Szinopszisok
Csendélet tigrissel
Durci, a hat hetes ordas macskakölyök a sors kegyeltjeként csöppent be a család életébe. Miután felnőttek a gyerekek, akik helyett az ötliteres uborkásüvegben gondozni lehetett a Guppit, a Szivárványos Öklét, meg Artúrt, a folyami rákot, minden lépésre éberen vigyázni a szobában, hogy el ne tapossuk a hétvégi kiránduláson gyűjtött termetes csigákat, eltemettük, a ház előtti fenyőfa tövébe, s meggyászoltuk a matuzsálem kort megért két hullámos papagájt, Lujzát és Pityust, kellett Valaki, aki a “tenyerünkből kinőtt gyerek” helyett igényli a gondoskodást.
Ő lett hát Durci, a tigrisbundás, fehér szakállas, igazi macskaönérzettel megáldott cica…
A bicskafaló csuka
gyermektörténet-kötet
Nem véletlenül írtam gyermektörténetet és nem mesét. Az itt csokorba gyűjtött 40 írás ugyanis nem mese a szó klasszikus értelmében. Nem fikció, nem egy elképzelt világban, kitalált szereplőket mozgató természetfölötti eseménysor. Valós világunkban hús - vér kiskamaszokkal történnek a valós világ eseményei, a mindennapi csodák. Azok, amelyek önmagára, a saját világára ébresztik az eszmélő ifjú embert. Irodalmi igénnyel írt novellák ezek saját ifjúságomról, családomról, barátaimról, s arról a gyermekről, aki halálunkig bennünk él…
Tükörponty a harangozónak
novelláskötet
Az itt csokorba gyűjtött 21 történet arról tanúskodik, hogyan veszíti el a homo sapiens az emberi arcát, s hogyan próbálja mégis megtartani. Hősei mindennapi hősök, akik szembe jönnek velünk az utcán, de akár a saját előszobánkban is találkozhatunk velük, ha az ajtózárás előtt belepillantunk a tükörbe.
M e n e d é k
novelláskötet
Az ember alapvető törekvése, hogy biztonságot nyújtó közegben, minél kevesebb konfliktussal élhesse le az életét. Korunk társadalmi berendezkedése, gazdasági és morális viszonyai egyre kevesebb lehetőséget teremtenek erre. Nemcsak a generációk ellentéte erősödött föl az értékek és az élettér gyors változása kapcsán, hanem a generációkon belül is egyre több konfliktust okoz az egyéni érdekek mindenek fölé helyezése, az anyagi haszonszerzés kizárólagos értékké válása a szellemi és humánus értékekkel szemben. A cél szentesíti az eszközt, s a bármiféle hatalmat szerzett ember feljogosítva érzi magát arra, hogy bármilyen módszert felhasználhasson akarata érvényesítésére kiszolgáltatott társaival szemben.
A suszterinas
egyfelvonásos dráma
“….Lenkey komolyabban vevé helyzetét; miután elitélése folytán vagyona lefoglaltatott, arra kellett gondolnia, ha egykor kiszabadul, hogy családját fentarthassa: tehát a várban lakó Meixner nevű cipésztől félév alatt megtanulta a mesterséget, s fogoly bajtársainak maga készíté a lábbelit…” Ez A Honvéd 1869-es évfolyamának 201. oldalán megjelent mondat, illetve Lenkey Károly honvéd ezredes ( a Petőfi által is megénekelt Lenkey kapitány bátyja ) emlékiratai késztettek az egyfelvonásos dráma megírására.
A plüss garnitúra
két részes bohózat
Az értékválság és a karriervágy olykor fura dolgokra készteti az embert. Ez esetben arra, hogy három pesti értelmiségi (középiskolai tanár, vegyészmérnök, genetikus) szerény jövedelmű és csekély társadalmi elismerést nyújtó hivatását a gyors meggazdagodást és jelentős társadalmi presztízst ígérő birkapásztori foglalkozásra cserélje. Az ügy iránti lelkesedésüket az sem lankasztja, hogy az új szakmájukat - melynek lényegéről és gyakorlatáról halvány fogalmuk sincs - egy isten háta mögötti alföldi tanyán kell gyakorolniuk.
Ramazuri
két részes színmű
A kapzsiság és szűkkeblűség a legerősebb emberi kapcsolatokat is képes megmérgezni, sőt visszájára fordítani. Különösen igaz ez egy olyan társadalomban, ahol az egyetlen értékmérő a pénz, s a legfőbb isten az aranyborjú. A Ramazuri című két részes színműben egy lakás, az idős szülők lakásának minden eszközzel való megszerzése a tét. Linda, a menyük indít érte válogatatlan eszközökkel folyó, vérre menő küzdelmet. A “magasztos cél” az, hogy a két idős ember minél előbb remélt halála után Zsuzsát, a darab első részében még középiskolás lányát költöztethesse bele.
Lódenkabát
egyfelvonásos dráma
Az ember ősi vágya, hogy olyan társadalomban élhessen, amelyben a törvények szellemisége egybeesik az emberek igazságérzetével. A dráma főszereplője, Vékony János falusi asztalosmester is ezt az elvet vallja, így nem véletlen, hogy összeütközésbe kerül a mindenkori hatalommal. A cselekmény az 1950 - es évek elején játszódik, s Vékonyék éppen a végrehajtókat várják, akik a proletárdiktatúra nevében söprik le a gazdák padlását. Nekik a műhelyre kivetett pótadó befizetésének elmulasztása miatt akarják a fejük alól kihúzni a párnát.