Valaki elkövette. Ketten felfedezték. Egy megvizsgálta, három félrerakta az útból. Sokan körbeállták.
Most ott fekszik leterítve
Nem szép látvány, de azért nézik. Köztük állhat még a gyilkos, hiszen a környéket azonnal lezárták.
Valaki halkan felnevet.
Többen megfordulnak és megnézik maguknak. Egyikük gyorsan noteszt húz elő és valamit belefirkál. Az emberek szorosan közrefogják a kuncogót. Szinte összelapítják, annyira közel vannak már hozzá.
Hirtelen egy ernyő fémvége csillan meg és lesújt. A következőpillanatban ökölcsapások záporoznak a bűnösre, aki összerogy a kövezeten. A tömeg széthúzódik, négyméteres kört hagyva szabadon, középen a tettessel.
Senki sem nyúl hozzá, nem is kiáltanak segítségért.
Végül megmozdul valaki. A tetemhez lép. Kotorászni kezd a zsebekben. Irattárcát húz elő. Széthajtja, belelapoz, aztán ijedten a földre ejti.
- Ez rendőr! – kiáltja. Nyomozótiszt!
Körbenéz.
- Hol az esernyős?! Ő szúrt először!
Mindenki megnézi a társát. Az esernyőst nem találják. Az arcára sem emlékszik senki.
- Ő volt a gyilkos – mondja a férfi, s lehajol a tetemhez. – Az esernyős. Elszalasztottuk.
Fejét ráhajtja a tetem mellkasára. Kis dobbanásokra figyel.
A téren szinte fogható a csend.
