hagyományhű magyar katolikusok

SZŰZ MÁRIÁNAK, MAGYARORSZÁG KIRÁLYNŐJÉNEK
felajánlott honlapja

"BÍZZATOK, MERT ÉN LEGYŐZTEM A VILÁGOT"

KATOLIKUS-HONLAP FÓRUM BEJELENTKEZÉS REGISZTRÁCIÓ
 
A hozzászólások nem a honlap szerkesztőjének, hanem az egyes hozzászólóknak a véleményét tükrözik.

(153) Honlap-II.
(8) Róma
(13) Végidő ??
(157) Pius-ügy
(16) A honlapról
(165) Gondolatok
(278) Honlap
(244) Magyarország
(121) Világegyház
(54) Jövő/Remény
(199) Hírek
(1) Lelkiség
(58) Mások helyett
(199) Kérdések
(34) Hitünk
(77) Fatima
(16) Assisi-ügy
(47) Közlemények
(20) Hallottam...
(66) Fórumozás
(12) AZ ISTENI IRGALMASSÁG
(88) Evolúció
(151) Liturgia
(12) Katolikusok tennivalói
(141) A világ
(9) "Nemcsak kenyérrel..."
(1) Adok-kapok
(140) ki a hibás?
(50) Magán üzenetek
(12) Történelem-hamisítás
(23) Örömeink
(77) Városmisszió '08
(17) Erkölcs
(55) Tekintély
(88) Vélemények
(9) Kis Római Zsolozsma - "reklám"
(8) Problémák
(44) Bibliothecula
(44) Hibajelzés
(20) Mi a teendő?
(28) Viták
(9) Anglikán-kérdés
(2) Aláírásgyűjtés vagy fsspx
(1) KATEKIZMUS
(8) Ha a Katolikus...
(7) Klerikalizmus
(27) Reakciók
(8) Tudomány és fejlődés
(20) Mindennapok
(9) Metanoia
(5) Kapcsolatok
(6) Pisti
(5) "Bízzatok..."
(27) SJM
 
Honlap
 Frissítések és hírek a katolikus-honlapról

Még nem jelentkezett be, így nem írhat a fórumba


[0] [1] [2] [3] [4] [5] [6] [7] [8] [9] [10] [11] [12] [13]
 kovj0813 adatok | 2011.03.15 11:50 | 279
Tisztelt Eszter Asszony!

Fogadja őszinte részvétemet Édesanyja Égi Hazába költözése alkalmából. Imádkozok lelki üdvééért. Drága Szűzanyánk biztosan már itt a földön pártfogásába vette.

Szeretettel:
János

 Füzesi Zsolt adatok | 2011.03.15 11:20 | 278
Kedves Eszter Asszony!

Fogadja őszinte részvétemet!
Isten nyugosztalja az édesanyját!

 Jagiello adatok | 2011.03.14 08:27 | 277
AZ ÁLLJATOK KÉSZEN c. írás kapcsán néhány gondolat.

1. Aki ma a parúziát hangoztatja a zsinati egyházban, és konkrét dolgokat sorol fel, az szerintük szektás, szakadár, vagy egyszerűen őrült. Jézus eljövetelének és ítéletének szerintük allegorikus értelme van, mert mindenütt azt gyömöszölik az emberekbe, mintha eljönne a világbéke és a népek majd egymás nyakába borulnak. A papok legritkábban hívják fel a figyelmet arra, hogy a katolikusok legfontosabb feladata az Úr ismeretének továbbadása és a rá való szüntelen várakozás. Pedig az apostolok feladata nem az volt, hogy tegyék Jézus tanítványává az összes népet, amiben ott foglaltatik az is, hogy az Úr Jézus eljön ítélni élőket és holtakat?

2. A napokban elmélkedtem újra a János 9, 1-41-es szakaszt. Ebben minden benne van, ami ránk vonatkozik. Hol van közöttünk az Úr Jézus? A zsinati templomokban, ahol félrerakták valahová, és helyére emeltek különféle szobrokat meg giccses festményeket? Az oltárokat lebontották és a szentélyeket profanizálták? A templombelsőket meg lefestették, "leegyszerűsítették" ahogy a valdiak, a husziták meg az utánuk következő "protestáns testvérek"?

3. Jézus világosan megmondta. "Eljön az éjszaka, amikor senki se munkálkodhat. Amíg a világban vagyok, világossága vagyok a világnak". Később pedig: "Ítélkezni jöttem erre a világra, hogy akik nem látnak, lássanak, és akik látnak, vakká legyenek". Jelenvaló-e az Úr Jézus az olyan katolikus templomban, ahol belépőt szednek; ahol rendszeres "koncertélet zajlik", valóságos-e ott a Jelenlét? Azokat a templomokat valóban pásztor igazgatja-e, aki a nyáját féltve őrzi, és ismerik az ő hangját? Vagy sötétség van, és már senki se munkálkodhat, hanem azzal a kis olajocskájával, amit összekuporgatott az éjszakára, takarékoskodik, hogy amikor az Úr jön, megismerje? Azt hiszem, nekünk ez a programunk.

4. Amikor a pápa a világbékét és mindenféle rózsás dolgokat hirdet; amikor a pápa a saját szavai miatt magyarázkodik; amikor a pápát az ellenség dicséri és az "év emberének" választja, akkor mi katolikusok tudunk ezekből a jelekből olvasni és látunk, mert az Úr Jézus a látókat vakokká és a vakokat látóvá teszi.

Szerkesztve: 2011.03.14 08:30

 credo adatok | 2011.03.03 14:57 | 276
Válasz a 275. számú üzenetre:
Ez is azt mutatja, hogy a modern templomépítészet mennyire tagadja a liturgia, és általában a nyilvános istentisztelet (cultus) eredendő kettős célját: 1. Isten dicsőítését, imádását (latria) és 2. az ember megszentelését. A szentmisében az első, a szentségekben és szentelményekben a második cél a hangsúlyos. (Dr. Mihályfi Ákos: Nyilvános istentisztelet, 5. old.)

 akolitus adatok | 2011.03.02 18:24 | 275
Megnéztem a zsinat utáni templombelsőt. Ezért ennyi pénzt kiadni?! Egy kiállítócsarnoknak talán elmegy, de templomnak?! Igénytelen liturgiához igénytelen templombelső dukál. Igénytelenség igénytelenséget és főleg hitetlenséget szül. A hívek nem hivők többé, hanem nézők, akik a nézőtéren foglalnak helyet. Csak míg egy színházban, ahol emelkedő sorban jönnek egymás után a székek, hogy a hátul ülők is lássanak, addig ebben a teátrumban - mert templomnak nem lehet nevezni - rosszul végezték el a munkát, mert a nézőtér nem tudja beteljesíteni még a nézőtér szerepét sem (hiszen a hátul ülők csak az előttük ülők hátát láthatják). Be kéne perelni a tervezőt és kivitelezőt, hogy elspóroltak ezt a fontos dolgot.
Nem tudom, meddig mehet még el a rombolás. Csodálkozunk-e azon, hogy kevés a pap? Hiszen ki akarhatja egy ilyen helyen a legszentebb áldozatot bemutatni? Egyáltalán az itt tanult szeminaristák tisztában vannak-e azzal, hogy kinek a papjai lesznek ők?

 Jagiello adatok | 2011.01.12 20:59 | 274
Válasz a 273. számú üzenetre:
BOCSÁNAT, nem kell felrakni semmit. A "traditioninaction"-on, amire az egyik frissen feltett cikk alapján "látogattam el", van egy olyan címke, hogy "Church Revolution in Pictures". Egészen elkeserítő, megalázó, és megbotránkoztató képek. Aki ezek fölött szemet húny, az vagy ostoba, vagy gyerek, vagy ő maga is ilyen.

 Jagiello adatok | 2011.01.07 09:16 | 273
1. KEDVES ESZTER ASSZONY, igazán fölrakhatna olyan képet is, amikor XXIII János Pál nagyhírű kommunistákkal cigarettázgat együtt, miközben a keleti blokkban Placid atya és még számtalan megnevezett és megnevezetlen pap és szerzetes és katolikus civil a kommunisták börtöneiben várja a szabadulást.

2. Ugyanúgy fölrakhatna egyet-kettőt azon képek közül, amiken VI. Pál szabadkőműves regáliával a nyakában áldást oszt vagy járja a keresztutat. Ezekhez a képekhez nem szükséges kommentárt fűzni, csak aláírni a képek keletkezési idejét. És aki látja, eltöprenghet fölötte, ha akar. Eldöntheti, van-e számára ezeknek a jeleknek jelentősége, vagy nincs.

 Dimitria adatok | 2010.12.06 22:45 | 272
Válasz a 269. számú üzenetre:
Az interneten valóban nagyon jól megtalálhatók pl a Piusz közösség miséi, de az általuk szerkesztett újságok végén is megtalálhatók pontosan, hogy melyik városban hol és mikor vannak szentmisék. Nagyon jól lehet akár családi nyaralást is úgy szervezni, hogy közben megfelelő misére is eljussunk. De már arra is volt példa, hogy az ünnepi szertartások pl nagyhét menetrendje nem volt egyértelmű, és egyszerű levélben nagyon készségesen válaszolt és tájékoztatott minket Piuszos pap, hogy hol és mikor lesznek szertartások a környező országokban. A mi családunkban már szokás, hogy kirándulást, nyaralást mindig miséhez szervezünk. Nagyon divatos manapság, hogy családok húsvétkor, karácsonykor, ünnepek alatt utaznak el, ami szerintem helytelen, ilyenkor a templom után a tágabb családi körben lenne a helyük. De mit tegyen egy szegény hívő, aki nem tud megfelelő misére eljutni. Mi már második alkalommal szerveztük úgy, hogy nagyhéten menjünk kirándulni, pontosan a szertartások miatt, annak érdekében, hogy eljussunk templomba. És a végére még a család is befért a programba - persze ez sok áldozat és persze kellemetlen utazás, amit nem biztos, hogy mindenki tud vállalni.

 Topir adatok | 2010.12.06 16:20 | 271
Válasz a 270. számú üzenetre:
Hol érhető el ez a könyvecske?

 Élthes Eszter adatok | 2010.12.06 13:34 | 270
Válasz a 269. számú üzenetre:
Kedves akolitus, 1. konkrétan tudom, hogy Szerbiában nincs jelen a Szent X. Pius Papi Közösség. Következésképpen az illető hölgy Belgrádban semmmiképpen nem járhat Piuszos misére. 2. Aki Piuszos misére jár, az EGÉSZEN BIZTOSAN tudja, hogy van Szent Péter Papi Közösség (visszafelé ez azt hiszem nincs így) és hogy hol van a misehelyük, mert e két közösség nagyon sokat foglalkozik egymással, hiszen a Péteresek a Piuszosok alapító tagjaiból alakultak annak idején. 3. Eleinte francia nyelven, de az internet világában ma már minden nyelven létezik egy könyvecske, ahol minden "tzridenti rítusú" mise fel van sorolva, függetlenül attól, hogy melyik közösség mutatja be. Én például csak e könyvecske segítségével tervezem/terveztem a külföldi útjaimat, és ahol megfordultam, hasonló könyvecskéket láttam mások kezében is. Akit tényleg érdekel ez, akinek ez "szívügye", az megtalálja a módját, hogy megtalálja az igazi katolikus misét.
Egyébként Rómáról elég részletesen írtam, fent van a honlapon, és ott leírtam minden "tridenti rítusú" mise eléhetőségét.

 akolitus adatok | 2010.12.06 11:42 | 269
Válasz a Honlap-II. 116-os bejegyzésre:
Kedves Eszter asszony!

A bejegyzése legvégén ezt írta: "Prominens – ráadásul lelkes – szerb tradicionalista katolikus, akinek utazásai során sem mindegy, hogy milyen misére megy. Inkább megy a raktárhelyiségből átalakított külvárosi Piuszos kápolnába, mint a salzburgi belváros szebbnél szebb templomainak egyikébe (Salzb urgban a Pétereseknek is van egy szép saját belvárosi templomuk). Hol van az ilyen hívő, itt Magyarországon? (Legalábbis a férjem óta.)"

Én azért óvatosabban fogalmaznék. Egy külföldi számára, aki történetesen hazájában a Piuszosokkal van kapcsolatban, nem biztos, hogy tudja, hogy abban a városban, ahová utazott, melyik templomban celebrálnak tradicionális misét. Például én is Rómában 1 templomról (inkább kápolnáról) tudom, hogy ott biztosan nem csalódnék a misét illetően. Ettől még Rómában biztosan van több (túl sok persze nem lehet) olyan templom, vagy kápolna, ahol tradicionális mise van.
Vagy néhány évvel ezelőtt Skóciában jártam. Edinburghban biztosan van 1 olyan templom, ahol tradicionális mise van. Azt nem tudnám megmondani, hogy melyik közösség celebrálja (a Piuszosok, a Péteresek, vagy netalán valamelyik sedevacantista közösség), de inkább elkutyagoltunk oda hosszú kilométereken keresztül, mint hogy a szálláshelyünkhöz legközelebb eső templomba a NOM-ok közül is a rosszabb kiadású misére menjünk (egy bőven elég volt belőle...)

 Topir adatok | 2010.09.23 21:40 | 268
Válasz a 267. számú üzenetre:
Az igazság valóban objektív, de nem mindegy, hogy hogyan mondjuk meg.

 Jagiello adatok | 2010.09.23 12:33 | 267
Válasz a 266. számú üzenetre:
AZ IGAZSÁG objektív (legalábbis az, akiről mi katolikusok beszélünk), mindenen kívül álló, nem befolyásolható. Mindeneknél előbb volt. Ezért nem változik. Én nem természettudományos törvényekről írtam (ezekről érdemes lenne vitatkozni, mennyire ideológia-mentesek). Ezért csalóka az a világi dolog, amikor azon veszekednek, kinek van igaza. Egyiknek se. A kérdésük az: mi történt valójában? Jézus nem az igazságot közvetítette, hanem Ő maga az Igazság. Ezért nincs nélküle üdvösség. Ezért az Igazság oldaláról nem azon van a hangsúly, hogy kihez hogyan közvetítik az igazságot, hanem hogy közvetítik-e. A modernista világban az Igazságot még azok sem közvetítik, akiknek ez állapotbeli kötelességük. Mint Pilátus: szemben áll az Igazsággal, és megkérdezi, mi az Igazság. Pedig még a felesége is elültette a bogarat a fülébe.
Szerkesztve: 2010.09.23 12:35

 Topir adatok | 2010.09.21 12:25 | 266
Válasz a 265. számú üzenetre:
Csak a természettudományos törvényeket lehet érzelemmentesen megfogalmazni. Ami az ember személyes világát érinti, azt mindenki máshogyan értelmezi. Jézus is máshogyan szólt a farizeusokhoz, máshogyan szólt a templomi galambárusokhoz, és máshogyan szólt a házasságtörő asszonyhoz. Volt, akit elküldött, volt, akinek utána ment. Volt, akivel szelíden beszélt, volt, akivel haragosan, volt, amikor hallgatott, miközben mindig az igazságot közvetítette.
Szerkesztve: 2010.09.21 12:26

 Jagiello adatok | 2010.09.21 08:28 | 265
Válasz a 264. számú üzenetre:
1. AZ IGAZSÁG nem durva és nem bántó. Az igazság mint az éles kés, hasít, és fáj. Még annak is, aki az oldalán vagy benne van. Gondoljunk csak Péterre. Mennyire fájt neki, amikor azt mondta Jézus, hogy meg fogják ölni. Az igazság bűnbánatot, belső fájdalmat kell hogy felindítson. Visszatértést az Atyához, ezért ment ki János a pusztába, mert ember volt - az emberek között hiába beszélt volna. Jézusnak erre nem volt szüksége, hiszen Isten volt, neki szava és minden tette tanúságtétel volt az Atya mellett. János 8,44: amikor ezt kimondta, tudta azt is, mi lesz a következménye. Mégis ki kellett mondania, hogy akinek füle van, meghallja, Nikodémus meghallotta. Kajafás nem. Pedig mindkettőt ugyanolyan mélyen érinthette. Rettenetes fájhatott nekik.

2. Itt válaszolok a Honlap-II beírásra is. Valóban nem vagyok rajongó. A rajongó szóról nekem futballszurkolók, könnyűzene-mániások, sportversenyen őrjöngők meg a hasonló nagy tömeghisztériákon levő emberek jutnak eszembe. Én alázattal közeledek mindahhoz, amit Isten teremtett, és emiatt sok gondom is van a modernista tudománnyal. Én a Teremtést nem azonosítom az Istennel, hanem a nagyszerűségét csodálom, benne azt a tökéletességet és rendet, ami kell, hogy a Teremtőt jellemezze és eláruljon róla valamit. És ennek a rendnek a kulcsa nem az anyagok természete, mivel azok tulajdonságaik szerint, matematikai módon kiszámíthatóan rendeződnek. Hanem mindazt, ami él, mert titokzatosan olyan természete van, aminek lényege megragadhatatlan, megnevezhetetlen. Van. Él. Olyan mint egy nagy zenemű. Hiába van leírva, hiába gyönyörű a partitúra, akár egy csodálatos képi műalkotás: csak akkor lesz valóság, ha valakik eljátsszák, életre keltik. A Bach János passiót én tudom partitúrából is élvezni, de tudom, mennyivel nagyszerűbb, amikor életre kel. Hát ilyen egy tudós is a lepkéjével. Tudja, milyen csodálatos a tűre szúrt példány. De mennyivel többet mond, amikor repül, és odaül a fa levelére, nyitogatja a szárnyait és hirdeti: minden ami él, téged hirdet, Atyám.
Szerkesztve: 2010.09.21 08:38

 Topir adatok | 2010.09.21 00:26 | 264
Az igazság durva, kendőzetlen, sőt, bántó kimondását nem mindenki fogadja egyformán. Van, akire ösztönzően hat, de van, akit örökre eltántorít akár egy jó ügytől is.

 Jagiello adatok | 2010.09.18 11:30 | 263
MÉG AZ ALÁBBIAKHOZ: talán kukacos farizeuskodásnak hangozhatnak a lenti mondatok (262. sz. üzenet). Igen, lehet így is olvasni őket, ha nem lenne Jézusunk. De én körömszakadtáig ragaszkodom hozzá. És arra törekszem, hogy az igen igen legyen, és a nem pedig nem, ahogy ő tanított, és ahogy az apostolok is viselkedtek, és később a szentek. Tehát a fogalom azt fedje, amit fednie kell, a fogalmi tartalom legyen azonos a valósággal. A lepke nem darázs, és a kigyó nem játékbaba, és a denevér nem aranyos plüssmaci. Mert a darázscsípés fájdalmas, de a lepke gyönyörű. A kígyó marása lehet halálos, csúszómászó mozgása visszatetsző, de a játékbabával a gyerekem hasznosan eltölti az idejét, sőt együtt alszik vele. A denevér harapása veszettséget terjeszt, nem mondom rá, hogy milyen cuki kis állat. Hát ezeket keverik össze. És még folytathatnám. A mai világban oly mértékben összekuszálnak mindent, hogy épp az Egyháznak kellene vigyáznia arra, hogy benne az legyen az, ami. A pap legyen pap, a laikus legyen laikus. A család legyen család, a férfi legyen férfi, és a nő pedig nő. De hát lassan ez se megy, mert hasonulni kell a világi normákhoz. Az apuka cumiztat, szőrös mellén hordozza a babát, az anyuka pedig fut a megélhetés után. Ezért talán már nincs is jelentősége annak, hogy a káptalan legyen valóban káptalan. Mert ha nincs káptalan, akkor legyen legalább laikus káptalan. Ha nincs zsolozsmára összegyűlő káptalan, akkor csinálja a zsolozsmát lelkes és minden áldozatra kész, részben profizenész laikus csapat. De akkor nem káptalan gyűlik össze és nem zsolozsmáznak, hanem a káptalant utánozzák, és a káptalannak előírt zsolozsmát éneklik. És mivel ez nem zsolozsma, természetszerűleg a világ felé orientálódik, koncert-jellegűvé válik. Pedig a zsolozsmának nem ez a célja. De ha ilyenek léteznek, arra is megvannak az egyházi keretek és titulusok, különösen a II vatikáni zsinat óta. Miért nem nevezik őket a nevükön?
Szerkesztve: 2010.09.18 11:33

 Jagiello adatok | 2010.09.18 10:47 | 262
1. ÉN IS JELENTKEZEM a 260. sz. üzenet kapcsán. Én nem ítéltem el a zsolozmázást, vagy a zsolozsmázókat. Csupán a "laikus káptalan" kifejezés képtelenségére mutattam rá, és arra, hogy amit zsolozsmának hívnak, nem zsolozsma. A káptalan mindig klerikusokból áll. Ha nem, akkor azt nem hívjuk káptalannak. A zsolozsmát pedig klerikusok végzik. Ha nem, akkor nem zsolozsma a neve. Ez senki felé se kritika! A II vatikáni zsinat után be lehet vonni a hívők seregét is a zsolozsmázásba, de nem a hívő kötelessége a zsolozsmázás. Lehet, az többlet a laikus hívő számára, de attól nem lesz zsolozsma, mert nincs neki előírva, és nincs olyan egyházi státusa hogy előírják neki. Lehet, segíti az üdvösségre, de lehet, hogy emiatt állapotbeli kötelességét hanyagolja el: az anyuka inkább zsolozsmára jár, mint hogy otthon megfőzze a vacsorát, és az apuka inkább zsolozsmázik, mintsem a gyereke utána járjon, hogy az mit is csinál. De újracsak hangsúlyozom, ez nem kritika a Laikus Káptalan felé, sőt senki felé.

2. Mivel ez a fórum nyilvános, talán van valami küldetése is. AZ egyik küldetés: elgondolkodtat, és talán a világgal kiengesztelődött katolikusok egy része meg is kérdezi: hát nem kell kiengesztelődni a világgal, amikor benne szeretnénk élni? Hát kérdezem: nem Krisztus urunk volt az áldozat? Vele engesztelődött ki az Atya velünk, akik egyre inkább azon pedálozunk, hogy ne legyen köze mindahhoz a csodához, amit megteremtett. Így építjük a mi világunkat, ami nem az Atya világa. Ezért könyörgött Jézus így az Atyához, hogy ne vedd ki őket a világból, hanem őrizd meg őket a világtól. Az apostol pedig az egyik fontos feladatnak tartja: megőrizni magunkat a világ mocskától. Ezért nincs más út az Atyához, csak Jézuson keresztül. Lehet kedves a dalai láma, és szimpatikus mindenféle kegyeskedő protestáns, ökumenikus mozgalmista, stb. stb. A lényeget, aki Jézus, mindez elfedi. Tehát ha a káptalan nem káptalan, és ha a zsolozsma nem zsolozsma, akkor ki képes különbséget tenni már tűz és víz között? Lassan az elefántra is ráfogják hogy egér, mert négy lába van, két füle, két szeme, farka és emlős. Sőt, divatos: modern (!) az ilyen viselkedés. De attól, még hogy azt mondják rá, hogy elefánt, még egér marad, mert az Atya annak teremtette. Nos, ha a káptalan klerikusok gyülekezete, akkor ha laikusok alakítják, attól még nem lesz káptalan. És ugyanígy a zsolozsma.

 Topir adatok | 2010.09.18 08:42 | 261
Válasz a 260. számú üzenetre:
Két dologra szeretnék reagálni:

1. Azon a bizonyos két héttel ezelőtti misén szóról szóra a 260-as üzenetben leírt "ahhoz, hogy pap illetve egyáltalán jó keresztény legyen valaki, először embernek kell lennie" mondat hangzott el. Annyira tetszett nekem ez gondolat, hogy nekem is egész héten, sőt azóta is a fejemben jár, mert annyira igaz. És nem tudom, hogyan lehetne ezt másképp értelmezni, mint ahogyan Eszter asszony értelmezte.

2. Teljesen igaz az az állítás is, hogy ha valaki nem ért egyet valamilyen orgánum szellemiségével, akkor ne olvassa, ne nézze, ne hallgassa. Én pl. ezért nem nézek tévét, nem hallgatok rádiót és nem olvasok újságot, és az interneten is csak nagyon kevés, többnyire csak szakmai honlapot látogatok.

 Élthes Eszter adatok | 2010.09.17 22:56 | 260
Tegnap kaptam egy levelet Kovács Ervin Gellért atyától. Nagyon udvariasan megkérdeztem, hogy feltehetem-e a fórumra a levelét, hiszen az ott elhangzottakat kritizálta benne, nem a magánéletemről szólt. Sajnos, nem adott engedélyt a közlésre, így hát nem tudom igen tanulságos levelét közreadni. Viszont, mivel kijelentései legnagyobb részt nem is a honlapon, hanem a fórumon elhangzottakkal kapcsolatosak, jónak tartok néhány dolgot itt tisztázni.

1. Ervin atya azt írja, hogy azért ír, mert én a múlt vasárnapi prédikációjából „sajnos teljesen az ellenkezőjét” olvastam ki, mint amit ő mondani próbált. Nos, én nem állítottam azt, hogy az egész prédikációját adom vissza, hanem csak azt, hogy beszélt az emberségről. Én nem voltam ott, aki nekem mesélte, annak a szavahihetőségében nincs okom kételkedni. Megkérdeztem, és ő (m. m. a hívő, akitől hallottam) ezt válaszolta:
„Nem a prédikáció egészéről volt szó, hanem egy kiragadott részről, és azt igenis mondta (azt az atyát idézve, akivel először beszélt a szándékáról, hogy pap legyen), hogy ahhoz, hogy pap illetve egyáltalán jó keresztény legyen valaki, először embernek kell lennie (lehet, hogy én furcsán gondolkodom, de ez itt számomra az emberségességet fejezte ki, ami igenis pl. viselkedés, stb.), persze, összességében a farizeusok törvény betűjéhez való ragaszkodásáról beszélt.”
Gondolom, vannak a fórum olvasói között olyanok, akik ott voltak ezen a bizonyos prédikáción, ők döntsék el, hogy mi az igaz.

2. Miután közölte, hogy „teljesen az ellenkezőjét” írtam, mint amit ő mondott, Ervin atya megírta prédikációjának igazi témáját: célja a „farizeusi ítélkezés és rosszindulat határozott elítélése” volt. Ezután kifejtette, hogy mit ért a farizeusok rosszindulata alatt. Nagyon sajnálom, hogy nem idézhetem az egészet, de a lényege az alázat teljes hiánya, a másokkal szembeni állandó rosszindulat, „megsemmisítő ítélet gyártása”, állandó „felháborodás” volt.
Ezután, hogyha nem vettem volna eddig észre, hogy mindezt miért éppen nekem írja, rátért a lényegre: Vagyis, arra, hogy mindez a farizeusi magatartás rám és honlapom „egész stílusának hasonló szellemiségére” jellemző, és ezért ő papként kötelességének érzi, hogy engem erre figyelmeztessen.

Nem óhajtom azt az ezerszer megrágott témát újra felgöngyölíteni, hogy a figyelmeztetés katolikus értelemben nem a szeretetlenség és gőg, hanem éppen a katolikus értelemben vett szeretet jele, hanem csak egy dolgot ajánlok az alázat-gőg tulajdonságok kapcsán a kedves olvasóknak. Nézzenek körül az interneten, és állapítsák meg, hogy ott hány olyan írást, blogot, videót találnak rólam, amit én készítettem magamról, saját személyemről, és utána nézzék meg, hogy a Laikus Káptalan vezetőjéről és néhány tagjáról hány ilyet találnak. És utána alkossanak maguk véleményt.

3. Ezután jött a legfontosabb vád ellenem, amit már szintén számtalanszor hallottam, és amit ezért szintén számtalanszor megválaszoltam már. Ervin atya azt írta, hogy az írásaimban sok a tárgyi tévedés, hiányos teológiai ismeret, torzítva értelmezek, ráadásul „személyekről, eseményekről és eszmékről, mégpedig a személyes tévedhetetlenség, közvetlen isteni megvilágítottság igényével”.

Ezerszer megírtam már, hogyha teológiai vagy egyházi „szakmai” kérdésekben írok valamit, akkor azt kivétel nélkül mindig előbb megbeszélem vagy Maeßen atyával, vagy G. atyával, vagy egy másik pappal. Ezek a papok az én számomra hitelesek. Senkit nem kényszerítek arra, hogy olvassa és elhiggye, ami a honlapon megjelenik. Soha nem nyilatkoztam a tévedhetetlenség igényével, ilyet állítani nem lelkipásztori intés felém, hanem rágalom. A honlapon elmondom, mi a munkám célja, miért írok. Azt sem értem, hogy miért olvassák olyanok, akiknek más a meggyőződésük. Ne olvassák, és akkor nem érzik majd úgy, hogy rájuk akarom a véleményemet erőszakolni. Én például, mióta kiderült, hogy a Laikus Káptalan és én nem „egyfelé menetelünk”, soha nem olvasom az ő honlapjukat (mint ahogy nem olvasom a modernisták, a buddhisták, a mohamedánok, a hungaristák és még sok mindenkinek a honlapját), mert egész egyszerűen nem értek velük egyet, vagyis baráti intő levélben én is csak azt írhatnám nekik, amit most Ervin atya nekem: hogy „sok benne a tárgyi tévedés” és miért írnak a „tévedhetetlenség igényével”. Ők a saját táboruknak írnak, én azoknak, akik nagyjából egyetértenek velem – SENKI MÁSNAK.

Utoljára kérek nagyon udvariasan minden az enyémmel ellenkező meggyőződésű embert: Ne olvassa a honlapomat, és akkor nem fog felháborodni azon az „ultrakonzervatív” gondolkodáson, ami ott megnyilatkozik. Ugyanakkor engedje meg, hogy egy ilyen honlap is legyen az interneten, és hagyjon bennünket békén, mint ahogy én sem megyek idegen honlapokra, és nem szólok azokon semmihez hozzá. (Ha ilyet tettem, mindig csak olyankor, ha rólam, vagy a honlapomról írt valaki valótlanságot. Vagyis, ha Ervin atya csak a prédikációjáról írottakat akarta volna kijavíttatni velem, teljesen megértem és elfogadom reklamációját.)

4. Ervin atya példát is írt a rosszindulatomra: azt írja, hogy elítéltem a laikusok zsolozsmázását. Nem akarom újra kezdeni a vitát, de én határozottan úgy emlékszem, hogy Jagiello volt az a fórumon, aki ezt megtette – ez is egyik oka annak, amiért kénytelen vagyok Ervin atya leveléről beszélni, hiszen nem csak nekem szól, hanem a fórumozóknak is. Kíváncsi vagyok, ha akkor leintem Jagiellot, kitől kaptam volna „megintést”, hogy nem engedem a szabad véleménynyilvánítást a fórumon stb.
Ervin atya szerint csak azért közlök tévedéseket, hogy a nekem nem tetsző személyeket elítélhessem, ez a „célom”. Nem, nem ez a célom, egyáltalán nem óhajtok senkit sem elítélni, mint ahogy tudomásom szerint nem is tettem ilyet: viselkedések vannak, amit elítélek. És ez evangéliumi parancs. (Ó, de mennyire lerágott csont ez is!)

5. A következő vád az, hogy komoly gondjaim vannak az „egyháztannal”. Erre Ervin atya abból következtet, hogy szeretném, ha egy pap felvállalna minket. Ervin atya kioktat: „egy pap önmagában kevés ehhez. Az áldozópap ugyanis nem birtokolja a tanító, kormányzó és megszentelő hatalom teljességét. A pap csak a püspökkel egységben, az ő tekintélye alatt gyakorolhatja hivatását. A püspök viszont csak akkor gyakorolhatja saját hivatását, ha a pápával van látható és teljes közösségben, hiszen joghatóságát a pápától kapja.”

Mielőtt a lényegre térnék, először csak annyit, hogy ezt a témát sem én kezdtem: Kansas volt az, aki már régóta bírált azért, hogy a honlapom mögött nem áll pap, és most is ő volt az, aki a témát újra felvetetette, Először még nem értettem egyet Kansas-szal, mint ahogy ezt meg is írtam, de mostanra beláttam, hogy valóban rossz, hogy LÁTHATÓAN egyetlen pap sem jelenik meg a honlap mögött.

Visszatérve Ervin atya kifogására: nem értem, hogyan lehet, hogy neki nem tűnt fel, hogy ez a honlap elsősorban Lefebvre érsek tanításán, útján jár. A többit nem ragozom tovább… pedig oldalakon keresztül lehetne.

Végezetül Ervin atya megint a „szeretetet” ajánlja a figyelmembe, és azt, hogy a továbbiakban csak olyan papot kérdezzek, aki „a pápával látható és teljes közösségben levő püspökkel van egységben, az ő tekintélye alatt gyakorolhatja hivatását”.

Mindenki számára tájékoztatásul közlöm, hogy Maeßen atya a svájci bázeli egyházmegye hivatalos papja, S. G. atya pedig szintén egyházmegyés pap, tehát mind a ketten megfelelnek az Ervin atya által megszabott feltételeknek. És azt is, hogy mindkettőjük tudása, hitelessége messze felülmúlja –számomra legalábbis, de hát az én honlapomról van szó – ... ...


  MAGYARORSZÁG KIRÁLYNŐJE, KÖNYÖRÖGJ ÉRETTÜNK!