Liszt Ferenc 1811. október 22-én született az akkoriban a Magyar Királysághoz tartozó, Sopron megyében található Doborján nevû faluban (a falu ma Ausztria része). Születése másnapján keresztelték meg a római katolikus plébánián, Lókon. A latin bejegyzés a következõ:

23. Oktober 1811
(gyermek neve) Franciscus L.
(szülõk) List Adamus, ovium Rationista Principis Esterhazy et Lager Maria Anna, Reiding
(keresztszülõk) Zambothy Franciscus et Szalay Julianna
(pap) Mersits Georgius capellanus Lookiensis

Liszt Ádám fia fejlõdésérõl naplót vezetett. Sajnos mára ez a fontos írat elveszett, azonban a francia Joseph d’Ortigue zenekritikusnak köszönhetõen számos idézet fennmaradt belõle. Ezekbõl megtudhatjuk, hogy gyermekként Liszt nagyon beteges volt, egy alkalommal szülei még a koporsót is megrendelték, mivel halottnak hitték. Zenei tehetsége korán megmutatkozott, apja elmondása szerint hatévesen tanult meg zongorázni, saját elhatározásából. Liszt 1874-ben a következõképpen emlékezett vissza gyermekkorának erre a korszakára: „A kottázást magamtól tanultam meg, és sokkal szívesebben gyakoroltam, mint a betûvetést. Kilencéves koromig meglehetõsen sok papírt teleírtam hangjegyekkel.” A zeneszerzõ gyermekkorának másik meghatározó élménye a cigány muzsikusokkal való találkozás volt. Ezek a muzsikusok vándorcigányok voltak, hivatásos cigányzenekarokat, amelyek az éttermekben és fogadókban játszottak, valószínûleg Bécsben és Pesten hallott elõször.

Liszt tanulmányait Doborjánban kezdte, a helyi elemi iskolában. A falu iskolájában 6 és 12 év közötti gyerekek tanultak, mindannyiuk tanítója Johann Rohrer (1783-1868) iskolamester, kántor és jegyzõ volt. Vallásoktatással Stefanis atya foglalkozott. Liszt öt osztályt végzett el (1817-1821), mert a család 1822. május 8-án Bécsbe költözött. A tanítás kizárólag német nyelven folyt, mivel Rohrer csak ezt a nyelvet beszélte.

Liszt Ádám 1819-ben elkezdett zongoratanárt keresni a fia számára. Elõször Johann Nepomuk Hummelhez fordult, aki Weimarban udvari karmester volt. Hummel elvállalta az oktatást, azonban nagyon magas honoráriumot kért, Liszt Ádám pedig ezt az összeget nem tudta kifizetni. A következõ kiszemelt tanár, Beethoven egyik tanítványa, a bécsi Carl Czerny volt. Czerny már az elsõ meghallgatás után felismerte a gyermek zsenialitását és egy jelképes összegért (1 forint) elvállalta az oktatását, mihelyt a Liszt család Bécsbe költözik. Liszt Ádám anyagi támogatásért fordult Esterházy II. Miklóshoz, a bécsi hercegi ügyintézésben szeretett volna álláshoz jutni, ugyanakkor a herceg anyagi támogatására is számított. 1819. augusztus 4-én írta a híres, Liszt-irodalomban sokat idézett levelét a herceghez, amelyben, miután tájékoztatta a herceget a gyermeke tehetségérõl, a zenei képzéshez anyagi támogatást kért. Kiszámolta, hogy mennyi lenne az az összeg melybõl a család is megélne Bécsben és a fiú is tanulhat, ez 1300-1500 forintnyi összeg volt évente. Ugyanakkor azt is írta a hercegnek, hogy ha megfelelõ állást adna neki, akkor õ megdolgozna a kért összegért, vagy annak egy részéért. A kérvényt azonban visszautasították, ugyanakkor a herceg felajánlotta, hogy alkalomadtán meghallgatja a csodagyereket Kismartonban. A meghallgatásra 1819. szeptemberében került sor, a kismartoni vadászünnepségek alkalmával.

1820. április 13-án Liszt Ádám ismét levelet írt a hercegnek, amelyben állást kért tõle. Amennyiben ez belátható idõn belül esetleg nem lehetséges, akkor egy év fizetés nélküli szabadságot kért a hercegtõl, hogy áttelepülhessen Bécsbe. A kérvényt ismét elutasították, viszont adtak egy egyszeri 200 forintos támogatást, ezt a pénzt azonban Liszt Ádám nem fogadta el.

Liszt Ferenc elsõ nyilvános fellépése 1820. októberében volt a soproni kaszinóban. A pontos idõpontot nem tudjuk, csupán annyi maradt fenn, hogy a kis Liszt egy fiatal vak muzsikus, von Braun báró koncertjén lépett fel. A második fellépése 1820. november 26-án gróf Esterházy Mihály pozsonyi palotájában volt. Ez a fellépése annyira elbûvölte a jelenlévõket, hogy öt fõnemes Amadé Tádé gróf, Apponyi Antal gróf, Esterházy Mihály gróf, Szapáry és Viczai grófok elhatározták, hogy az ifjú tehetség zenei tanulmányait, hat éven keresztül, évi 600 forinttal fogják támogatni. Az ösztöndíjat 1822. és 1827. között folyósították, így Liszt – miután apja minden doborjáni vagyonát pénzzé tette - elkezdhette bécsi tanulmányait. A család 1822. május 8-án költözött Bécsbe, a zeneszerzõ ekkor tíz és fél éves volt.