hagyom谩nyh疟 magyar katolikusok

SZ虐Z M脕RI脕NAK, MAGYARORSZ脕G KIR脕LYN艕J脡NEK
felaj谩nlott honlapja

"B脥ZZATOK, MERT 脡N LEGY艕ZTEM A VIL脕GOT"

KATOLIKUS-HONLAP F脫RUM BEJELENTKEZ脡S REGISZTR脕CI脫
 
A hozz谩sz贸l谩sok nem a honlap szerkeszt艖j茅nek, hanem az egyes hozz谩sz贸l贸knak a v茅lem茅ny茅t t眉kr枚zik.

(153) Honlap-II.
(8) R贸ma
(13) V茅gid艖 ??
(157) Pius-眉gy
(16) A honlapr贸l
(165) Gondolatok
(278) Honlap
(244) Magyarorsz谩g
(121) Vil谩gegyh谩z
(54) J枚v艖/Rem茅ny
(199) H铆rek
(1) Lelkis茅g
(58) M谩sok helyett
(199) K茅rd茅sek
(34) Hit眉nk
(77) Fatima
(16) Assisi-眉gy
(47) K枚zlem茅nyek
(20) Hallottam...
(66) F贸rumoz谩s
(12) AZ ISTENI IRGALMASS脕G
(88) Evol煤ci贸
(151) Liturgia
(12) Katolikusok tennival贸i
(141) A vil谩g
(9) "Nemcsak keny茅rrel..."
(1) Adok-kapok
(140) ki a hib谩s?
(50) Mag谩n 眉zenetek
(12) T枚rt茅nelem-hamis铆t谩s
(23) 脰r枚meink
(77) V谩rosmisszi贸 '08
(17) Erk枚lcs
(55) Tekint茅ly
(88) V茅lem茅nyek
(9) Kis R贸mai Zsolozsma - "rekl谩m"
(8) Probl茅m谩k
(44) Bibliothecula
(44) Hibajelz茅s
(20) Mi a teend艖?
(28) Vit谩k
(9) Anglik谩n-k茅rd茅s
(2) Al谩铆r谩sgy疟jt茅s vagy fsspx
(1) KATEKIZMUS
(8) Ha a Katolikus...
(7) Klerikalizmus
(27) Reakci贸k
(8) Tudom谩ny 茅s fejl艖d茅s
(20) Mindennapok
(9) Metanoia
(5) Kapcsolatok
(6) Pisti
(5) "B铆zzatok..."
(27) SJM
 
V谩rosmisszi贸 '08
 Egy kis rekl谩m a traditio-nak... Megl谩tjuk, mi lesz bel艖le, vesz铆teni nem vesz铆thet眉nk semmit.

M茅g nem jelentkezett be, 铆gy nem 铆rhat a f贸rumba


[0] [1] [2] [3]
 pro Christi adatok | 2010.08.17 21:08 | 77
Itt van a teljes v谩lasz a 75. sz. k茅rd茅sre, vide贸 Zoli aty谩r贸l 茅s Zoli aty谩val, az MTI-t艖l:
http://www.monitormagazin.hu/video/zoli-atya-a-zalai-gordeszkas

 pro Christi adatok | 2010.08.17 20:56 | 76
Val贸di, akt铆v pap Zal谩ban. Zoli atya, vagyis Lendvai Zolt谩n pl茅b谩nos. T枚bb helys茅gben szolg谩l, t枚bbek k枚z枚tt Lentiben.
Tudom谩ny谩t evangeliz谩ci贸s c茅lb贸l fejlesztette ki 茅s adja el艖, hogy ezzel vonzza be a tin茅dzsereket a temlomba. Pl. ezt 铆gy 铆rja le az egyik cikk: "A h铆vei k枚r茅ben m谩r 茅vtized 贸ta tisztelt 茅s kedvelt atya azonban nem 枚nc茅l煤an mutatta be 鈥瀟udom谩ny谩t鈥, ink谩bb pedag贸giai c茅lzattal, hogy egyfajta utat nyisson ez谩ltal a gyerekek 茅s az egyh谩z k枚z枚tt".
Nekem azonban a vide贸felv茅telbe behallatsz贸 gyerek-megjegyz茅sek ("-g枚rdeszk谩zik!" -nem mondod!"'", vagy: "teeee, ez naggggyonnn durvaaa", stb) ink谩bb azt sugallj谩k, hogy csup谩n j贸l sz贸rakoznak rajta, mint egy k眉l枚nlegess茅gen. Persze, nem tudom, hogy ett艖l ind铆ttatva h谩nyan 茅s mennyire teszik maguk茅v谩 a fiatalok k枚z眉l az Egyh谩z tan铆t谩s谩t 茅s a Krisztus 谩ldozat谩ban val贸 megrend眉l茅st, tremendumot 茅s e szents茅g v茅gtelens茅g茅nek m茅ly 谩t茅l茅s茅t. Nem vagyok jelen azokban az otthonokban 茅s azokban a fejekben, ez茅rt err艖l nem nyilatkozhatok. De a felv茅telb艖l nekem 煤gy t疟nik, hogy sim谩n csak r枚h枚gnek rajta. A vide贸t eddig t枚bb t铆zezren l谩tt谩k a Vil谩gh谩l贸n 茅s - t枚bbek k枚z枚tt - a k茅priportot a legnagyobb p茅ld谩nysz谩m煤 - 茅s ingyenes - napilap is k枚z枚lte. Hogyhogynem. Azonban, 煤gyis azon keseregt眉nk itt egyszer, milyen k谩r, hogy a papok m谩r nem viselnek reverend谩t az utc谩n. H谩t legal谩bb itt l谩thatunk utc谩n reverend谩t visel艖 papot.

 Topir adatok | 2010.08.17 12:29 | 75
V谩lasz a 72. sz谩m煤 眉zenetre:
Megn茅ztem a vide贸t. Ismeri valaki a g枚rdeszk谩z贸 papot? T茅nyleg pap, vagy csak egy boh贸c reverend谩ba 枚lt枚z枚tt, hogy lej谩rassa az Egyh谩zat?

 Topir adatok | 2010.08.17 10:25 | 74
V谩lasz a 73. sz谩m煤 眉zenetre:
A 71. 茅s a 73. sz. 眉zenetre v谩lasz.

A 73. 眉zenet adja meg a t枚k茅letes v谩laszt a 71. 眉zenetben felvetett k茅rd茅sre. Nem csak Szent M贸nik谩nak siker眉lt, nekem is, egy nem ugyanilyen, de nagyon hasonl贸 helyzetben. 脡veken 谩t b枚jt枚ltem (minden szerd谩n 茅s p茅nteken keny茅ren 茅s v铆zen), vezekeltem, im谩dkoztam, j贸t tettem mindenkivel, akivel csak tudtam, emberileg a legteljesebb rem茅nytelens茅gben, de a legteljesebb bizalommal Isten ir谩nt, (ami az茅rt nem siker眉lt marad茅ktalanul 茅s folyamatosan), an茅lk眉l, hogy l谩ttam volna a gyerekemet 19-t艖l 22 茅ves kor谩ig, an茅lk眉l, hogy tudtam volna r贸la, an茅lk眉l, hogy besz茅ltem volna vele. S艖t, valamelyik szentn茅l olvastam, hogy egyform谩n 枚r枚mmel kell fogadnunk j贸t 茅s rosszat, 茅s minden茅rt h谩l谩t kell adni nagy 枚r枚mmel Istennek. 脡n meg akartam ezt is tenni, 茅s h谩l谩s sz铆vvel, 枚r枚mmel h谩l谩t adtam a gyerekem minden sz铆vtelens茅g茅茅rt, Istent艖l val贸 elfordul谩s谩茅rt, ami a legjobban f谩jt, annak 枚r眉ltem a legjobban, akkor szerettem a legjobban 艖t (茅veken 谩t!) - 茅s csoda t枚rt茅nt.
A mi elhat谩roz谩sunk az els艖 l茅p茅s. 脡s nem sz眉ks茅ges hozz谩 a m谩sik f茅l (a gyerek) semmilyen emberi k枚zrem疟k枚d茅se.
Hatalmas az Isten!
Szerkesztve: 2010.08.17 10:42

 Horv谩th Beatrix adatok | 2010.08.12 14:50 | 73
A speci谩lis p茅ld谩ban szerepl艖 sz眉l艖nek nincs kib煤v贸ja. Az teljesen vil谩gos, hogy emberileg ez a helyzet menthetetlen, hiszen semmivel sem fogja tudni meggy艖zni a gyermeket arr贸l, hogy m谩sfajta 茅letet kell 茅lni. Ezzel a dologgal nem is igen kell pr贸b谩lkozni, legfeljebb ha a gyermek k茅rdez, 茅s t艖le indul ki a besz茅lget茅s. Az aktivit谩st Isten fel茅 kell kifejteni, nagyon-nagyon komolyan k茅rni, hogy avatkozzon be 茅s mentse meg a gyermeket. Ehhez a sz眉l艖nek teljesen m谩s 茅letet kell 茅lnie, mint amit a vil谩g szerint ill. a mai langyos katolikuss谩g szerint el茅g lenne. 脕LDOZATOS, VEZEKL艕 茅letet, eg茅szen az utols贸 napig. Minden alkalmat megragadni a szentmis茅re j谩r谩sra, akinek lehet艖s茅ge van az igazi katolikus mis茅re menni, annak az K脰TELEZ艕. H茅tk枚znap is megragadni a misealkalmakat, imaalkalmakat, 茅s pl ez茅rt felaj谩nlva B脰JT脰LNI (ahogy J茅zus mondta: 鈥z a fajta nem megy ki m谩shogy, csak b枚jttel 茅s im谩val), 枚nmegtagad谩sokat gyakorolni. Lehet艖leg minden, lelkiismeretet megnyugtat贸 kifog谩st (pl most nem tudok mis茅re menni, mert most tudok csak a gyerekkel lenni, stb) ker眉lni, az 茅letet 煤gy 谩tszervezni, hogy egy 眉gy眉nk legyen, a vezekl茅s-engesztel茅s, 茅s ezt ak谩r a gyermeknek is tudt谩ra adni, hogy 茅rte megy az imahadj谩rat. 脡s el kell viselni, ak谩r egy 茅leten 谩t, hogy a gyermekem nem 茅rt meg, szeretetlennek gondol, net谩n g煤nyol, szid 茅s nem is 茅rintkezik velem, amikor m谩r olyan kor煤, hogy teheti. Ezt mind felaj谩nlva gyakorolja a sz眉l艖 az igazi szeretetet. 脡s el kell hinni, hogy ha t茅nyleg komolyan elhat谩roztuk, hogy megmentj眉k a gyermek眉nket, 茅s nem langyoskodunk, akkor ehhez Isten megadja a sz眉ks茅ges kegyelmet, a gyermeknek pedig a megmenek眉l茅st.
Nyugodtan lehet r谩m mondani, hogy ez az illet艖 艖r眉lt鈥茅t p茅ld谩ra utaln茅k: Szt M贸nika 茅s 脕rp谩dh谩zi Szt Margit, van persze t枚bb is, nyilv谩n.
Williamson p眉sp枚k pont az eheti p谩sztorlevel茅ben 铆rja, hogy a sz眉l艖k ne v谩lassz谩k az alacsony sz铆nvonal煤 katolikuss谩got /鈥漧ow road鈥/, hanem a h艖sies, magas szintet /鈥 heroic high road鈥/az茅rt, hogy gyermekeik katolikusok legyenek-maradjanak. Egy m谩s pr茅dik谩ci贸j谩ban hallottam t艖le /a sz眉l艖i felel艖ss茅gr艖l besz茅lt egy b茅rm谩l谩s kapcs谩n/:鈥 Our Lord is not 鈥橢l Cheapo鈥 he is 鈥橢l Expensivo鈥欌 magyarul szint茅n kiss茅 bizarr kifejez茅ssel lehetne visszaadni, de kb megfelel az 艖 sz贸haszn谩lat谩nak: A mi Urunk nem 鈥瀘lcs贸 Jancsi鈥 hanem dr谩ga鈥
Arr贸l is besz茅lt, hogy egy sz眉l艖 az 脷r el艖tt a k枚vetkez艖ket fogja hallani(tartalmi id茅zet): 鈥炩zek a gyermekek az eny茅mek, ti adt谩tok a testet, de 茅n adtam a lelket, ezek a lelkek az eny茅mek, mit tettetek ezekkel a lelkekkel鈥︹ Azt is mondja ebben a besz茅dben, hogy Isten a sz谩nd茅kot 茅s az er艖fesz铆t茅st fogja vizsg谩lni, nem az eredm茅nyt, mert az a gyermek szabad akarat谩t贸l is f眉gg, 茅s az ellen nem tehet眉nk semmit. Ami viszont a dolgunk, lehet, hogy 鈥瀋sak鈥 az ima 茅s a vezekl茅s, azt meg kell tenn眉nk. Nagyon-nagyon komolyan kell venn眉nk, mert nincs felment茅s az 谩llapotbeli k枚teless茅g al贸l.


Szerkesztve: 2010.08.12 14:51

 pro Christi adatok | 2010.08.12 02:51 | 72
A Sziget-t茅m谩ban pedig, m茅g egyszer 茅s, hogy hol 茅s mik茅pp lehet misszion谩lni:
amikor az al谩bb ide beillesztett vide贸t megl谩ttam, m谩r elhat谩roztam, hogy nem sop谩nkodom. Mert m谩r 茅n sz茅gyellem a folytonos sop谩nkod谩somat 茅s ez is b疟n, m谩sr茅szt 煤gy voltam vele, hogy nem akarom ezt meg铆t茅lni 茅s, hogy mi茅rt ne lehetne ett艖l m茅g j贸 pap valaki? Mi茅rt ne f茅rne ez bele? J贸, j贸, h谩t a kamaszok ott r枚h枚gnek rajta, de h谩tha nem baj ez 茅s mi茅rt kell m谩r t茅nyleg mindenbe belek枚tn枚m, mik枚zben 茅n sem vagyok "maty贸h铆mz茅s"? 脡s mi茅rt rossz 枚nmag谩ban az, ha a pap 枚r枚met okoz a gyerkeknek 茅s "j贸pofa"?
Ez tegnap volt.
脕mde, ma a BKV-j谩ratokon utazva, az emberek (prof谩nok), pl. szigetlak贸k 茅s "civilek" kez茅ben l谩ttam a legnagyobb p茅ld谩nysz谩mban megjelen艖, ingyenesen a meg谩ll贸kban osztogatott 煤js谩got. Amelyben term茅szetesen egyb艖l cikket 茅s k茅peket "szenteltek", a j贸 kis t茅m谩nak, azaz ennek:
http://videa.hu/videok/sport/zoli-atya-bemutat-deszka-gordeszka-pap-JDHWcJQsEqoQNOCV
Ha 煤gy 铆t茅lik meg, hogy megint csak b疟n枚s m贸don f眉st枚l枚gtem 茅s ebben nincs semmi, akkor k茅rem, nyugadtan sz贸ljanak, hogy 茅n tehessem helyre magamat.

 pro Christi adatok | 2010.08.12 02:34 | 71
Ezen rovat 69. pontj谩ra pedig, misszi贸s t茅m谩ban 茅s erre:

"Mindenkinek csak azokat kell nevelnie, akik r谩 vannak b铆zva...azokn谩l nincs meg semmilyen befogad贸k茅pess茅g..., stb"

Valamint arra, hogy el艖z艖leg valaki olyasmit 铆rt, hogy gyerekeinket idej茅ben "be kell oltani".

Nos, pontosan 铆gy van. 脕m, hogy sz铆nes铆tsem a k茅pet egy p茅ld谩n kereszt眉l:
mondjuk valaki 茅lete del茅n t茅r meg, de huszon茅vesen h谩zasodott. Polg谩ri esk眉v艖, gyerek, majd polg谩ri v谩l谩s. A gyerek innent艖l vadateista k枚rnyezetben 茅l, ahol a minimum az "ez is az 茅let egy ter眉lete", meg "vall谩si n茅zete k茅rd茅se" hozz谩谩ll谩s, de ez a gyeng茅bb ir谩ny. A meghat谩roz贸 a vad 茅s durva Isten-vall谩s-茅s Egyh谩zelleness茅g. Annyira, hogy ha b谩rmilyen ilyen vonatkoz谩s b谩rhol el艖ker眉l (ak谩r csak az utc谩n vagy a r谩di贸ban egy mondat erej茅ig), m茅g csak nem is k枚z枚ny van, hanem az egyik csal谩dtag soha nem tudja meg谩llni, hogy egy becsm茅rl艖-len茅z艖 sz贸t ne sz贸ljon az 眉gyben. A gyerek etalonk茅nt tiszteli az 艖 v茅lem茅nyeit 茅s soha ellenkez艖 hat谩s ilyen s煤llyal k枚zel铆t艖leg sem 茅ri sehol. Vad Isten-k枚z枚ny 茅s Isten-elleness茅g. 脥gy a t谩voli szerepl艖nek semmilyen hat谩sa nincs a gyerekre, ha n茅ha egy sz贸 erej茅ig megnyilv谩nul is ilyen t茅ren, az "f眉lem mellett gyalogutat", megmosolyg谩st vagy esteleg m茅g k茅nyszeres, tripla ellent谩mad谩st is sz眉l. A t枚bbi csal谩dtag tot谩lisan k枚z枚ny枚s, illetve a "csak vita ne legyen ilyesmib艖l, hagyjuk ezt" alapra helyezkednek. 脥gy nem csoda, hogy a gyerek tot谩lis m茅rt茅kben 茅rz茅ketlen - 茅s ami nagyobb baj - 茅rtelmi ir谩nyults谩g谩ban teljesen "s眉ket" ezir谩nyban. Azt sem tudja a m谩r megt茅rt, k眉l枚n 茅l艖 f茅l, hol kezden茅 el, ha elkezdhetne valamit elmagyar谩zni neki. M谩r alapfogalmak ter茅n is. Persze megkeresztelve sincs a m谩r tizen茅ves gyerek - hiszen amikor sz眉letett, mindk茅t sz眉l艖 prof谩n volt. Amikor k茅s艖bb ez felvet艖dik (meg kellene keresztelni), d眉h枚dt reakci贸k a v谩laszok.
M谩r j贸form谩n feln艖tt, de soha nem volt m贸dja megkapni a d枚nt茅shez sz眉ks茅ges minimumot sem.
脥gy azon t煤l, hogy a h谩zass谩ggal kapcsolatos katolikus tan铆t谩sok igazs谩g谩nak is 铆ly m贸don 茅l艖 modellje e p茅lda, marad az, hogy a megt茅rt f茅l m谩r teljes s煤ly谩val tudja (nem hiszi, hanem TUDJA) ennek a dolognak a radik谩lis jelent艖s茅g茅t. Patthelyzet. Az, aki m谩r "l谩t", ett艖l persze egyr茅szt k茅ts茅gbe kezd esni, valamint 枚nv谩d fesz铆ti. Felfogja a gyerek ir谩nti felel艖ss茅ge teljes s煤ly谩t 茅s azt, hogy ezt majd sz谩mon k茅rik t艖le: pr贸b谩lt-e valamit tenni? Ha nem tesz semmit, az effekt铆v gonoszs谩g a gyerekkel szemben 茅s Isten-elleness茅g is. Ugyanakkor l谩tja, mennyire rem茅nytelen. Ha meg is pr贸b谩lja, semmi, de ink谩bb csak m茅g rosszabbat 茅r el. De m谩r nem is lehet l谩tni, hol kellene kezdeni, ha m茅gis lehetne. Ugyanakkor im谩dkozik a gyerek茅rt, mert emberi sz谩m铆t谩s szerint m谩r nem maradt semmi es茅ly 茅s mert a gyerek sodr贸dik a "vil谩g" 茅s a "szigetek" fel茅 茅s mert Istennek viszont minden lehets茅ges 茅s mert valamit tenni akar az illet艖, marja a "tud谩s" lelkiismerete, de m谩st nem tud tenni, 谩m egyfajta korl谩tlan bizalmat is 茅rez Isten d枚nt茅se ir谩nt: 煤gy lesz, ahogy 艕 akarja. Nade a tehetetlens茅g 茅rz茅se 茅s a tud谩s arr贸l, hogy ez l茅tk茅rd茅s ...
Ugyanakkor vannnak azok a feln艖ttek, akik gyerekk茅nt h铆v艖 csal谩dban n艖ttek fel, m茅gis hitetlenek vagy gyakorlati ateist谩k lettek.
Sz贸val, ilyen helyzetek, 茅letp谩ly谩k kiss茅 谩rnyalj谩k a misszi贸 k茅rd茅s茅t 茅s azt, hogy a gyerekeinket "idej茅ben be kell oltani", valamint, hogy mindenkinek azokat kell r谩vezetnie, akik r谩 vannak b铆zva (de azokat r谩 kellene vezetni!).
V谩lasz szerintem nincs, csak kiss茅 sz铆nes铆tettem a k茅pet. Ez nem a szigeti katolikus-s谩torral kapcsolatos, csak a felel艖ss茅ggel, kar枚ltve egy helyzettel.
Eszter asszony szavait id茅zve (aki egy茅bk茅nt remek眉l 枚sszefoglalta, 铆rta le a Sziget-t茅ma l茅nyeg茅t): "ehhez Isten k枚zvetlen beavatkoz谩sa sz眉ks茅geltetik, 茅s ez m谩r nem ember dolga". 脡s csak rem茅nykedni tud ilyenkor az ember, hogy ez nem csak egy 眉r眉gy a szem茅lyes kib煤v贸ra (itt speci谩lisan a le铆rt p茅ld谩ra gondolok) 茅s marad a rem茅ny, a bizalom istenben 茅s az ima.

 pro Christi adatok | 2010.08.12 01:04 | 70
A "Magyarorsz谩g" rovat 139-re - a "ki hogy kezdte" t茅m谩ra:
茅n p茅ld谩ul 煤gy kezdtem (illetve 铆gy hagytam, hogy dolgozzon bennem Valaki), hogy k枚z茅piskola ut谩n grafik谩t 茅s l谩tv谩nytervez茅st tanultam. Eml茅kszem, a l谩tv谩nyok megkompon谩l谩sakor kezdett m谩ni谩kusan foglalkoztatni az, hogy mi is az, hogy "rend"? 脡s, hogy mit艖l rend a rend egy pap铆rdarabon vagy egy hangjegyhalomban, mit艖l kompoz铆ci贸 egy kompoz铆ci贸 茅s a m谩sik pedig mi茅rt nem az, amikor a kompoz铆ci贸 茅s a rend pont ugyanazokkal az elemekkel 茅s pont ugyan煤gy "dolgozik", ugyanazokb贸l 谩ll, mint az, ami nem rend 茅s nem 谩ll 枚ssze kompoz铆ci贸v谩? Mit艖l mondom az egyikre, hogy ez az, a m谩sik meg nem az, akkor is, ha tegy眉k fel, ugyanazon hurkap谩lcik谩kat, vonalakat, hangjegyeket, stb. alkalmazom ugyanazon a fel眉leten? Ez k茅s艖bb k眉l枚n枚sen nem hagyott nyugodni ott, ahol nem is mondjuk szimmetrikus vagy "klasszikus" kompoz铆ci贸kr贸l van sz贸, hanem 煤n. asszimetrikus rendr艖l, amely ugyanakkor szint茅n rendnek bizonyult. De mit艖l?
A t谩rsaimat ez cseppet sem foglalkoztatta, amikor k茅rdeztem 艖ket err艖l, azt mondt谩k, hogy ez 铆gy van, ebb艖l eladhat贸 k茅p lesz, a m谩sikb贸l meg nem 茅s ennyi.
A teljes folyamatot nem tudom itt le铆rni, mert az sok lenne 茅s f艖leg, mert nem is megfogalmazhat贸. Tiszta intu铆ci贸-谩ramban 茅ltem. 脥gy jutottam lassan oda, hogy KELL lennie egy V茅gs艖 Oknak, egy Abszol煤tumnak, amelyhez k茅pest valamiben rend a rend, val贸s谩g a val贸s谩g, sz茅p a sz茅p 茅s j贸 a j贸 茅s amelyhez k茅pest valamiben annyiban nem rend a rendetlens茅g, nem val贸s谩g a nemval贸s谩g 茅s nem sz茅p a nemsz茅p 茅s nem j贸 a nemj贸, amely m茅rt茅kben ett艖l az Abszol煤t origo-pontt贸l t谩vol van az a valami vagy valaki (t谩rgy, ember, t谩j, v茅lem茅ny, m疟, b谩rmi). Gyakorlatilag a Szent Tam谩si 枚t 茅rvre 茅s az Anzelmi ontol贸giai 茅rvre pedzettem r谩 autodidakta m贸don. Ut谩na j枚tt n茅h谩ny meghat谩roz贸 铆r贸-gondolkod贸. Ez茅rt kezdett el 茅rdekelni a filoz贸fia, hogy m谩sok err艖l mit gondoltak. Ez茅rt kezdtek 茅rdekelni a metafizikai rendszerek 茅s a vall谩sok. Gyakorlatilag el艖sz枚r 茅s egyb艖l lettem 煤n. "misztikus" be谩ll铆totts谩g煤 (nem a new ages, popul谩rezoterikus 茅rtelemeben, s艖t!), mint t茅telesen gondolkod贸.
Persze, vall谩sos h谩tt茅r h铆j谩n, a keleti metafizik谩k j枚ttek 茅s csak az 煤t v茅g茅n "贸kumul谩ltam" ki magamnak ("magamnak"?) a kereszt茅ny tan铆t谩st 茅s, hogy ki J茅zus. Ez form谩lta ki v茅gk茅pp az Abszol煤tum-felfog谩somat (Isten) a keleti tanok ut谩n, illetve azokkal szemben.
脡n vagyok az eleven p茅ld谩ja azon dogm谩nak, hogy az alapvet艖 bel谩t谩sokra tiszt谩n a k枚vetkeztet茅s 煤tj谩n is el lehet jutni.
A dolog radik谩lis, 茅letbev谩g贸 s煤ly谩t kezdett艖l 茅rz茅keltem, s艖t, hogy nincs is m谩s val贸di 茅letbev谩g贸 k茅rd茅s az ember sz谩m谩ra, mint ez 茅s, hogy ez茅rt vagyunk egy谩ltal谩n. Ha pedig ez nem 茅rdekel minket, akkor nem t枚ltj眉k be emberi funkci贸nkat (ez a k谩rhozat).
Majd j枚tt a Szent铆r谩s 茅s a t枚bbi "eligaz铆t谩s" (mintegy "tolle, lege" alapon) 茅s annak hosszas kikutat谩sa, hogy akkor melyik is lehet a val贸di kereszt茅nys茅g 茅s mi茅rt az a val贸di? Itt m谩r persze a Kinyilatkoztat谩s is er艖sen "beseg铆tett" 茅s itt m谩r j枚ttek a 茅rzelmi folyom谩nyok is az 茅sz mellett (hiszen a VAL脫DI Isten az szeretet - fel茅nk - 茅s mi is v茅g茅rv茅nyesen az Ir谩nta 茅rzett szeretetben ismerj眉k meg 艕t).
Ezut谩n k枚vetkeztek csak, mintegy utols贸k茅nt a mindebb艖l k枚vetkez艖 dolgok a vil谩gban val贸 茅l茅s眉nk fel茅, azaz az erk枚lcsi 茅s pl. a vil谩gn茅zeti konzekvenci谩k.
Innen pedig okvetlen眉l 茅s "枚szt枚n枚sen" j枚n a t枚bbi, an茅lk眉l, hogy mondani kellene, ahogyan Eszter Asszony is 铆rta: hogy pl. mi tasz铆t zsigerb艖l (sziget, aljass谩g, zaj, relativizmus, stb, stb), mi az, amivel szemben zsigerileg indifferenss茅 v谩lik valaki 茅s mi az, ami vonz valakit?
H谩t, 茅n valahogy 铆gy.
A vonalak, terek 茅s f艖k茅nt az ar谩nyok 茅s 枚sszhangok, valamint a disszonanci谩k felett val贸 t枚preng茅sem ind铆tott el (vagy ink谩bb ezen kereszt眉l pedzett meg bennem Valaki valamit).
De m谩r mondta nekem valaki, aki szint茅n h铆v艖 茅s nagyon 茅rtelmes is, hogy amikor azon vagyok megr枚k枚ny枚dve, hogy hogyhogy ezeket a szerintem evidens alapdolgokat legal谩bb nem l谩tj谩k be emberek (茅s a dolog abszol煤t s煤ly谩t!), hogy teh谩t 茅n annyira kiv茅telesen racion谩lis 煤ton jutottam ide, hogy ez nagyon ritka 茅s ezt nem lehet alkatilag elv谩rni csak 煤gy m谩sokt贸l.
A mai napig is bele眉tk枚z枚m abba, hogy az emberek egyszer疟en nem l谩tj谩k be, mivel sz贸rakoznak, amikor ez nem 茅rdekli 艖ket vagy leragadnak r茅szk茅rd茅sekn茅l vagy 煤gy v茅lekednek, hogy "ez is egy 茅rdekl艖d茅si ter眉let (vagy "hobbi" vagy "vil谩gn茅zet"), m谩st meg mondjuk m谩s "ter眉let" 茅rdekel. Ilyenkor egyszer疟en nem tudom felfogni, hogy EHHEZ K脡PEST, ami abszol煤t 茅s amely a saj谩t l茅nyeg眉k 茅s sorsuk is, ugyan mi m谩s "茅rdekelheti" 艖ket? ("val贸j谩ban csak egy a fontos" - M谩ria 茅s M谩rta t枚rt茅nete)
Ez az, amikor a pokol valahogy 煤gy keletkezhet, hogy a Nap ugyan mindig s眉t, de ha valaki makacsul be谩ll el艖le az 谩rny茅kba vagy mondjuk 艖t meg "m谩s ter眉let 茅rdekli", akkor 艖t nem 茅ri a napf茅ny. Mert az mindig ott van, de az eresz al谩 nem j枚n ut谩nunk: ha akarunk, be谩llhatunk oda is. Ott pedig v谩rnak minket a "p贸tnapok":a Sziget,istenp贸tl茅kok,stb

 脡lthes Eszter adatok | 2010.08.11 22:04 | 69
A MAGYARORSZ脕G topicban 鈥瀉grestis88鈥 谩ltal elkezdett t茅m谩t itt folytatva:


Visszat茅rve arra a probl茅m谩ra, hogy mit tehet眉nk, kiket 茅s hogyan 鈥瀗evelhet眉nk鈥.
1. A liber谩lis vil谩g egyik t枚rt茅nelem-hamis铆t谩sa, hogy a 鈥瀟erm茅szeti鈥 n茅pek milyen j贸 emberek voltak, 茅s a kereszt茅nys茅g rontotta meg 艖ket 鈥 k枚r眉lbel眉l ilyesmit 谩ll铆tanak 茅s tan铆tanak. A misszion谩riusok mindig is ellene mondtak ennek a legend谩nak 茅s saj谩t tapasztalataik alapj谩n ennek az ellenkez艖j茅t 谩ll铆tott谩k. Egy Afrik谩ban j谩rt misszion谩rius visszaeml茅kez茅seiben olvastam a k茅t k枚vetkez艖, k枚r眉lbel眉l az 1930-as 茅vekben szemei el艖tt lej谩tsz贸dott t枚rt茅netet. 脷tja sor谩n egyszer egy csapat fiatalemberrel tal谩lkozott, akik unottan n茅ztek egy mellett眉k dolgoz贸 id艖s embert, aki egy g枚dr枚t 谩sott. A misszion谩riusnak elmagyar谩zt谩k, hogy az 枚regember a saj谩t s铆rj谩t 谩ssa, illetve egy lyukat, melybe majd beleteszik, 煤gy hogy a feje kimarad, 茅s ut谩na ott hagyj谩k, hogy a hangy谩k megegy茅k. A fiatalemberek k枚z枚tt ott van az 枚reg fia is. Az 枚reg is egykedv疟 volt, hiszen valamikor 艖 is 铆gy 谩sta el a saj谩t apj谩t. A m谩sodik t枚rt茅netben a misszion谩rius egyszer egy l谩that贸lag m谩r a 9. h贸napban j谩r贸 谩ldott 谩llapot煤 n艖t l谩tott, aki fej茅n, h谩t谩n, karj谩n hatalmas terhek et cipelve k枚vetett egy hangszert l贸b谩l贸 fiatalembert. Azt谩n bet茅rt egy kunyh贸ba, majd kb. 1 贸ra m煤lva egy 煤jabb batyuval a karj谩n, de m谩r lapos hassal kij枚tt 茅s ment tov谩bb a f茅rfi ut谩n.

2. A r谩di贸ban a minap hallottam egy magyar n艖 elbesz茅l茅s茅t, aki Jap谩nban dolgozott, ott egy csal谩d l谩nyukk谩 fogadta, majd f茅rjhez is ment. De azt mondta, hogy nagyon neh茅z volt az 茅lete. A riporter megk茅rdezte, hogyan lehet ez, nem seg铆tettek neki a f茅rje 茅s fogadott csal谩dja? Nem, mondta a n艖. Jap谩nban ilyen nincs, tudom谩sul kellett vennie, hogy a jap谩nok mentalit谩sa eg茅szen m谩s, mint az eur贸paiak茅. 艕 ugyan nem mondta, 茅s 煤gy t疟nt nem is tudta, hogy az 鈥瀍ur贸pai mentalit谩s鈥 a kereszt茅ny mentalit谩s, 茅s 艖 茅ppen ezt nem tal谩lta a pog谩ny Jap谩nban, ez茅rt volt olyan neh茅z az 茅lete.

3. Lefebvre 茅rsek azt mondta kb. 25 茅vvel ezel艖tt, hogy a szemin谩riumokba olyan fiatalok jelentkeznek, akik sz谩m谩ra egy felk茅sz铆t艖 茅vet kell beiktatni, ahol az 茅let legelemibb dolgaira oktatj谩k meg 艖ket, mert m茅g azt sem tudj谩k, hogyan kell k茅ssel-vill谩val enni.

4. Williamson p眉sp枚k 煤r ehhez m茅g hozz谩tette, hogy meg kell nekik tan铆tani a vil谩girodalmat stb. vagyis az 谩ltal谩nos m疟velts茅g legalapvet艖bb elemeit, mert fogalmuk sincs ilyesmir艖l.

5. G谩bor atya azt mondta, hogy az a k眉l枚nbs茅g a szent 茅s a 鈥瀓贸 ember鈥 k枚z枚tt, hogy a szent a hozz谩 fordul贸knak 9-szer mond nemet, 茅s csak a tizedikre igent, amit azonban azt谩n tart is. A 鈥瀓贸 ember鈥 kilencszer mond igent 茅s csak a tizedikre mond nemet, 茅s 艖 ezt tartja. De a mostani vil谩g elv谩r谩sa az, k眉l枚n枚sen a kereszt茅nyekt艖l, hogy 鈥瀓贸 emberek鈥 legy眉nk, 茅s ez茅rt mi is mind ilyenek vagyunk, ahelyett, hogy katolikusok lenn茅nk.

6. Mind e pontokb贸l pedig ezek k枚vetkeznek:
a) Mindenkinek csak azokat kell nevelnie, akik r谩 vannak b铆zva, vagyis az 谩llapotbeli k枚teless茅g眉nknek kell megfeleln眉nk, Isten ezt v谩rja el t艖l眉nk. Ha ezen t煤lmen艖en akarunk 鈥瀟茅r铆teni鈥, akkor ez hi煤s谩g, g艖g, a magunk kedvtel茅se. Im谩dkozni persze mindenki茅rt tudunk 茅s kell is im谩dkoznunk.

b) Csal谩dtagjainkon k铆v眉l csak olyanokkal 茅rdemes, s艖t szabad foglalkoznunk, akikn茅l van mire 鈥灻﹑铆tkezni鈥, a kereszt茅ny lelk眉letet fel茅p铆teni. Akinek a lelke olyan, mint azokon a helyeken, ahol soha nem volt katolicizmus, mint p茅ld谩ul a fenti p茅ld谩kban, azokn谩l nincs meg semmilyen befogad贸k茅pess茅g a katolikus lelkis茅gre. Ez persze nem z谩rja ki, hogy az ilyen ember is megt茅rjen, de az 艖 megt茅r铆t茅se bizony谩ra nem a mi dolgunk, 茅s nagy val贸sz铆n疟s茅ggel csak Isten k枚zvetlen k枚zbel茅p茅s茅re t枚rt茅nhet meg.

c) Ha valakin茅l megvan a lelki el艖k茅sz眉let, akkor ez sok mindenb艖l kider眉l: P茅ld谩ul esz茅be sem jut, hogy elmenjen a szigetre. Van benne tekint茅lytisztelet, tudja, hogy neki mit szabad 茅s mit nem, mivel tartozik m谩soknak stb. stb. Ez茅rt b谩r nem kiz谩rhat贸, hogy egy lelkileg durva ember is megt茅r, de ez csoda sz谩mba tartozik, 茅s nem az 鈥瀍mber鈥 dolga, Ez茅rt nem kell p茅ld谩ul a szigeten katolikus s谩trat 谩ll铆tani. Aki a 鈥瀞zem茅tben鈥, a tiszteletlens茅gben, a durvas谩gban j贸l 茅rzi mag谩t, azt emberi er艖vel nem lehet a kereszt茅nyi 鈥瀟isztas谩gra鈥 r谩vezetni. Ehhez Isten k枚zvetlen beavatkoz谩sa sz眉ks茅geltetik, 茅s ez m谩r nem ember dolga. Ha valaki a szigeten t茅r meg, akkor az m谩shol is megt茅r, ehhez nem kell egy papnak a szigeten bemocskolnia mag谩t.

K茅t katolikus k枚nyv meg铆r谩sa 茅s ennek a honlapnak az 枚t 茅ves fenn谩ll谩sa alatt 鈥 ez term茅szetes velej谩r贸 鈥 rengeteg ember keresett meg. Nos, e tapasztalattal a h谩tam m枚g枚tt mondhatom, hogy a legfontosabb ez a bizonyos civiliz谩lt lelk眉let, ami nem m谩s, mint a katolikus lelk眉let, ha ezt nem is sokan tudj谩k. Ha ez nincs meg, NEM SZABAD 鈥 a norm谩lis udvariass谩gon k铆v眉l 鈥 v谩laszolgatni, foglalkozni valakivel. K眉l枚nben csak minket m茅rgez a kapcsolat, ha ez a lelk眉let nincs meg. A mai vil谩gra 鈥 szerintem 鈥 茅ppen az a legjellemz艖bb, hogy olyan, mintha itt se lett volna soha kereszt茅ny茅g. Ez nem is csoda, hiszen Jap谩nb贸l veszik 谩t p茅ld谩ul az 眉zleti viselked茅st, 茅s az eg茅sz 茅let a pog谩ny, barb谩r szok谩sokat vette 谩t, s艖t azokat tette 茅rt茅krendj茅v茅. Ez茅rt azt谩n a mai fiatalok 鈥 de nemcsak 艖k, mert 茅n ismerek 80, meg 63 茅ves ilyen lelki barb谩rt is 鈥 olyanok m谩r, mint azok az afrikaiak, meg jap谩nok, akikr艖l a fenti t枚rt茅net sz贸l. A lelki durvas谩g nem teszi lehet艖v茅, hogy valaki meg茅rtse, mag谩茅v谩 tegye J茅zus tan铆t谩s谩t, a kereszt茅ny irgalmass谩got, a 鈥瀓贸s谩got鈥, egysz贸val a civiliz谩lt viselked茅st, mert csak 茅s csak a kereszt茅nys茅g tette civiliz谩ltt谩 az embert. 脡s mivel a kereszt茅nys茅g gyakorlatilag elt疟nt a t谩rsadalmak 茅let茅b艖l, megy眉nk vissza a barb谩rs谩gba. (A summorum-pontificumr贸l ford铆tott legut贸bb feltett cikkben is err艖l volt sz贸: hogy nemsok谩ra j枚n az ember谩ldozat, mint a primit铆v t谩rsadalmak egyik jele, most m茅g csak a kuty谩kat engedik 枚ssze, de m谩r sok jele van annak, hogy nemsok谩ra az emberek is v茅rre mennek majd 茅s fogadni lehet r谩juk, vagyis j枚n vissza a cirkusz.)

 脡lthes Eszter adatok | 2008.09.07 21:54 | 68
A salzburgi fsspx-es k谩poln谩ban (茅s gondolom a k枚z枚ss茅g t枚bbi k谩poln谩j谩ban is szerte a vil谩gon) a mai vas谩rnap volt Szent X. Pius p谩pa "k眉ls艖" 眉nnepe, vagyis a szeptember 3-i, de h茅tk枚znapra esett 眉nnep f茅nyesebb meg眉nnepl茅se. G枚ttler atya pr茅dik谩ci贸j谩ban t枚bbek k枚z枚tt ezeket mondta: Williamson p眉sp枚k azt "sulykolta" bel茅j眉k, hogy az 50-es 茅vekhez kell visszamenni, hiszen a 60-as 茅vekben t枚rt茅nt hit-veszt茅s nem egy pillanat alatt t枚rt茅nt, hanem fokozatosan alakult ki. Az 50-es 茅vekben t枚rt茅nt az igazi t枚r茅s, onnant贸l indult el valami a rossz ir谩nyba, teh谩t ahhoz, hogy a j贸 ir谩nyba lehessen menni, vissza kell t茅rni az 50-es 茅vekbe, vagyis a kiindul贸ponthoz. - Ez az az alapigazs谩g, amit Szent X. Pius p谩pa is tett: ha valaki egy 煤tel谩gaz谩sn谩l jobbra helyett balra indul el, akkor k茅s艖bb, ha kider眉l, hogy a bal a rossz ir谩ny, csak 煤gy ker眉lhet vissza a helyes 煤tra, ha visszamegy a kiindul谩si ponthoz, 茅s onnan indul el a helyes ir谩nyba. Minden egy茅b 煤t csak ker眉l艖, 茅s 煤jabb elt茅ved茅shez vezethet.
A m谩sik dolgot, amire felh铆vta a figyelmet, eddig csak Maessen aty谩t贸l hallottam: a bajok a t茅vedhetetlens茅g dogm谩j谩nak kihirdet茅s茅vel kezd艖dtek. B谩rmennyire helyes is ez a dogma, csak abban az esetben seg铆t, ha a p谩p谩k "igazhit疟ek". Ez茅rt ez olyan dogma, melyet az 枚rd枚g k眉l枚n枚sen j贸l tudott a maga c茅ljaira kihaszn谩lni. Az a t茅ny, hogy a "j贸" katolikusok ennyire elszakadtak az igazs谩gt贸l annak is eredm茅nye, hogy vakon k枚vett茅k az elm煤lt id艖k p谩p谩it, olyan vakon, ahogy ez e dogma kihirdet茅se el艖tt nem fordulhatott volna el艖.

 脡lthes Eszter adatok | 2008.08.19 23:21 | 67
Atik谩m, ez nagyon sz茅p, katolikus volt Mag谩t贸l. -
脡n 煤gy gondolom, hogy a "tradicionalista katolikus" l茅t nem mer眉lhet ki abban, hogy ismerj眉k a zsinat 茅s a NOM t茅ved茅seit (茅s f贸rumokon vit谩zgatunk r贸luk). A piuszosok ereje 茅ppen abban van, hogy 艖k nem csak a tan铆t谩sban, hanem az 茅letvitel眉kben is olyanok, mintha az elm煤lt 40 茅v nem t枚rt茅nt volna meg. P茅ld谩ul: a salzburgi prior谩tusukban 2 pap van (ez a minim谩lis l茅tsz谩ma egy prior谩tusnak). 脡s mind a k茅t pap a munkasz眉neti napokon kora reggel mis茅zik. Pedig egyik眉k a "h铆vek kedv茅茅rt" mis茅zhetne d茅lut谩n, munka ut谩n, hogy a dolgoz贸 h铆vek is elj枚hessenek. De nem, mert a napnak mis茅vel, Istennek bemutatott 谩ldozattal kell kezd艖dnie (ahogy ez el艖deinkn茅l teljesen norm谩lis volt). 脡n olvastam olyat, hogy amikor a d茅lut谩ni mis茅t kezdt茅k bevezetni, nagysz眉leink ill. d茅dsz眉leink fel voltak h谩borodva. Az 茅n 茅desap谩m a 40-es 茅vekben mis茅r艖l ment a munk谩ba. Tudom, hogy az贸ta nagyon megv谩ltozott a vil谩g, 茅s ez ma m谩r technikailag szinte lehetetlen. De - szerintem - valaki akkor v谩lik igaz谩n tradicion谩lis katolikuss谩, ha minden t艖le telhet艖t (ami biztos, hogy t枚bb mint amit ma a t枚bbs茅g norm谩lisnak tart) megtesz, hogy a lehet艖 legakt铆vabban 茅lje hit茅t, gyakorolja vall谩s谩t. Legyetek szentek, ezt tan铆totta J茅zus. A szentt茅v谩l谩s pedig 谩lland贸 er艖kifejt茅st, igyekezetet is jelent, biztosan t枚bbet, mint amit az 谩tlag csin谩l (茅s amit a k枚rnyezet眉nk ez茅rt norm谩lisnak tart).

 Minister Primus adatok | 2008.08.19 22:23 | 66
Bocs谩natot k茅rek Mindenkit艖l...

M谩r napok 贸ta nem lelem az angyali 茅nemet, 茅s senkinek sem siker眉l 枚r枚met okoznom. Legjobb lesz, ha halgatok. Igaz, most sem sz贸ltam volna semmit, ha nem sz贸litottak volna meg - r谩ad谩sul m茅g n茅ven sem sz贸litottak, pedig az Illet艖vel ismerj眉k egym谩st! T煤l茅rz茅keny vagyok most az ilyesmire.

Mindenesetre 茅n sajn谩lom a hangnememet 茅s a kem茅ny szavaimat.

 V谩gfalvy adatok | 2008.08.19 01:03 | 65
Hozz谩tenn茅m, Magyarorsz谩gon n茅h谩ny 眉nnepet vas谩rnapra helyeztek 谩t. Ennek csak 茅s kiz谩r贸lag az lett a k枚vetkezm茅nye, hogy vas谩rnap maradt a templombaj谩r贸 nap, az 眉nnep val贸di napj谩n a katolikusoknak esz眉kbe se jut, de m茅g a papoknak sem, hogy 眉nnep van.
Egy hith疟 katolikus, ha dolgozik egy ilyen napon, akkor milyen a napja? Olyan, mint b谩rmelyik m谩sik nap, vagy pedig sz铆v茅ben 眉nnepel, b谩r tudja, hogy es茅lye sincsen, hogy eljusson mis茅re?

 V谩gfalvy adatok | 2008.08.19 00:56 | 64
脡n nem is nagyon 茅rtem, mi茅rt volt ez heves vita arr贸l, hogy mikor legyen a mise. Augusztus 15-e nagy 眉nnep, legyen vas谩rnapi a miserend az id艖pontokkal egy眉tt. Eg茅szen biztos az, hogy aki t茅nyleg nem tudott elmenni, 茅s val贸ban akad谩lyoztatva volt, ak谩r a munk谩ja miatt is, az nem k枚vet el s煤lyos b疟nt. Annak legyen az az 谩ldozata, hogy nem lehetett ott a mis茅n.
Ha a pap tudja, hogy a t枚bbs茅gnek nem 谩ll m贸dj谩ban mis茅re menni, mert mindenkinek olyan a munkahelye, hogy megk茅rdezni sem fogja merni, akkor is eg茅szen biztos, hogy nem ezen fog eld艖lni senkinek az 眉dv枚ss茅ge, ha val贸ban akad谩lyoztatva van a h铆v艖.
Ha - tegy眉k fel - a liber谩lis 谩llam bevezetn茅, hogy p茅ntek 茅s szombat lesz a szabadnap, 茅s vas谩rnap - az els艖 nap (jom rison), a h茅t els艖 munkanapja lesz, akkor hely茅nval贸 volna-e, hogy szombat este tarts谩k a hagyom谩nyh疟 kereszt茅nyek az anticip谩lt "tridenti" mis茅t? Vagy rendj茅n volna-e, ha vas谩rnap sohasem reggel 眉nnepeln茅nk a vas谩rnapot?
Nekem jobb volna, ha a Th枚k枚ly 煤ton vas谩rnap d茅lut谩n volna a mise. Azt, hogy ez茅rt a legt枚bbsz枚r nem tudok elmenni, 谩ldozatnak veszem, 茅s nagyon helytelen铆ten茅m, ha miattunk v谩ltozna a rend.

 脡lthes Eszter adatok | 2008.08.18 23:41 | 63
脷gy eml茅kszem, mintha J茅zus ilyeneket mondott volna: nem az茅rt j枚ttem, hogy b茅k茅t hozzak e vil谩gra - testv茅r testv茅r ellen, sz眉l艖 gyermeke, gyermek sz眉lei ellen fodulnak (a nevem茅rt), - aki h谩tra n茅z, az nem k枚vethet engem - aki k枚vetni akar, ne temesse el sz眉leit, hanem j枚jj枚n ut谩nam. persze gyal谩zatos hib谩kkal id茅zgetve, de tartalmilag ezeket mondta. Nagyboldogasszony 眉nnepe parancsolt 眉nnep a zsinat el艖tti el艖铆r谩sok szerint. Szem茅ly szerint irt贸zatosan sajn谩lom azokat, akiknek nincs vagy vesz茅lyben a munkahely眉k, egy pap fel is mentheti 艖ket ilyenkor a misel谩togat谩s al贸l (mint ahogy a vas谩rnapi munkav茅gz茅st is megengedheti, ha van r谩 nyom贸s ok), de ez egy茅ni megold谩s - nem lehet 谩ltal谩nos v谩lasz a k茅rd茅sre. - Egy茅bk茅nt a vit谩t kiv谩lt贸 hozz谩sz贸l谩st az茅rt tettem ebbe a topicba, mert egy kicsit arra is v谩laszolni akartam, illetve p茅ld谩t felhozni, hogy akik ott voltak, mind "r茅giek" voltak, teh谩t a t茅r铆tget茅snek itt l谩tszik az eredm茅nye (=0 avyg legjobb esetben 1) Ami pedig a csal谩d ellen谩ll谩s谩t illeti, nos ilyenkor mindig arra gondolok, hogy az els艖 茅vsz谩zadok v茅rtan煤i k枚z枚tt h谩ny olyan anya volt, aki mellett ott szaladt az apja vagy gyermeke, 茅s azt kiab谩lta, hogy milyen Isten az, aki azt k铆v谩nja t艖led, hogy 谩rv谩n itt hagyd a gyermekedet. Szerintem, ha egy csal谩dban csak egy ember gyakorolja igaz谩n a vall谩s谩t, akkor annak enn茅l s煤lyosabb v谩dak is kijutnak majd - ez mindig 铆gy volt, 茅s mindig ezzel j谩r.

 G.I. adatok | 2008.08.18 23:01 | 62
Minister! Teljesen egyet茅rtek veled!
A dolgoknak az ennyire ki茅lez茅se v茅lem茅nyem szerint lassan igencsak kimeriti a bigotts谩g fogalm谩t!
N茅h谩ny 茅vvel ezel艖tti mor谩lteol贸gus lelkivezet艖mmel besz茅lgett眉nk err艖l, amikor elhat谩roztam, ha csak m贸d van r谩, igyekszem eljutni minden nap mis茅re 茅s erre k枚zvetlen k枚rnyezetemb艖l, a csal谩domb贸l j枚tt az els艖sz谩m煤 t谩mad谩s: bigott vagyok, mert ezt 茅n 铆gy gondolom 茅s 铆gy csin谩lom. Az Aty谩nak is az a v茅lem茅nye, hogy j贸-j贸, helyezz眉k Istent els艖 helyre, de ne 煤gy, hogy k枚zben s茅r眉ljenek emberi kapcsolataink, vesz茅lybe sodorjuk esetleg munkahely眉nket.
Jelenleg nincs 谩ll谩som, folyamatosan keresem, de az biztos, ha 谩ll谩som lenne, ebben a mai vil谩gban m谩r azt is meggondoln谩m, hogy akkor merjem-e kivenni a szabads谩gomat, amikor 茅n akarom?

 脡lthes Eszter adatok | 2008.08.18 23:00 | 61
Atik谩m, m谩r megint elveti a sulykot! nyilv谩n t茅nyleg rossz napja volt! - M谩s:
Pacsirt谩nak teljes m茅rt茅kben igazat adok. 1. Tudtommal el茅g sok a di谩k a tradicionalist谩k k枚z眉l, aki elj枚hetett volna, arr贸l m谩r nem is besz茅lve, hogy nyugd铆jas is van el茅g. 2. Nagyon tetszett Pacsirta azon mondata, hogy tegye fel az a kez茅t, aki szabads谩gpt akart kivenni, 茅s nem adtak neki. Egy茅bk茅nt is p茅ntekre esett 15-i, 茅n j谩rtam a v谩rost, tudom, hogy f茅lig 眉res volt, az emberek legnagyobb r茅sze, m谩r cs眉t枚rt枚k eset elment vak谩ci贸zni (nagy volt a h艖s茅g). 3. Az atya senkit nem pr茅dik谩lt ki (val贸ban tehette volna est茅re a szentmis茅t, de g茅szen biztos vagyok benne, hogy 茅ppen a Pacsirta miatt eml铆tett okokb贸l sz谩nd茅kosan nem tette est茅re. Azt hiszem, annyira meg vagyunk el茅gedve a saj谩t tradicionalizmusunkkal, hogy esz眉nkbe sem jut, hogy n茅ha 谩ldozatot is hozhatn谩nk. Ezt a lelk眉letet kellene visszaszerezn眉nk. 4. R茅gen megfigyeltem m谩r, hogy a h铆vek a legritk谩bb esetben igaz铆tj谩k szabads谩gukat a miserendhez. pedig ennek kellene az ELS艕 HELYEN 谩llni. 5. Tudtommal el茅g sok h铆v艖nek van saj谩t id艖beoszt谩s煤 munk谩ja, vagyis nyugodtan elmehetne a mis茅re 煤.n. munkanap is. 6. Tudom, hoyg sokan vid茅ken voltak 茅s ott elmentek mis茅re, m茅gis a l茅tsz谩m olyannyira kev茅s volt, hogy csak ezzel nem lehet ezt megmagyar谩zni

 Minister Primus adatok | 2008.08.18 22:42 | 60
Nincs kedvem folytatni ezt a vit谩t. Emigy is f枚l vagyok h煤z贸dva, nincs sz眉ks茅gem m茅g erre is.
Ha a pap tudja, hogy munkanap van, 茅s csakaz茅rt is reggelre teszi a mis茅t, amikor tudja, hogy a munk谩s n茅p 煤gysem j枚het el, 茅s azt谩n kipr茅dik谩lja 艖ket, h谩t akkor.........
Emigy nem mindegy, hogy 眉nnepnap h谩ny 贸rakor van a mise? Akkor mi茅rt nem teszi d茅lut谩nra?

Deh谩t no. 脡n Istent a vil谩ghoz akarom igazitani.

F谩j a f眉lem, hogy mit gondoltok r贸lam. Nem ti lesztek a bir谩im.

 Minister Primus adatok | 2008.08.18 22:36 | 59
De j贸, hogy katolikusabbak vagyunk a p谩p谩n谩l...

 Pacsirta adatok | 2008.08.18 21:54 | 58
Annyit m茅g, hogy tegye f枚l a kez茅t, aki k茅rt szabads谩got erre a napra, 茅s nem kapott.


  MAGYARORSZ脕G KIR脕LYN艕JE, K脰NY脰R脰GJ 脡RETT脺NK!