18 Nisan 5784
2024-04-26

 

Galéria - Feljegyzések

Rövid-hosszabb kiegészítések, gondolatok, fordítások, melyek nem kaptak külön oldalt, de a sumér témához szorosan kapcsolódnak.  Ninahakuddu

Sumér és a sumér nép megnevezései:

Maga a sumér elnevezés akkád szó, ők hívták így Dél-mezopotámiát illetve az ott lakó embereket: šumērû, šumēru, a szóban a mēr, mēr'u leszármazottat, gyermeket jelent.
Érdekességként megjegyzem, hogy a hindu kozmológiai mitikus hegy szankszkrit neve Szumeru, aminek jelentése a "A nagy Meru hegy".
Gyakran gondolják úgy, hogy Subir másképp Subartu szintén Sumér földet jelentette, de ez nem igaz. Subir helyileg pontosan nem azonosított észak-mezopotámiai földrajzi egység volt, valahol Akkád föld fölött helyezkedett el. Feltételezhető, hogy ez volt a szabir népek hazája.

Hogy a sumérok önmagukat hogy hívták, az még mindig nem tisztázott. Egy azonban biztos: a feketefejűek népe (sağ-ği6(-ga), un sağ-ni6) az akkádok önelnevezése, és nem a sumér embereket jelölte. A sémi népek sötéthajúak. A borotvált fejű, gyakran világos szemű sumérok hogy is hívhatták volna magukat feketefejűeknek?
A sumérok Akkádot, illetve az akkádokat uri^ki, illetve ki-uri-nak nevezték.

A sumér nép egyik elnevezése dumu-gir15/gi7, dumu-gir-gi: ennek jelentése nemes gyermek; ebből következően fordítható városlakónak illetve szabad gyermeknek is. Azonban nem világos, hogy ez a sumérok önelnevezése-e. Úgy gondolom, sokkal inkább az akkád szumeru sumér nyelvű fordítása lehet. (A dumu írásjelében megtalálható az Egyetlen+Atya+védelmez / befogad összetétel.) Valószínűbbnek tűnik tehát, hogy a dumu-gir nem önelnevezés, de az un-gir = nemes nép már inkább annak nevezhető. Az un-gir mintájára születhetett a lekicsinylő dumu-gir elnevezés. A névtől való megfosztás a megszégyenítés egyik eszköze lehetett az akkád hódítások után. (Az un, uğ (ung) szóról lásd lejjebb és világossá válik, hogy miért.)
Irodalmi alkotásokban találkozhatunk a "kosár hordozók népe" elnevezéssel is, ami a sumérok kivételes, városépítő magatartására mutat ahogy fejükön hordták a téglával megrakott kosarat. A "gur, kùr" kosár szóval ezt a következő lehetséges módon fordíthatjuk: un-gur-gùr, vagy un-gur-ga, un-gur-íla, un-gur-lá, un-gur-tum. Sajnos az eredeti sumér alakját ennek az elnevezésnek eddig nem sikerült megtalálnom.
Ismert az un-gùr / (ga6)-me kifejezés amit a nép+hordoz, megtölt+van / isteni erők = szolgáknak fordítanak, azonban a város építés mindig is nemes feladat volt, a legkorábbi reliefeken is megtalálható, ahogy maga a király is téglával megrakott kosarat visz a fején. Sokkal meggyőzőbb az "isteni erőket hordozó nép" illetve "az isteni erővel eltöltött nép" fordítás. Annál is inkább, hogy a szolgákat a "szemét nem emelő", vagyis "lesütött szemű" "igi-nu-du" szóösszetétellel írták le.

Sumér földet leggyakrabban Ke-en-ge-ra, Ki-en-gir15/gi7(-r);
Ki-en-gi(-r) nevezték. Ez több módon fordítható. Egyik lehetséges fordítása "A Nemes (Herceg) Úr földje" ezt szokták "Nemesek földjének" is fordítani, de a gir írásjeléből adódóan fordítható így is: "Az Úr szent földje".
Irodalmi alkotásokban a Ki-en-gir sokkal gyakrabban fordul elő mint a Kalam.
Kalam sumér másik elnevezése, bár ritkábban fordul elő mint a Ki-en-gir elnevezés, de már i. e. 3000-ben is használták az Ország elnevezésére, úgy tűnik ez Sumér föld legkorábbi elnevezése. Leggyakrabban ka-lam = Bőség Kapuja fordítással találkozhatunk, de ez valószínűleg téves fordítás, írásjele alapján kal-am elemekre bontható fel. Ebben az értelemben Kalam a "kedvelt", szeretett", "becsült", "tisztelt", "kivételes", "értékes", "kiváló" szavakkal fordítható legpontosabban.

Kalam és az "un, uğ" = "nép" ékjele teljesen azonos. A jel az Országot és népét egyaránt jelenti. Kizárólag Sumérra és népére használták ezt a jelet. Kalam és Kalam népe egy és ugyanaz volt. A Szeretett és a Szeretetthez tartozó Egy volt. Nép "un" csak az volt, aki Kalamhoz tartozott, az összes többi csak "idegen" volt, "különböző", "más" vagy "ellenség". Ezt a bar, kur, kúr szavakkal jelölték, esetenkét a lú determinatívummal. Pl.: ^lúSU = subari, szabír ember, subar = északi lakos, (benne van az idegen szó és szó szerint idegen testet jelent), lú-kúr-ra = idegen ember, idegen férfi vagy a sağ-kur-ra idegen szolga, - rabszolga, - fő, - ember - idegen vagy a šá-a-bar-ra vagyis idegen magból származó, törvénytelen, nem sumér, vagy uru-kúr-(ra) = egy idegen város / idegen állam. Ez megmagyarázza, hogy az akkádok miért hívták önmagukat a sumér alkotásokban un-sağ-ği-nak - ezzel jelezni akarták, hogy ők Sumérhoz tartozó nép, de világos, hogy a sumérok nem így gondoltak a meghódítóikra, a sumérok uri-nak hívták az akkádokat. A Kalam ékjel alkotórészei: Egyetlen Egy, vagy szent hely + Élet (búza) + herceg, nemes, hatalmas + Fény.
Ez a "Mi - és az Összes többiek" sumér kifejezésbeli megkülönbözetetés él tovább a Bibliában. Izrael és népe egy és ugyanaz, míg mindenki más "idegen".

Az óhéberben a ka-lam jelentése: gyalázat, szégyen, megszégyenít, szégyenbe hoz.

 

vissza a lap tetejére