Archívum: 'Örkény után szabadon' Kategória

Merő tömény egy percben

2009-06-16

A napok elszelelnek, és könnyen jönnek újabb napok. Amikor a sötétségben reszketsz, valahol, máshol, éppen felébrednek és nekiveselkednek a szürke pirkadatnak.
Az árnyékot is könnyebb meglátni, ha süt a nap. Tiszta fehérben, noha nem leled a feketét, megszűnik a fehér, és megszűnsz te magad is.
A zöld fű nem zöld. Csak fű.
Az égen a csillagok múló pillanatok. […]

Szabadon

2009-06-13

Az élet vicces és gyermeteg, néha érthetetlen játékot játszik.
Az élet szép a maga módján.
Az élet érdekes és meglepetésekkel teli.
Az élet élet. Róla nincs mi többet mondani.

Mese a jelenről

2009-06-08

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy kicsiny fiúcska, örökkön rendetlenkedő hajtincsekkel és fürkésző tekintettel. Ez a kicsiny fiúcska a kerek város közepén élt szüleivel és nagyszüleivel. Testvére nem született.
  Egy napon, amikor elérkezett a fiúcska születésének napja, a szüleitől ajándékba egy különleges távcsövet kapott: ha belenézett a szerkezetbe, nem a messzi-messzi földekre és […]

Az élet értéke

2009-05-31

Minél kevesebb létezik a világon egy drágakőből vagy nyersanyagból, az annál értékesebb.
Ha kevesebben élnénk a Földön, többet érne vajh’ az élet?

‘Streetplayer’

2009-05-22

A mesterségesen kivilágított, huzatos aluljárót egy gitár hangja töltötte be. Néha énekszó is hallatszott, sokkal halkabb, mint a hangszer, mégis tökéletes hang.
  Ott állt az utcazenész egy oszlopnak vetve hátát. Órák óta nyúzta a húrokat és hangszálait. Összegyűlt némi pénz - talán több, mint amire számított? Mégis szomorúság öntötte el szívét, amint minden tudását, szívét, […]

Az alma félelme

2009-05-16

Az alma békésen csüngött az ágon és csócsálta a napfényt. Egyetlen félelme az volt, hogy egyszer megérik és leesik az ágról.
Ahogy múlt az idő, az alma megérett és leesett az ágról.

Ahol a rózsabokrok teremnek

2009-05-11

Szép, kiterjedt zöld terület. Sehol egy zavaró ház vagy egy füstös út - legfeljebb az a vézna, poros ösvény, amin néha napján az igaz útját nem lelő vándor elbandukol felverve a száraz aranyhamut. Tűző nap, kevés árnyék a réten: még a fák is elkerülik e helyet. Állat akadhatna bőven… De hát melyik állat éli meg […]

Üveggolyó

2009-05-04

Azt mondják: a távolság egy üveggolyó. S mint ilyen, nyilván összetörhető. Ha leejti az ember, megszűnik minden tér: egy pont lesz, ahol nincsen többé távolság…
Valóban így van ez? Meg lehet szüntetni valami olyan létezését, amiben a Világ kezdete óta hisz az emberiség?
Rá kell jönnöd, hogyan kell a földhöz vágni azt az üveggolyót ahhoz, hogy tartalma […]

Egy pillanat

2009-04-17

Mert mi is a boldogság?
 Az élet számtalan töredékéből összeálló kép, melyben együttesen több a fény, mint az árnyék.
 A ragyogás nem külső gyönyör, hanem belső késztetés. Varázslat, mely olyan irdatlan hőfokon perzseli a töredékeket, hogy azok egymásba forrnak. És így lesz a véletlenszerűségből rendszer. Rendszer, mely felülmúlja a természet rendjét és minden ösztöni sugallatot legyőz. Uralja […]

Művészet

2009-03-24

A virágok rejtelme tisztán és ártatlanul nyílt titok.
  A virágok szépek.
  A virágok szétteregetik szirmaikat a világban.
  A virágok illatoznak.
  A virágok létezésének egyetlen célja a létezés maga.
Magától értetődő?