Hiperaktív nap!
by azember88 on March 22nd, 2006
Ma reggel amikor felkeltem, jelzett a műszer, hogy üres a has….hmm.. kéne enni vmi kiadósat!
Nem gondolkodtam sokáig, hozzáláttam 1 nagy adag tejbegríznek…még nyelvégető melegen le is juttattam, hogy a műszer a megfelelő szintet mutassa… ezek után még a regeli híreket, meg az éjszaka folyamán kapott e-maileket is elolvastam…az órára pillantottam, még csak 4:30… szépen lassan, olyan nyugdíjas tempóban el is kezdtem szedelőzködni… egy kis idő elteltével már nem tudtam magammal mit kezdeni, úgyhogy elindultam, hogy a suli aulájában végre be tudjam fejezni a könyvet amit már régen elkezdtem…de ez a tervem is összedőlt, mert már széles vigyorral vártak, hogy segítsek angol leckét írni, de mivel az agyam még nem nagyon állt rá az aktív működésre (mert a terveimben szereplő olvasáshoz elegendő lett volna a csökkentett mód is), így az angol szavak csak a felszolgálás gyakorlat után dörömböltek a fejemben, mivel felszolgáláson van idő fotoszintetizálni, mert lényegében csak olyanokat tanulunk, amiket már tavaly megtanultunk, meg hát nem is egy izgalmas tanóra…after that, kezdetét vette az ételkészítés előtti receptbörze, és kiderült, hogy senki nem tud semmit!!
Azért besunnyogtunk, és nem is volt olyan borzalmas, mert csak a segédtanár volt velünk..
De a rossz oldal a maláj tigris volt:
1.Rábíztuk a tojást…..5 perc helyett 20 percet főtt
2.rábíztuk a burgonya metéltre vágását……valamit nagyon elnézett, mert hasábok lettek(eltekintve attól a fél krumplitól, amit már a kész salátában véltünk felfedezni)
3.önkényesen felszeletelte a salátához az almát….mindezt a gyakorlat elején, így szépen amikor rá került a sor, csak barnán tudtuk felhasználni…
Ezután let’s go to the swimming pool!
Túlteljesítettem a terveimet, így be is görcsölt a lábam..hazajöttem.
Itthon hívtak a haverok, hogy itt vannak a ház előtt, és menjek ki dumálni….kientem, már egy ideje gengeltünk a ház előtt amikor a nővérem megjelent a futó szerelésében…a futása kb 10méteren át tartott, mert akkorát esett, hogy jobbnak látta abbahagyni a dolgot 
most meg tanulnom kéne!
Megasablon…
by azember88 on March 19th, 2006
Most már a sokadik megasztár fut, és eljutottam tegnap este addig, hogy megnéztem a műsor első tíz percét…. az igaz, hogy nagy tehetségek vannak benne, és állítólag sztájliszjük is van… nem naon láccik, mind1… állítólag a lényeg az hogy olyan embert találjanak, aki helyt tud állni a mai pop piacon, ez szép és jó dolog, de vagy nekem nem teccik a pop zene, vagy ők gyártják a sablonokat lsd. Gáspár Laci vs. Caramel, mert aki tényleg tehetség, és esetleg egyedi akar lenni, de nem a 14 éves kiscsajok kedvence az biztos, hogy nem tud érvényesüli. Legalábbis a megasztáron át biztos, hogy nem, és aki oda bekerül abba belegyömöszölik azt a “zenei” nézetet, hogy ha nem sikítanak az első sorban, akkor nem lehetsz sztár…erre mindenki azt mondja, hogy azértis sztár leszek, de csak egy eröltetett szagú valami lesz a végerdmény, aminek semmi értelme sincs…lásd Torres Dani és a nemtommilyen bandájának a száma az az europunk címet viselő…amíg még nem voltak ilyen népszerűek a tehetségkutató versenyek akkor ott volt mondjuk a Fila Rap Jam ahonnan a rendkívüli Sub Bass Monster került ki, aki igaz hogy nem győzött de tud valamit, mert ha alkotásba kezd az nagy sikert szokott aratni…. vagy mondjuk a népszerűbbek közül ott van Yonderboi, aki tényleg egy nagy tehetség, és nagyon jó zenét is csinál, csak a magyar tiniknek nem tetszik, ezért nem tud annyira érvényesülni ittho, de külföldön rendkívüli sikereket ér el és szerintem megérdemelné a saját hazájának az elismerését is…
na mind1 nem papolok…
Halgassatok ZENÉT, és kerüljétek a sablonokat!
Balszerencs, és balszerencse!
by azember88 on March 18th, 2006
Még anno kedden kaptunk az amerikai ango órán egy szórólapot miszerint lesz egy “battle of the bands” című móka kelenföldön… Ez mind szép és jó, csak az a gond, hogy mi elnéztük a dátumot, és én pedig úgy terveztem, hogy a névnapi összejövetelről udvariasan távozom… ezt már megkezdtem volna, de amikor az anyuéknak amikor az anyu felhívta a dátumra a figyelmet…márc 17. ma pedig 18-a van…csodás, be is vonultam a szobámba, hogy könyvet olvassak, a keresztapám is hamarosan feltűnt a szobám ajtajában, hogy admirálisozhasson a gépemen…..
Pár perc múlva hangos szóváltás jelei szűrődtek be a szobámba, a rendkívül eccerű felfogású apám felhozta a rendkívül nem normális politikai nézeteit, amiket én most nem osztanék meg veletek, mert a gondolatomat sajnálom a politikára… De a lényeg az, hogy ez a szemléletmód nem tetszett az ő nevelőapjának, és ebből egy hatalmas vita kerekedett ki….
Gratulálok nekik, sikeresen lealacsonyodtak a politikusok szintjére, és ez felesleges ellentétet szült kettőjük között.
Névnapi torta projekt…
by azember88 on March 17th, 2006
Az egész ott kezdődött, el hogy hazajöttem, és egy pár perc punnyadás után csörög a telefon…. ismeretlen szám….az anyu az, elfelejtett tortát rendelni a holnapi családi parádéra, ezért arra kért, hogy süssem meg magamnak a névnapi tortámat, és még szt is kikötötte, hogy csokis legyen!
Fogjunk hozzá.. gondoltam, és elindultam a konyha felé, ahol már vártak rám a vastagabbnál vastagabb szakácskönyvek.. de én nem estem kétségbe, és megragadtam a legvastagabbat, felütöttem a csokitortáknál, és bőszen neki kezdtem a hozzávalók előkészítéséhez…kimértem a lisztet, a kakaót, a margarint… csak a porcukorral volt gond, mivel nem volt otthon a bolt meg messze van (csak át kellett volna sétálnom az úttesten, de az ilyenkor sok), és hihetetlen leleményességemnek köszönhetően megtaláltam a kis aranyos elektromos kávédarálót, ami rendkívül macerás szerkezet, mivel va ki akarom belőle szedni a megdarált dolgot, ahhoz fel kell emelni az egészet és úgy ahogy van a kész terméket egy tálba borítani…de egyszerre csak 5dkg cukor fér bele, nekem pedig 30dkgot kell megdarálnom…nagynehezen ezzel is megvoltam, de a konyha már romokban állt, ropogott a talpam alatt a cukor, de nem adtam fel, merthát én egy vérbeli vendéglátós vagyok, és cukrászaton is csináltunk ilyesmit, és akkor itthon miért ne sikerülne??!!
Minden egyes munkafolyamat után meg kellett kóstolni a készítményt mert ilyenkor nem tudom leküzdeni magamban a torkos, ötéves hülyegyereket..de mit tegyek, ha így jobban ízlik.
Időközben sikeresen összetrutymóztam a nadrágom, amit sürgősen ki kell mosni, mert külömben mindenbe belekenem… de ez nálunk nem olyan egyszerű, mert a macska a mosogatóban a cseppeket szokta vadászgatni, mint ahogy most is tett…de én megfogtam a csokis kezemmel és leteleportáltam a földre….neki is jutott a nyers tészából, mert utána egy gyors cicamosdásba kezdett :p…
Időközben megkezdődött a sütőpapír kör alakra való formálása…megszenvedtem vele, de jól sikerült!
Bele is öntöttem a formába a még képlékeny állagú tésztát, úgy hogy hagytam magamnak egy kis nyalakodni valót a tálba… a szakácsnak is kell a fizettség
És most azóta a sütőben pihen….
A három hülye…
by azember88 on March 15th, 2006
Március tizenöt azaz a legjobb időpont a polgárpukkasztásra!
A Feri fejéből kipattant a szikra, hogy menjünk deszkázni, és akkor hozza a Norbi spanját is…jo montam legyen..
Fél egy körül csörög a telefon … a Feriék azok..már itt vannak, gyorsan össze vadásztam az alkatrészeimet, és kiharcoltam magam a ház elé, ahol már vártak reám a csodaladában…
Miután megküzdöttem a hátsó ajtóval, és beszálltam egy hihetetlen kapartatós, gumigyilkoló rajttal el is indultunk a helyi panelrengeteg felé.. A Kóp parkolójában el is kezdtük a skateboardingot… nem tartott sokáig, mert ezután a csodaladát kezdtük kémlelni, és megpróbáltuk minél gyorsabban kinyitni a jobbhátsó ajtót.
Ezitán már kedvünk se volt deszkázni, az aautó tulaja még az elakadásjelző háromszöget is összerakta…
Jó, akkor valahova el kéne menni csapatni…menjünk az almákertbe, odamegyünk, a gaz persze térdig ér..jó, akkor menjünk vissza a panelrengeteg mellé, mert ott van egy rét…odaértünk, a Norbival ki is szálltunk a kocsiból izzítottuk a kamerákat, a Feri hozzákészült az akcióhoz….de megjelentek a rendőrök…megpróbáltuk megvárni, hoy eltűnjenek a színről, de nem egyre csak közeledtek, bevágódtunk a kocsiba, mintha lépni készülnénk a helyszínről…jönnek szemben… lassítanak…már az ablakot már le is tekerte….hát ha szólni kíván akkor hajjuk!
Bűnmegelőzési célból, csak szólni kívánt, hogy a tervünket ne itt a lakótelep szélén hajtsuk végre, hanem menjünk arrébb, és baromkodjunk ott. Célba vettük A Budapest és Vecsés közti szántóföldet, ahol aztán megkezdődött a féleszűsködés….jót röhögtünk…mókás parádé volt!
Visszatértünk a kóphoz, hogy most aztán télleg skateboarding lesz…..3 percre szálltunk ki a kocsiból…aztán visszaültünk és röhögtünk, a szántóföldön készült videókon….
Ennyi volt…most meg tanulhatok….vége a gyereknapnak….
Koncert…
by azember88 on March 15th, 2006
Tegnap reggel suliba menet republicot hallgattam. mert olyan hangulatom volt….
Nem sokkal később a tesiórán a Lacivl beszélgettünk, és kiderült, hogy koncert is lesz aznap…Az elmenjünk kérdésre, a miért is ne választ adtam, és elkezdtük toborozni a tömegeket…végül csak 4-en maradtunk, meg a Dani is hozta magával a “csopiját” (ezt csak azért tettem idézőjelbe, mert ez nem az én szókincsemből származik, ugyh ezért a szóért felelősséget nem vállalok).
Én előre látóan, egy kicsit korábban elindultam, hogy semmi se akadályozzon meg az időben való megérkezésben…a metrón voltam amikor a népligetnél felszállt egy olasz csoport (csak fiatal srácok voltak, de teljesen tanácstalanok) a mellettem lévő ülőhely felszabadult, ahova az egyik srác úgy lendületből bevágódott… koppant is a háta, amit aztán nem kicsit fájlalt….aztán megkérdezte tőlem, hogy “du ju szpik inglis?” mire én az igen választ adtam, és elkezdett hozzám olaszul beszélni…grat gondoltam magamban, mire megtaláltak a haverjai is és azt próbálták megkérdezni hogy melyik állomásnál kell leszállniuk, hogy hol van a “forszentre”
mint később kiderült ez a furcsa szó a városközpont akar lenni, és én a deákhoz irányítottam őket ahol én is elhagytam a szerelvény fedélzetét, és ők a segítségemet thank you halmokkal honorálták…de amilyen okosak nem a felszín felé mentek,hanem lementek a kettes metróhoz….
Mind1 szokásomhoz híven túl korán értem a deákra, és ott várakoztam 1 kicsit, mikor eccer csak feltűnt a dani és a “csopija”…megkezdtünk utunkat a gerbaud felé, ahol a Laciékkal találkoztunk, és ezután az irányt a koncert felé vettük…
Találtunk is egy jó helyet aimikor a daniék elmentek forralt borért, ami nem volt, de viszont találtak egy jobb helyet igaz, hogy a toitoi wck közelében volt, de télleg közelebb volt a színpadhoz.
A koncerten a hangulat csak úgy az első 45 perc után jelentkezett de akkor nem kicsit…már mindenki üvöltötte a dalszöveget, a cipő pedig a szokásos mozdulatait ismételgette a színpadon… a második visszatapslás után előkerült végre a “16 tonna” és a “repül a bálna” is legszívesebben egész éjszaka ott álltam volna és hallgattam volna a zenét…de sajnos vége lett, és ahogy én tapasztaltam, igaz, hogy hideg volt, de eddig ez volt a legjobb koncert amin voltam, a tömeg normális volt, a kkoncetet elkerülték a részeg 14 évesek…..egyszóval kihagyhatatlan volt…
Úton hazafelé, el is határoztuk, hogy a laci behozza majd a magnóját, és a szünetekben, az osztálytársaink nagy örömére, afterpartikat fogunk csinálni….ugyh, várunk mindenkit a 214es teremben…főleg, ha kihallatszik már a zene!!
A balszerencse áradása!
by azember88 on March 13th, 2006
Ma reggel felkeltem, és gyorsan összecsomagoltam magamat, ahogy kel azt a sulihoz.
Kimegyek a buszmegállóba, a busz persze nem jön, megint kimaradt 1.
Beárek a suliba, a nulladik órám töri..csodás…nem tanultam, mert rehabilitálnom kellett magam… mégjobb … megtudom, hogy matekdoga is lesz….sőt az előzőt is megkapjuk, ez már a hab a tortán.
A lényeg az, hogy töriből természetesen én feleltem, a matekdogám karó, a kilencedik órában már rendkívül nagy fáradalmaim voltak.
Mindegy, nagynehezen ekjutottam a criminalba, ahol természetesen nincs abból a cipőből a méretemben ami teccik…végre odaértem a matekra is ahol a drága padtársam elég durván lefárasztott… a éter kolegának meg megígértem, hogy lefotózom, miközben hátrálok, hogy a kép jó legyen, belelépek egy adag (k)rémesbe amit egy pocsolyában áztattam le a cipőmről, miközben a két jóbarátom, a fényképek alanyai egy nagyon jót kacagtak rajtam…
Felszállok a metróra, eljutok a Határ útig, ahol áramszünet következik be…najó megyek inkább villamossal…. volt ülőhelyem is..de inkább áltam volna, kockásra ültem az ülpemet…
Aztán legyalogoltam a csodás két buszmegállót is, mert a busz persze az orrom előtt ment el…
És még nincs vége a napnak!
Menekülési tervem kudarca.
by azember88 on March 11th, 2006
Reggel 6kor getup, és rendrakás aszobában, mert újból jönnek a rokonok…
Elterveztem, hogy úgy alattomosan elkúszok otthonról, de nem jött össze…
Még szép, hogy közbeszól a rokonság…. a két darab 1/2 eszű unokaöcsémet rámbízták, hogy ne zawarják a felnőtteket, gondoltam én ,hogy a kezükbe nyomok 1 pár újságot és azzal ellesznek egy ideig..(5 évesek, és gondoltam, hogy szeretik az autós képeket nézegetni).. összeszedtem magam, visszatértem a szobámba, ahol a gépemet szétszedték…mármint különválasztoták tőle az egeret meg a billentyűzetet, és az lcd monitort nyomkodták, mert “vicces, hogy olyan mintha egy zacskó színes víz lenne” ….a ma délutáni programomnak lőttek…
És kezdetét vette az idétlen futkározás az udvaron az ötévesek társaságában…még szép, hogy az első tíz percben átrúgták a foci ladát a szomszédba…ugyh maradt a kerti szaletli mint játszótér…
A szaletliben van egy kő asztal aminek a közepét forgatni lehet..ez azért jó mert nagy az asztal, és nehéz, sőt lehetetlen a másik oldaláig átnyúlni, így van a közepén egy korong formájú kőlap amire a kajákat rápakoljuk és annak forgatásával bárki könnyedén hozzájuthat….csak a mai esetben nem kaja, hanem az ikerpár egyik tagja került rá, és nég szép, hogy nekem kellett forgatnom…rendkívül élveztem..
Ezután az egyikük belrúgott a másikba, miután odarohant hozzám és elmondta, hogy a szenvedő alany milyen csúnyát mondott rá…..én itt már a padlón voltam..
Aztán az anyuék szóltak, hogy mehetünk sütit enni…ki etette a két kisdémont????…….mégszép, hogy én ..ki más!
Elfogyott a tejszínhab, kimást küldenének el mint engem…na de nem úszom meg ilyen könnyen!
Mág utánfutónak megkaptam az ikreket…belépünk a plusba húszforintossal kocsit váltunk, és az első kérdés ami felmerül “Tolsz minket a kocsiban???” najó bepakoltam a két kölköt, és léptünk a tejszínhabok felé, csak az volt a gond, hogy az út az édességes polcok mellett vezet, ahol meg kellett állni egy adag csokiért, mert hát én nem akarok olyan kőszívű unokatesó lenni!
Úton hazafelé perszenem jött a busz, közkívánatra elkezdtünk gyalogolni, mert az állítólag sokkal izgalmasabb!! 2 buszmegállónyi távolság alatt az éppen mellettünk elmenő autómárkákat hallgathattam.
Szóval ennyit a menekülésről.
Fejlődésnek indulva
by azember88 on March 9th, 2006
Nem is tudom, hogy hol kezdjem…
Kedden totális pánikba kerültem, mert nem volt elég pénzem, egy bizonyos autóra… összeszedtem minden eszemet (igen ilyenem is van…néha sok is), és az aranytartalék cd és dvd készleteimet, és msnen elkezdtem árverésre bocsátani ezeket a csodakorongokat…hamar el is keltek, csak a kiszállítással volt némi gond…de megoldottam, a kedd jszakám ment rá a dologra, de megérte…már nem hiányzik olyan sok a kocsihoz! Mindennek a rossz oldala csak az volt, hogy egy hunyásnyit sem aludtam, ennek következtében az ingerküszöböm, és az egyensúlyérzékem az alsó küszöböt súrolta….reggel pedig úgy elindultam a suliba, hogy rá se néztem az órára, és kissé korán értem be, amit végül egy kiadós filmszakadással kompenzáltam…. végigszenvedtem a hosszú gyakorlatot..nem volt könnyű.. és utána még elszaladtam úszni egy jót… mondjuk ez sem volt igazi úszás, csak kalimpáltam a víz felszínén, de azt legalább nagyon feltűnően …
Eljött az este … kiszámoltam, hogy több mint 42 órát voltam talpon, és nagyobb károsodások nélkül túl is éltem…
De a mai nap teljesen nula voltam, az agyam zsibbadt, én meg szenvedtem, így azt a döntést hoztam, hogy eljövök az utolsó óráról…
Csak az vígasztal, hogy holnap bekövetkezik a várva várt moustache projekt
“…going down, in a spiral to the ground…”
by azember88 on March 7th, 2006
A címet egy S.O.A.D. nótából szedtem, és úgy vélem, hogy ez így egyre jobban igaz rám…
Tegnap jókedvben elindultam itthonról, azzal az elhatározással, hogy ma csak jó kedvem lesz… ez így is volt a 7. óráig amiután következett az info. fakultáció, ahol most egy rendhagyó könyvtári óra volt, …nem kell mondanom, hogy az álommanó mindenkinél bekopogtatott…
A lényeg az hogy túléltem…de jött a különmatek ahol a mosoly a fülünkig ér mivel mindíg gondoskodunk a jókedvről…ez addig rendben is volt amíg az Orsi nem kezdte el cibálni az asztalt, ami ezáltal sikeres ámde fájdalommal teli ütközést produkált a bokámmal…that’s fun ..gondoltam és elkezdtem erőteljesen szenvedni…ennek a végkifejlete egy jó adag fájdalomcsillapító krém lett egy fáslival megspékelve…
Hazaértem, elláttam a sérüléseimet, és leültem a gép elé….éjjel 2ig ott is ültem…
Ma szerencsére kerítés mászás mentes reggel volt, az elhatározásom ugyan az mint tegnap…csak most el akartam menni sütit burkolni egy jónevüű cukrászdába, ahova el is hívtam vkit, de sajnos nem ért rá….egyedül meg nem megyek.
Szóval végigszenvedtem a sulit, és egész végig azon járt az eszem, hogy miként tudnék pénzt szerezni….rájöttem, hogy a legkönnyebb megoldás erre, az adóbevallásom elkészítése, és ezáltal egy kisebb összeget vissza is tudok igényelni… azóta szenvedek vele…
És így belegondolva az érettségi közeledik, de pánikszerűen, én pedig nyugodtan nem tanulok semmit.
Na most sikerült rövidre fognom….várom a gratulációkat