Üdvözöllek honlapomon!

Pedig mily soxor használjuk mégis birtoklási környezetben a szeretet szót.
Vajh miért?

Ha jól sejtem, a legtöbb nyelvben szintén ugyanazzal a szóval fejezik ki a társas kapcsolatok önző, és az önfeláldozó örömeit. Az önző részünk imád birtokolni. Azt hívja szeretetnek, amit másoktól kapunk. Az önzetlen viszont szeret adni!

Kamasz koromban úgy véltem, hogy a boldogságunk azon múlik, hogy arányaiban minél többet tudjunk adni másoknak. Nagyot ugyan nem tévedtem, de ma már belátom: Ahhoz, hogy másokat önzetlenül szeretni tudjunk, legalább annyira szeretni kell saját magunkat is, hogy életben maradjunk. Mert e nélkül vajmi keveset tudnánk adni másoknak. Persze a helyes út nem ilyen meredek:
“Szeresd felebarátodat úgy, mint tenmagad!”

Más a helyzet a szoros párkapcsolatokkal. A szerelem szerintem az önzetlen szeretetnek az a formája, mikor kialakul a kölcsönös egymásra utaltság a maximális odaadás által.

Tehát a szeretet birtokol is, meg ad is.
A szerelem az, amely valójában nem birtokol!
Így tudjuk oly gyakran összekeverni e két fogalmat.