Az egész úgy kezdődött, hogy még régebben, az írásbeli érettségik előtt megbeszéltük Judit nevű barátnémmal, hogy amikor végzett a három kötelező tárgyával, rögtön másnap találkozunk az egyik pályaudvarunkon, kinézünk egy nemsokára induló vonatot és felkapunk rá. Így is tettünk…
  Tegnap találkoztunk a Déli pályaudvaron, megnéztük az induló vonatokat. A legközelebb induló szerelvény, ami nem a világ végére vitte utasait, a Székesfehérvárra tartó volt. Nosza! - megvettük a jegyeket, elütöttük az időt az indulásig, majd… robogtunk is tova.
  Bő egy óra után megérkeztünk. Leszálltunk, követtük a tömeget, majd elindultunk felkutatni a belvárost. Közben fagyiztunk egyet, mentünk, amerre az orrunk vezetett (kerestünk sok embert és sok autót), és nemsokára rábukkantunk egy fantasy boltban (ez itt a reklám helye: Holdfény Fantasy Kft.), ahol is nagyon örültem a sok-sok Obi van Kenobinak, Skywalkernek és WOW-os kis figuráknak, no meg a sárkányoknak stb. Majd ezután megpillantottunk egy templomtornyot - megindultunk felé. Bekukucskáltunk az építménybe, azután pedig még két templomot látogattunk meg - persze csak futólag. Átmentünk egy “Csillagkapun”, amit én előtte aktiváltam természetesen. Átkerültünk általa egy másik világba, azonban valahol (elég hamar) lehetett még egy kapu, ami visszahozott minket a saját világunkba - sajnos… (Nem, nem néztem sok részt a Csillagkapu c. sorozatból!) Mentünk a Lépcső utcán is, ahol 19 foknyi lépcső volt - rászolgált a nevére… Tekergésünk végén egy könyvesboltban kötöttünk ki, majd már visszafelé vettük az irányt. Ésésés nem tévedtünk el!! Büszkeség.
  Volt még némi időnk a kiszemelt vissza-vonat indulásáig, elütöttük hát azt egy második világháborús szovjet temető előtt ücsörögve és beszélgetve mindenféle filmről (Alkonyat, Jóbarátok, Gyűrűk Ura stb.). Majd pedig várt a vonatállomás - nagy sokára pedig befutott a vonat.
  És így kerültünk haza.

Szép volt, jó volt. Lehetne több ilyet…