni, akkor is elférjen benne. A végeredmény kicsit monumentális lett.



4x4 méter alapterületű, az oszlopok hét méternél is magasabbak. A tető elvileg állítható, gyakorlatilag olyan nehéz, hogy még nem próbáltuk meg. Összeraktuk az idén szükséges magasságban, ha pedig állítanunk kell egyszer... a holnap gondja a holnapé.

A faluban mindenki hülyének nézett minket, hogy két hektárról kézzel hordjuk össze a füvet, azt mondták, bele fogunk bolondulni. Hát, összeütöttünk egy három méteres saroglyát, és egy nap alatt összehordtunk 15 körbálányi szénát. Ez a mennyiség egyébként már akár elbírna egy tehenet - még össze kell rá szedni némi forintot, meg istállót építeni, meg kitalálni, hogy mi legyen pontosan a tejjel... de komolyan játszadozunk már a gondolattal.
Összességében elmondhatjuk, hogy az épület finoman szólva bevált. Jövőre biztos nem báláztatunk, széna kérdés kipipálva.


Komment (3)



Új komment

* Ez egy biztonsági kérdés, ami azért van, hogy ne árasszanak el minket az ukrán spambotok. Válaszolj értelemszerűen - tulajdonnév nagybetű, többszavas válasz nincs.




Összes komment


ravic - 2015-07-08 17:16:24


Az abora tetejét könnyen, egy egyszerű emelőszerkezettel lehetett mozgatni fel-le. részei:
- kb. 1 m hosszú (de inkább rövidebb), karvastagságú rúd, kb. a harmadánál átfúrva és abban rögzítve egy, az oszlopok furataitól kissé vékonyabb (és nagyjából furat hosszúságú, vagyis kb. 15-20 cm) vastagságú vasrúd, ami a rövidebb harmadon kb. 10 cm-ként vékonyabb furatokkal van ellátva.
- ennek kb. fele-kétharmada hosszúságú másik rúd (némileg könnyebb, akár kissé vékonyabb), aminek egyik végében (attól 5-10 cm-re, hogy biztosan tartson) egy vékonyabb (a másik rúd kisebb furataiba beleillő) vasrúd van rögzítve.
Ezzel akár egy ember is leengedheti a tetőt (de gyerekkoromba gyakran segítettem édesapámnak ebben a műveletben): a széna tetején állva, a tetőt tartó vaspálca alatt egy lyukat kihagyva beilleszti a hosszabb rudat, majd annak valamelyik kisebb furatába a másik rudat, ennek végét a tető összecsapolt sarka alá illeszti, karos emelőként megemeli, a tartó vaspálcát kihúzza és egy lyukkal lejjebb teszi, majd az emelővel ráereszti a tetőt. A tető helyzete mindig a széna mennyiségének függvénye volt - ahogy fogyott, úgy kellett mindig lejjebb ereszteni, hogy az eső, a szél kárt ne tegyen benne. Ha emelni akarja a tetőt, akkor értelemszerűen közvetlenül a tartó vaspálca alá kell dugni az emelőt.
Remélem, valamennyire érthető a dolog... sok sikert!
Üdv:
rav


Ishar - 2014-11-04 08:07:59


Szia!
Mindig az adott település építési szabályzatát kell megnézni. Vannak országos szabályok, ennél szigorúbbak lehetnek a falvak, megengedőbbek nem. Ezek itt mind engedély nélkül felhúzható építmények, nálunk ilyeneket még lehet gond nélkül, akár szántó besorolású területre is. Az engedélyezés már bonyolultabb eljárás, egyrészt nehézkes, másrészt drága - földmérés meg minden. Eddig nekünk erre nem volt szükséges, de előfordulhat, hogy később kelleni fog.


benito - 2014-10-31 12:36:23


Szia!

Az épületekre, (csirkeól, földház, fatároló, szénatároló) kellet valamiféle engedély, hogy felépítsed? Nagyon csábító ötlet számomra a földház, szeretnék majd ötleteket kérni, tavasszal elképzelhető, hogy én is belevágnék az építésébe. Más terepviszonyaim vannak, de valami hasonlót szerintem össze tudok \'ütni\'.
Üdv, benito