A szerelem története ...

Elűzted szívem szomorú telét
hozva Tavaszom tündöklő igézetét
Csak érted dobog e szív
Őrülten szeretni, lángolva hív
Oh.. annyira kell e szédület
lelkem elveszik, elpusztul Nélküled...

Szeretlek, ameddig szavak születnek ajkamon
mikor eső dobolja dallamát ezernyi síró ablakon
S majd csak, ha emlékként létezem
hajadba titkon,holdfényt fon kezem
megannyi magányos éjjelen,-amíg csak létezem...

Szemed szemembe ha néz
hangod édes mintha méz
érinti ajkaim
Féltett, apró titkaim
miket szívem rejteget..
S csalfa álmokat ha kergetek
mond ki érti meg ?

Hajnal, újra ha Rád nevet
Lustán ébredő parányi porszemek
e fény puha vörös pászmáiban
lejtik néma, titkos táncukat
Ne keress többé más utat
Mint porszemek.. táncold az életet...

Hangod ezüstje szívemig ér
S amíg ereimben csordul a vér
E szív csak érted dobog

Szomorú csillagok,
majd magukkal ha hívnak
lelkemből utolsó dallamok Hozzád sírnak
Szerelmedért...

Angyal,- egy , ha Rád találna
Kívánságod, egyetlen, valóra ha válna
Vajon mi volna szíved leghőbb vágya ?
Lelked rejtett, titkos álma
mit soha, soha meg nem bánna...

Vágylak mint hamvadó tűz - perzselő lángokat
álmokból építek talmi várakat
Szívem, hangod emlékétől őrülten dobog
Szemed fénye mint távoli csillagok..
Csókold újra sóvár ajkamat
Ne vedd el tőlem az Álmokat...

Mond, ha ott, mélyen legbelül
édes észrevétlenül
A régi tűz ugyanúgy ég, hevül
Mit ér Idő, ha múlik kérlelhetetlenül
Nem gyógyít mégsem ha vársz tétlenül...

Hol álmom igaz valóság
S valóságom csalfa álom
keresem lépteid nyomát
hangod borzongató, bódító bársonyát
Ott, hol szabad a lélek
várlak, örökre örökre Téged...

Nélküled némák a dallamok
szürkék, búsak a nappalok
Rólad meséket mond Holdtündér
nekem
sóváran nyújtom kezedért kezem
Mesékből Valóságba végre jöjj velem...

Emlékszem az első csókra..
Ma is szívdobogva, ébren álmodom róla
Tekinteted bűvölő, mágikus varázsa
szerelem első pillantásra..
..Emlékszem az első csókra
szívemet örökre elrablóra...

Mint hajnali szél, ha ébred a Nap
Első sugarával lágyan szárnyra kap
Titkos gondolat, ha megcsillan csupán
de rejtezik az Idő ráncos homlokán

Sóhaj, mit néma száj forrón elrebeg
Szív, tőle borzongva, távol ha megremeg
Kéz,- ha ölelni kész..
S inkább töröl le csillagkönnyeket...

Írj

E-mail címem

Szerelmes versek

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21