Üdvözöllek honlapomon!

Ezért “Soha ne add fel!”

A vizitdíj és a napidíj megtöri a biztosítási alapelvet!
Az fizet, aki beteg, és annyiszor, amennyire beteg!

A magam részéről nem akarok olyan egészségügyi rendszerbe kerülni,
ahol az orvos azért kap több fizetést, meg előléptetést,
mert megtagadja az ellátást, és abba belehal a beteg.

A SICKO című filmet mindenkinek ajánlom szeretettel,
mindannyiunk lelki gyógyulására! Szeretettel,
ami ugye Horn Gábor EÜ reformer szerint baromság.

Aki most nemmel szavaz, az sem érdemli meg,
hogy legközelebb gondjaira a “trécselni máshol is lehet”
flegma választ kapja kivizsgálás helyett!

A kevés gazdag, rengeteg szegény társadalma helyett
ideje lenne végre a kevés szegény,
és sok jómódú társadalmát építeni.

Ehhez pedig nem a tandíj, hanem a megoldás centrikus KÖZoktatás,
és a “mindenkit a képességei szerinti maga helyére” szellemű,
minél szélesebb körű felnőttképzés, és foglalkoztatás vezet.

Ezúttal csak idézni szeretnék egy Echo TV felvételből:

„Nemzetben gondolkodni talán most egy kicsit többen és szabadabban gondolkodhatnak, de a nemzeti érdekek érvényesítése szempontjából semmi nem sikerült. Tehát a nemzeti függetlenség sem. Hiszen azért ugye attól, hogy volt itt egy katonai erővel megtámogatott diktatúra, azzal szemben most lett egy pénzügyi diktatúra, egy finánc diktatúra, amelyik ráadásul nagy multinacionális erőkhöz kapcsolódik, amivel szemben sokkal nehezebb védekezni. Én el szoktam mondani azt, hogy én nagyon jól emlékszem a gyermekkoromra. Minket meg sem érintett lelkileg az iskolában ez az egész Rákosi rendszer. Tudtuk, hogy a szüleink rettegnek. Tudtuk, hogy nem szabad viccet mesélni hangosan, ha többen hallják, satöbbi, mindent tudtunk, de nem érintett meg. A pénz uralma, az viszont mélyen megérinti az embereket, tehát mélyrehatóan érinti. Nem a gyomrát, hanem a lelkivilágát, a tudatát. És az viszont képes átformálni, és képes szétroncsolni az értékrendeket, az erkölcsi tartást, és sok minden egyebet!”

“Nem tudom, hogy lehet …”
“Nem értem miért, …”

Nagyon sok hasonló kezdetű mondatot hallok felelős politikusainktól. Ezen mondatok egyenes jelentése ellenére a szövegkörnyezetből leggyakrabban mégis az világlik ki, hogy valójában érti és tudja az illető az indokokat. Mégis nyomatékosabbnak találja, ha ilyen költői kérdés formájában közvetíti gondolatait.

Számukra idézném az Ismerős Arcok zenekar szavait:
“Nem tudni dolgokról az nem érdem!”
“Nem válasz semmire az, hogy nem értem!”
és üzenem mindenkinek, aki azt hiszi, hogy a hasonlóképp kezdett fennkölt mondatainak súlya van.

Ugyanígy vélekedek az újabban szintén divatos: “Miről is beszélünk?!” költői kérdésről. Helyette javaslom, hogy a Tények nyomatékosítására helyezzük a hangsúlyt!

Az ember tagadhatatlanul társas lény! Közösség nélkül életképtelen egyed pusztán. Robinsonok létezhetnek ugyan, de kihalásra vannak ítélve! Mindenki, aki részt vesz a közéletben, az, még ha akaratlanul is, de politizál!

A marxista ideológiával ellentétben a politika tehát NEM a hatalom megszerzésének és megtartásának a tudománya! Gondolkodjunk csak bele, milyen embereknek hoz az hasznot, ha a jó emberek távol maradnak a politikától? Ez mindig jusson eszünkbe, mikor a független, politika mentes, tisztán szakmai közélet hamis illúziójával próbálnak etetni minket!

Az a legszerencsétlenebb, ha a politikai elit üldözi a szellemi elitet. Látványos gazdasági, társadalmi, és kulturális hanyatlás következett be mindig, ha a hatalom üldözte az értelmiséget. Lásd Hitler, Sztálin, illetve a középkori abszolutizmusok. Legfőbb stratégiájuk, hogy képzetlen, de szolgalelkű politikusokkal vették körül magukat. Az sem sokkal szerencsésebb eset, ha a politikai elit hatalmával visszaélve irányítja a szellemi elitet. Lásd anyagi függés, és médiabefolyás!

Az a legszerencsésebb, ha a szellemi elit irányítja a politikai elitet, de még jobb, ha politikai elit a szellemi elit köreiből érkezik. Ekkor szolgálja a politikai elit leginkább a közjót, és ekkor a legkisebb a hataloméhsége is! Természetesen csak azokat az értelmiségieket tekintem szellemi elitnek, akik meg tudják tenni azt a logikai lépést, hogy az ember csak akkor lehet sikeres, ha a szűkebb és tágabb közösségének minél több tagja sikeres! Képesek eljutni a szellemi fejlődés azon fokára, hogy a sokezeréves vallási paradigmákat nem tekintik irracionálisnak.