Frissítve: 2019.09.16

Habár újratelepítésre külön nem tervezek kitérni, hiszen az már igényel némi számítástechnikai tudást. Gondolok a driver vadászatra, ami egy kezdőnek nem biztos, hogy sikeres lehet. Ha a hálózati kártyát nem ismeri fel a rendszer és előtte nem kerestük meg a helyes illesztőprogramot, és emellett másik eszközünk nincs amivel keresni tudnánk, akkor jöhet a fejfájás. Nem beszélve a későbbi helyes beállításokról sem.

Ebben a cikkben inkább azokhoz szólnék, akik tudják mivel jár az újratelepítés, és érdekes lehet számukra ez a cikk.

Kezembe került két egyforma laptop, melyekre ráfért az újratelepítés. Mindegyikben HDD dolgozik. Gondoltam, ha már ugyan az a típus a kezembe került, és ugyan az a sorsuk, akkor ideje egy tesztet elvégezni. Az egyik gépet CD-ről, míg a másikat egy Pendrive-ról telepítettem újra. Habár ami történt, arra számítottam, de nem teljesen erre. A telepített rendszer ugyan az volt mindkét esetben, Windows 7.

A laptopok hardverei:

• Ram: 1 GB
• Processzor: 2*2 GHz
• HDD: 120 GB

Mindkettőbe behelyeztem a telepítőt újraindítottam és a kezdőképernyő amikor megjelent, a CD-vel telepített laptopon 30 másodperc alatt ment végig, míg a Pendrive-ról telepítettnek elég volt 5 másodperc is.

Majd jött a fájlok másolása.

Míg a CD-ről települő laptop 25%-nál tartott, a Pendrive-ról települő már 81%-nál.
A CD-ről történő telepítés végre elért a 93%-hoz, addigra a másik már a ,,Telepítés befejezése” résznél tartott. Miközben a Pendrive-ról telepített laptopot használatba lehetett venni és mehettek rá a programok a másik gép ekkor ért el odáig, hogy ,,Telepítés befejezése”. Körülbelül 15 perccel végzett előbb az a laptop, amelyik pendrive-ról települt. Azt érdemes hozzátenni, hogy olyan pendrive-t célszerű választani, amely 3.0-ás támogatással bír, ugyanis itt az olvasási sebesség elég nagy. Ha 2.0 mellett döntenénk, akkor nem lenne látványos a gyorsaság, így érdemes mellőzni azt. Ha nem számít a gyorsaság, akkor természetesen a 2.0 sem fog gondot okozni.

Következtetés: Érdemes lehet kiírni pendrive-ra egy telepítőt, hiszen sokkal gyorsabb, sokkal kisebb helyet vesz igénybe a fiókban és nem karcolódik, nem megy tönkre olyan könnyen. Ha pedig adatokat kell mozgatnunk egyszerűen leformázzuk, és visszük. Újratelepítésre nem minden nap van szükség, így nem is feltétlenül szükséges rajt hagynunk, bár ezzel vigyázni nem árt, mert ha nincs még egy gép a közelben és telepítő nélkül maradunk egy olyan vírus mellett, mely a számítógép használatát is meggátolja, akkor nem árt, ha van kéznél telepítő.

Ha elkezdünk számolni, hogy egy erősebb gép esetén, ahol már SSD-ről fut a rendszer és 4-szer ennyi ram dolgozna, milyen teljesítménnyel menne végig a telepítés pendrive-ról, akkor valószínűleg még hamarabb végeznénk, és felgyorsulhatna a munkafolyamat.

Ha úgy döntünk, hogy tartunk inkább egy Pendrive telepítőt, és sokszor kell telepítenünk, akkor megéri, hiszen ez esetben sok időt megspórolhatunk. Ez inkább azoknak kedvez, akik rendszeresen telepítenek újra gépeket.

Telepítő létrehozásának ideje: Nekem CD-ről kellett készítenem egy iso képfájlt, majd azt ráírni egy segédprogrammal Pendrive-ra, így időben nem volt nyereséges, de a teszt kedvéért megérte. Ha a gépünkön megvan a képfájl, vagy egy adathordozón (külső merevlemez) és már csak Pendrive-ra kell írnunk, akkor az egész 10-15 percet vesz igénybe. Egy gép esetén akár veszteséges idő is lehet, de ha többet kell egymás után telepítenünk, akkor már érdemes lehet kiírnunk Pendrive-ra. Ha pedig a telepítőt megőrizzük rajt, és eltesszük egy fiókba, akkor legközelebb már nagyon gyorsan fog menni a telepítés.

Szerkesztő: Adminisztrátor

Az itt leírtakért felelősséget nem vállalok!