A Liszt család 1823. december 11-én érkezett Párizsba. Liszt Ádám családja számára a Hotel d’Angleterre-ben, a Rue du Mail 10. szám alatt bérelt négy szobát, a híres Érard zongorakészítõvel szemben. December 12-én kérte fia felvételét a híres párizsi konzervatóriumba, ott azonban azzal az indokkal utasították el, hogy külföldieket nem vehetnek fel. Liszt Ferenc tanulmányait magántanárok segítségével folytatta. Elsõ tanítója Ferdinando Paër (1711-1839) olasz operaszerzõ és karmester volt, aki zeneszerzésre tanította. A leckék mellett, az ifjú Liszt estélyeken lépett fel, ahol némi pénzt kereshetett családja számára. Ugyanakkor Liszt Ádám és Sébastien Érard között baráti viszony szövõdött, így történt, hogy az Érard család anyagilag támogatta az ifjú virtuózt, segítettek a körutak megszervezésében, viszonzásként Liszt Ferenc reklámozta a céget.

Az elsõ párizsi újságcikk az ifjú Lisztrõl 1823. december 22-én jelent meg a L’Etoile nevû újságban. Az elsõ nyilvános koncert 1824. március 7-én volt az olasz operában. A koncert nagy sikerrel zajlott le, Lisztet mint egy újjászületett Mozartot ünnepelték. A koncertet 1824. április 12-én megismételték. A sikerek láttán Paër arra biztatta tanítványát, hogy komponáljon operát. Végül az akkor 12 éves Liszt egy francia librettóra komponált zenét. Az egyfelvonásos opera címe Don Sanche ou Le Chateau d’amour (Don Sanche avagy a szerelem kastélya). Az õsbemutató 1825. október 17-én volt.

1824. elején Liszt Ádám három hónapos turnéra vitte a fiát Londonba. Itt két nyilvános koncertet adott és számos estélyen lépett fel. Az angliai utazás csúcspontja a windsori kastélyban IV. György brit király elõtt 1824. június 27-én adott magánkoncert volt. A turnét 1824. augusztus 2-án és 4-én a manchesteri Királyi színházban adott koncerttel zárta. Miután Angliából visszatértek, Liszt Ádám és fia – a zeneszerzõ anyja idõközben visszaköltözött Ausztriába – a párizsi Hotel de Strasbourgba költözött. Az ifjú Liszt egészen 1825. májusáig nem lépett fel sehol, idejét kizárólag a zeneszerzésnek és a gyakorlásnak szentelhette, ugyanakkor gyakran ment operába is. Májusban újabb angliai turné következett, amely kb. egy hónapig tartott.

1826. január elején a fiatal Liszt hat hónapos koncertkörútra indult apjával Dél-Franciaországba. A körút végén, júniusban visszatértek Párizsba, ahol egészen decemberig zeneelméletet és kontrapunktot tanult egy cseh származású zeneteoretikus-zeneszerzõnél, Antonin Reichánál. Miután tanulmányait befejezte, ismét koncertkörútra ment – ezúttal Svájcba. Ekkoriban történt, hogy a tizenöt és fél éves Liszt lelki válságba került. Vallásos tárgyú könyveket olvasott, végül pedig közölte az apjával, hogy pap szeretne lenni. Liszt Ádám, aki fiatalkorában maga is két évet töltött papi szemináriumban, meggyõzte a fiát, hogy „te a mûvészeté vagy, nem az egyházé”. Ezt követõen egy újabb angliai körút következett, majd 1827. augusztusában pihenni mentek a franciaországi Boulogne-sur-Merbe. Itt történt, hogy Liszt Ádámnál „gastritis okozta lázat” állapítottak meg. Néhány nappal késõbb, ötvenegy éves korában, 1827. augusztus 28-án meghalt. Boulogne-ban temették el. A temetés után Liszt Ferenc visszatért Párizsba, ahol ráfizetéssel eladta az Érard-féle zongoráját. Szeptemberben az anyja ismét Párizsba költözött, hogy fia mellett legyen. Ezzel lezárult Liszt életének elsõ, fontos fejezete.