Üdvözöllek honlapomon!

Geotermikus energia felhasználás kapcsán a legtöbb embernek a termálvizek és a hozzá kapcsolódó gyógyfürdők jutnak eszébe. Az értesültebbek tudják, hogy Izland szigetén a gejzírek energiáját használják fel az élet szinte minden területén (erőművek, mezőgazdaság, … ). Arról viszont kevesebben tudnak, hogy a Fülöp szigeteken már a vulkánok energiakészleteinek felhasználását kutatják a mérnökök. Szerintem a víz - mint szállítóközeg - nélküli elektromos erőművek hoznák meg, a kívánt áttörést.

Megújuló energiaforrásaink összehasonlító becsléseinél méltánytalanul alul van becsülve a geotermikus energiakészlet. A megújuló energiaforrások közül itt van a legnagyobb különbség az elméleti és gyakorlati felhasználhatóság között. A kitermelési technológiánk fejlettségének itt van a legnagyobb szerepe. A természeti adottságok itt befolyásolják a legkevésbé energia felhasználásunk mértékét. A Föld mélyének energiakészleteiről szóló becslések tehát csupán a technikai felkészültségünk okán vannak alulreprezentálva. A többi megújuló energiakészletünk kihasználhatósága inkább múlik a természeti adottságokon és a beruházások mértékén, mint az esetleges technológiai fejlesztéseken. Mivel a kitermelési technológiák már rendelkezésre állnak, és meglehetősen nagy hatásfokkal működnek.

Földünk geotermikus energiakészletéhez viszonyítva szükségleteink elenyésző méretűek. Ráadásul a kisebb helyi eltérésektől eltekintve mindenhol azonos mértékben állnak rendelkezésre. A 6700 km –es Földsugárnak a 20-40 km –es Földkéreg 3-6 ezreléke csupán. Az izzó rétegek tömegének csupán néhány milliomod része az, amit mi Földként látunk. Ez az izzó glóbus inkább hasonlít az alma meg a héja, mint a narancs, meg a héja hasonlathoz. Vulkánkitörések, földrengések, szökőárak idején döbbenünk rá csupán, hogy milyen hatalmas energiakészlet felett sétálunk nap, mint nap.