A
szerelem története ...
Szavak nélkül
engedtél el
nem kaptam útravalót
tétován, itt a semmi közepén
keresem az utat, a jót,
mely mégis hozzád vezet
Mágikus
kötést ésszel, legyőzni, nem lehet
távolságon
időn
átível szív, képzelet,
dallamok ..
dúdolva várnak
egyetlen mondattá
szelídült megkésett csodát
míg
sors koptatja némán
e szél sodorta
szerelem összegyűrt mosolyát...

Szív
ha érte ég, nem felejt, soha
Vágy
mégis, önző, ostoba
Bár fagy fed, jegével aranyló ágakat
Tavaszán
hó alatt is, újra rügy fakad...

Telihold..
magányos, ledér felhőfoltmosolyt
csak
nekem dobott
De mi az ott ?
Felleghajtós
köpeny?
s a cyranói orr ..
hazug
Hold
Titkod pár piszkos páragomoly..
Vagy vágyaink
formálják arcodat?
Hinni ezüstödben keserű kárhozat...

Szeme fénye
lobbant fel az éjben ?
valami
jégszínkéket, látni véltem..
megcsalnak estéim
s kérkedve várnak ovációt
vonultatva
káprázatos trendi reménykollekciót
romantikus tegnapok
színes kelméje lágy kontrasztosan
simul
az álomra melynek vérző szíve van
egy másik
emlék csábosan
augusztusi csókok sziporkáiban
üstökösstólát visel
ott
nevető holnapok
hófehéren vakító neutroncsillagok
fényét rejtő ékkövet
csalóka
éj fekete hajába számolatlan fonva..
e konok
emlékezet szemöldökét összevonva
végül
valóságra szédül
s reménytől részegült mámoros szavak
őszi széltől
fázósan dadogva egymásra omlanak ...
Testet
öltött a szerelem, maga
hittem benne..
Ó, én ostoba !
Rózsaszíne szivárványként szememre szállt
Zuhantam
lángoló vággyá vált a lelkem,
s boldogan
hangja hűs bársonyára estem..
Most
megszokott szélmalmaim kezem
ügyében
valóságtól védőn őrlik napjaim..
Szótlan
szemei szigorú sziklabörtöne..
Már tudom.
Szénből van a szíve..
olyan.. fénnyé égett..
fekete...
Írj
E-mail címem
Szerelmes versek
1 2 3
4 5 6 7
8 9 10 11
12 13 14 15
16 17 18 19
20 21
|