Üdvözöllek honlapomon!

Már az Internetet szülőanyja, az Arpanet megalkotásakor is az egyik legfontosabb szempont volt a hibatűrés. Ha az egyik elem kiesik, attól még a többi tud egymással kommunikálni. Például atomtámadás esetén. Ezért olyan szabályokat hoztak létre az összekapcsolás, és a működtető szoftverek megalkotásakor egyaránt, amelyek mindezt biztosítani tudták. Elosztott rendszert alkottak. A modell annyira sikeres volt, hogy lett belőle Internet. A globalizáció egyik nagyon hasznos terméke.

Sajnos nem minden globális rendszert terveztek ilyen gondos elővigyázatossággal. Nem kell az előző példától nagyon eltávolodni. Ott van például az erősáramú nemzeti határokon átívelő elektromos hálózat. Már többször volt rá példa, hogy egyetlen egy lokális probléma egész régiókra kiterjedő lavinaszerű áramszünetet okozott. Mind Európában, mind Amerikában. Nem véletlen tehát a lokálisan behatárolt (akár csupán egy településekhez kötődő) kis erőművek nyugat-európai divathulláma. A rendkívül sérülékeny globális rendszerek hibatűrő alternatívája tehát a hálózatba kötött, viszont decentralizált lokális rendszerek építése, amíg nem késő.

Természetesen az elosztott rendszerek hibatűrése nem csak a műszaki rendszerekre igaz. Az élet szinte minden területén találhatunk olyan pontokat, ahol van értelme ez irányú törekvéseknek. Csak lehet, hogy éppen másképp hívják. Például regionalizmusnak, vagy autonómia törekvésnek. De beszélhetünk akár a fogyasztói kultúra lokalizációjáról. A patrióta vásárlási szokások például védelmet jelentenek a globális piac függőségeitől. Ha esetleg helyi ellátási gondok akadnak, akkor még mindig ott van a külső segítség.

Ha csak a külső megoldásra támaszkodik mindenki, akkor a helyi források hiánya miatt katasztrofális hatásai lehetnek az esetleges ellátási zavaroknak. Magyarán a globalizáció káros hatásai ellen a lokalizáció nyújtja a biztos védelmet. Okos döntésekkel e kettő harmonikus egyensúlyára kell törekednünk.

A GPL! egy olyan licenszelési politika, amely a legjobban hasonlít a licenszelés megjelenése előtt, a felhasználási feltételek tekintetében kialakult társadalmi gyakorlathoz. Ennek köszönhető a népszerűsége, és hatékonysága.

Mindig az lendítette előre az emberiség szekerét, ha az egyszer már kitalált, és jól működő dolgokat (technikák, ismeretek) mások szabadon felhasználhatták tökéletesítés céljából. Természetesen így nem volt biztosítva a szellemi tulajdon védelme, és nem tette lehetővé a licenszelésből származó extraprofit felhalmozását. Lehetővé tette viszont az áruba bocsájtást. Illetve mivel ismert és szabad volt a reprodukálási eljárás, a társadalom számára ez biztosította a gyorsabb, és hatékonyabb fejlődést.

Sokkal könnyebb és érdemesebb egy jól megkonstruált dolgot tökéletesíteni, csiszolgatni, mint mindent 0-ról újrakezdeni.

Az én olvasatomban ez, a mások reklámtevékenységén élősködő piacbővítés.

Felhasználva mások nagy költségen, nagy rétegekhez eljuttatott gondolatait, stílusait, azokhoz viszonyulva, azokra utalni a saját reklámtevékenységben.
Ez egy meglehetősen erkölcstelen magatartás, sok esetben még büntethető is.
Viszont médiahátrány esetén szinte az egyetlen lehetőség.

Médiahátrány esetén felmerülhet a kérdés, hogy a médiahátrány létrejöttét erkölcstelen piaci magatartás hozta-e létre? Ha igen, akkor az azonos elbírálás elve alapján a vírusmarketing, igaz önbíráskodó, de büntető jelleggel, az erkölcsi normák szerint is elfogadható. Persze természetesen ugyanilyen mértékben lehetséges a képességhiányból fakadó médiahátrány is.

FIGYELEM!
Ez itt egy kizárólagosan elméleti konstrukció.
A mai magyarországi viszonyokra való adaptációt, mindenki csak saját felelősségére tegye! Ennek megtételére én NEM bíztatom!

Számomra a legnagyobb, és legfontosabb emlék tőle/róla az, amit egyik labdarúgótársa mesélt, sok évvel ezelőtt, sikerének titkáról egy rádióadásban. Már nem emléxem ki volt, meg hogy hangzott szó szerint, de a lényeg megmaradt:

Mindig oda rúgta a labdát, ahol a következő pillanatban volt jó helyen, a jelen pillanat jó helye helyett!

Hála Istennek, ez a gondolat nem csak focizás közben van velem. Mindig a következő mozdulatot kell jól megbecsülni, nem a jelenen töprengni. Ez visz előre! Sokak szerint ehhez kell az a misztikus váteszi véna, ami a jövőbe lát. Igen, de ezt nem szabad túlmisztifikálni, mert a múlt tapasztalatainak villámgyors összegzése adja e képességünk. Az attitűd a lényeg, hogy a legjobbak és leggyorsabbak akarjunk lenni a jövőbecslésben, éppúgy, ahogy Öcsi Bátyánk volt!
Isten nyugosztalja!

Geotermikus energia felhasználás kapcsán a legtöbb embernek a termálvizek és a hozzá kapcsolódó gyógyfürdők jutnak eszébe. Az értesültebbek tudják, hogy Izland szigetén a gejzírek energiáját használják fel az élet szinte minden területén (erőművek, mezőgazdaság, … ). Arról viszont kevesebben tudnak, hogy a Fülöp szigeteken már a vulkánok energiakészleteinek felhasználását kutatják a mérnökök. Szerintem a víz - mint szállítóközeg - nélküli elektromos erőművek hoznák meg, a kívánt áttörést.

Megújuló energiaforrásaink összehasonlító becsléseinél méltánytalanul alul van becsülve a geotermikus energiakészlet. A megújuló energiaforrások közül itt van a legnagyobb különbség az elméleti és gyakorlati felhasználhatóság között. A kitermelési technológiánk fejlettségének itt van a legnagyobb szerepe. A természeti adottságok itt befolyásolják a legkevésbé energia felhasználásunk mértékét. A Föld mélyének energiakészleteiről szóló becslések tehát csupán a technikai felkészültségünk okán vannak alulreprezentálva. A többi megújuló energiakészletünk kihasználhatósága inkább múlik a természeti adottságokon és a beruházások mértékén, mint az esetleges technológiai fejlesztéseken. Mivel a kitermelési technológiák már rendelkezésre állnak, és meglehetősen nagy hatásfokkal működnek.

Földünk geotermikus energiakészletéhez viszonyítva szükségleteink elenyésző méretűek. Ráadásul a kisebb helyi eltérésektől eltekintve mindenhol azonos mértékben állnak rendelkezésre. A 6700 km –es Földsugárnak a 20-40 km –es Földkéreg 3-6 ezreléke csupán. Az izzó rétegek tömegének csupán néhány milliomod része az, amit mi Földként látunk. Ez az izzó glóbus inkább hasonlít az alma meg a héja, mint a narancs, meg a héja hasonlathoz. Vulkánkitörések, földrengések, szökőárak idején döbbenünk rá csupán, hogy milyen hatalmas energiakészlet felett sétálunk nap, mint nap.