Babits Mihály (1883-1941) 

  Babits Mihály a magyar irodalom egyik legsokoldalúbb jelensége. Költő, műfordító, regény-és esszéíró. A húszas évek második felétől a Nyugatnak a szerkesztője, és mint a Baumgarten-alapítvány kurátora az irodalmi közélet szervezője is. Mind alkotásaiban, mind közéleti szerepében rendkívüli igényesség vezette, ami tulajdonképpen családi örökség is volt.

Tovább>>

Kosztolányi Dezső

Szabadkán született, művelt értelmiségi családban. Az egyetemet pesten végezte, de nem akart tanítani. Az újságírás érdekelte. 1907-ben jelenik meg az első kötete. A politika nem érdekelte. A nagyközönség előtti sikert az 1910-ben megjelent a

Tovább>>

Tóth Árpád

1886-ban született Aradon. Hároméves korában Debrecenbe költöznek. Ott érettségizik a reáliskolában. Ezután Pesten, a bölcsészkaron végzi a magyar-német sza-kot. Ekkor már elég

Tovább>>

Juhász Gyula

  A nyugatosok közül ő volt a legtragikusabb, legnehezebb sorsú. A század eleji nagy irodalmi fellendülésnek egyik vezető lírikusa, A Holnap lelkes szervezője, Babits Mihály felfedezője. A Nyugatnak már nem tartozott az élvonalába, örökös vidéki „száműzetése” miatt.

Tovább>>

Vörösmarty Mihály

1800. december 1-én született a Fejér megyei Pusztanyéken, köznemesi családból. Apja gazdatiszt volt. 1811-ig otthon tanult, azontúl a ciszterciek székesfehérvári, majd 1816-ban a kegyesrendiek pesti gimnáziumában. 1817-ben apja meghalt. Az özvegy kilenc gyerekkel maradt egyedül. Vörösmarty a család eltartására nevelőséget vállalt a Perczel családnál. 1817 őszén beiratkozott a pesti egyetemre.

Tovább>>

Arany János

Arany János 1817. március 2-án született Nagyszalontán, elszegényedett köznemesi családban. Születésekor anyja, Megyei Sára és apja, Arany György már elég idős. 14 évesen segédtanítói állása van. 16 éves korában beirat-kozik a Debreceni Református Kollégiumba. Csak megszakításokkal tud itt tanulni.

Tovább>>

Janus Pannonius (1434-1472)

Vitéz János unokaöccse, eredeti nevén Csezmicei János a Dráva menti Szlavóniában született kisnemesi magyar-horvát vegyes családból. Atyja a hagyomány szerint asztalos volt, korán meghalt, így a fiút anyja nevelte, míg nagybátyja, Vitéz János fel nem figyelt tehetségére és Itáliába küldte tanulni. Itáliai tanulmányai idején vette fel humanista szokás szerint a latin nevet.

Tovább>>

Tovább>>

Petőfi Sándor

ÉLETE:
- Petőfi Sándor 1823. január 1-én született Kiskőrösön. Apja, Petrovics István mészárosmester magyarul jól beszélt és írt; anyja, Hrúz Mária szlovák anyanyelvű, mielőtt férjhez ment cselédlány és mosónő volt. Alig két évvel később a család Kiskunfélegyházára költözött, s maga Petőfi ezt a várost jelölte meg születésének helyeként.

Tovább>>

 József Attila 1905. április 11-én született Budapesten, a Ferencvárosban. Apja szappanfőző munkás volt, aki hamar elhagyta családját. (Úgy tudták Amerikába vándorolt jobb megélhetést keresni, de csak Romániáig jutott, ahol új családot alapított, s Magyarországon holttá nyilvánították.) Az egyedül maradt anyának mindent meg kellett tennie, hogy magát, két lányát (Etus és Jolán, aki idősebb) és fiát (Attila) ellássa. Szótlanul, komoran dolgozott. Jolán ezt írja róla:

Tovább>>

Tovább>>

Móricz Zsigmond

Móricz Zsigmond, a legnagyobb magyar kritikai realista író, aki a Nyugat idősebb korosztályához tartozik.

1879. július 2-án született Tiszacsécsén. Apja Móricz Bálint, aki egy ideig módos parasztgazdának számított. Anyja - Pallagi Erzsébet - egy özvegy papné lánya. Családja eleinte viszonylag jó körülmények kö-zött élhetett, később azonban nagybátyjához - Pallagi Lászlóhoz - kerül mikor apja vállalkozása csődbe viszi a családot. Középiskolai tanulmányait Debrecenben, Sárospatakon és Kisújszálláson végezte, majd Pesten jogot, bölcsészetet hallgatott, de tanulmányait nem fejezte be.

Tovább>>

Berzsenyi Dániel

 1776. május 7-én született Hetyén (Vas megye, Kemenesalja) egyetlen gyerekként.
 Apja jogvégzett, de gazdálkodó ember volt. Erőtlen fiát ő tanította, nevelte otthon. Izmos fiúként 1788-ban kerül a soproni líceum előkészítő osztályába és 7 évet tanul itt (sokat lógott, mert idősként nehezen alkalmazkodott az iskolai rendhez).

Tovább>>

Tovább>>

Csokonai Vitéz Mihály

Az új eszmék viszonylag későn, a 18. század harmadik harmadában, s új cél kitűzéseket teremtve terjedtek el. A hazai nemesség nagy része fogékonynak bizonyult az új eszmék iránt így alakult ki a magyar felvilágosodás Nem volt számottevő polgárság, ezért az új világszemlélet iránt néhány nagy műveltségű főúri család a felvilágosodás magyar hívei az új kulturális haladás művelésének feladatát sürgették. A felvilágosodás első szakaszát 1772-1795 között szokás számítani.

Tovább>>

Kölcsey Ferenc

  1790-született Sződemeteren. Apja nemesi származású földesúr volt. Gyönge testalkatú, visszahúzódó, zárkózott természetű gyerek volt. Hamar árva lett. Ez a magány állandósult egész életében. 1796-ban kezdte meg tanulmányait a debreceni kollégiumban. Emberkerülő volt s a könyvek világába menekült. Vonzotta az antik világ. Kazinczynak 1808-ban küldte el első levelét. Innentől szoros barátságban álltak.

Tovább>>

Madách Imre

1823. január 21-én született a Nógrád megyei Alsósztregován vagyonos közép-nemesi családban. Édesanyja, Majthényi Anna előkelő lány volt, hozománya a csesztvei kúria és birtok volt. Apját 14 éves korában elveszti, ezután anyja irányítja a birtokot.

Tovább>>

Ady Endre

Ady messiásként robbant be a magyar szellemi életbe. Költői világát a maga személyisége köré építette fel. Ady költészete a századvég lírájából nőtt ki. E korszakban sorra jelentek meg a költészetet megújítani szándékozó törekvések, és első köteteiben még Ady is az ő követőjükként indul.

Tovább>>

Radnóti Miklós

Budapesten született zsidó polgári értelmiségi családban. Születése anyjának és ikertestvérének életébe került. 1921-ben apja is meghal. Nagybátyja nevelte. 1927-ben érettségit tesz egy kereskedelmi iskolában, majd Csehszlovákiába megy textilipari főiskolára. 1930-ban hazatér és beiratkozik a szegedi egyetem magyar-francia szakára. Itt bekapcso-lódik a szegedi fiatalok művészeti kollégiumának munkájába.

Tovább>>

Nehéz feladat Déry Tiborról írni, nagyon nehéz a helyét és az értékét megítélni. Életútja és műveinek jellege különös ellentmondásokkal, alig magyarázható értelmetlenségekkel teljes. Gazdag nagypolgári család fia, otthon műveltség és gondtalan tanulási lehetőség veszi körül.

Tovább>>

Ha egy olyan író, aki Örkénytől tanulta, hogy a valóság és leginkább az a korszak, amelyben mi élünk, úgy ahogy van, abszurd, és ezzel a meggyőződéssel keres egy írói életutat, hogy annak értelmetlen kitérőivel és indokolhatatlan buktatóival bizonyító erővel ábrázolja az egymásra következő mozzanatok abszurditását, leghelyesebb, ha Örkény István irodalmi pályafutását fogalmazza meg dokumentumerejű írói arcképnek.

Tovább>>

A Nyugat második nemzedéke a századforduló táján született, a forradalom bukása után került az irodalom középpontjába. Babitsék is úgy tekintettek rájuk, mint az ő kezdeményeik folytatására; általában formakultúrájukon is érződik, hogy a Nyugat költőitől tanultak verselni, s Babitstól, Tóth Árpádtól; Kosztolányitól indulva találták meg saját hangjukat.