Némakacsa
2014-10-27 18:23:10 - Ishar
Kategória: Állat
A legutóbb beszerzett, kevésbé ismert állataimról szeretnék most írni egy kicsit.
Először is, amiket eddig összekapartam a némakacsákról. Csomó előnyös tulajdonságuk van, ami miatt őket választottam, és nem hagyományos kacsákat:
- nem hápognak (no shit)
- sokkal nagyobbra nőnek, akár nyolc kilósra is
- tisztábbak
- jobban repülnek, tehát képesek megvédeni magukat
- nem garantáltan szalmonellás az összes tojás
- baromi aranyosak
- állítólag finomak, bár én még soha nem ettem
A sok különbség abból adódik, hogy a némakacsa (vagy pézsmakacsa, pézsmaréce) teljesen más állatból alakult ki, mint az összes többi háziasított kacsafaj. A krumplihoz és a kukoricához hasonlóan ezt a rendkívül finom dolgot is Dél-Amerikából importáltuk, távol áll az őshonostól. A trópusi gyökerek ellenére jól bírja a hideget, jó vastag tollazata van.
A keltetési idő valami 30 nap körül van, és állítólag különösen jól tudják ezt csinálni. 80% fölötti kelési aránnyal, és minimális csibehalandósággal hitegetnek. Úgy legyen. Akinek nincs kotlós tyúkja, az a tyúktojást is alárakhatja (természetesen 9 napos késéssel, hogy egyszerre keljen ki), nem elég, hogy kikelti, de fel is neveli a kiscsirkéket is. Egyetlen dolog, amire vigyázni kell, hogy a kacsa persze vízbe megy, ha tud, a csirkék pedig követik, és megfulladhatnak.
Persze nálam még kevés idő telt el, hogy ebből sokat megtapasztaljak. Első körben a gácsérom fogta magát, és világgá ment: reggel még megvolt, este már nem. Ragadozó támadásának semmi nyoma, márpedig egy jó négy kilós madarat nincs nagyon hazai vadállat, ami küzdelem nélkül leteper. Két hektáron belül egy fia tollkupacot nem találtam. Mint ha a föld nyelte volna el. Csak arra tudok gondolni, hogy elrepült, bár elég érdekes, hogy itt hagyta a nőstényeket. Azok amúgy köszönik, jól vannak, bár Éva kutyája kicsit megkergette őket egyik reggel, de semmi bajuk.
Egy szó mint száz, tavaszig szereznem kell egy némakacsa gácsért.
Komment (1)