A kerteskői ménes
Magyarország egyik legszebb természeti adottságokkal rendelkező ménese a Zirc közelében található Kerteskő régi lótenyésztési hagyományokra tekint vissza. Az egykori Rainprecht-birtokot 1952-ben az állami lótenyésztés szolgálatába állították. A kerteskői angol telivérek évtizedeken át meghatározó szerepet játszottak a hazai és nemzetközi galopp-pályákon.
E ménesben látta meg a napvilágot többek között Bilbao is, aki 1977-ben megnyerte a Nemzeti Díjat, a Magyar Derbyt és a St. Legert. Ezzel Bilbao elnyerte a "hármas koronát", amely rekordot hosszú évekig nem tudta magyar telivér megdönteni. Kerteskő neve hosszú ideig összeforrt Imperiál nevével. A háború utáni legeredményesebb telivérünk jelentős időn át fedezett a bakonyi ménesben, kitűnő ivadékokat hagyva maga után. A rendszerváltozás után Kerteskő továbbra is Bábolna ménese maradt, de az új cél egy panziós ménes létrehozása volt. A telivér kancák Dióspusztára kerültek, a kerteskői ménesbe pedig megérkeztek a felnevelésre váró csikók és a fedeztetésre váró kancák. A kerteskői ménesben járva mi is meggyőződhetünk a körülmények ideális voltáról. A több száz hektáros alapterület, a változatos domborzat és a kitűnő fű biztosítja a fiatal lovak fejlődését. Nem véletlen, hogy a magyarok mellett külföldi tulajdonosok lovai is állnak Kerteskőn. Közülük a legnevesebb Lars Nieberg, aki évek óta jó kapcsolatban van a kerteskői ménessel. A német díjugrató, aki 1996-ban olimpiai aranyérmes csapattag volt Atlantában, úgy gondolja, hogy megéri idehozni a csikókat, mert a kerteskői körülmények bármely nyugat-európai felnevelő ménessel állják a versenyt.
A ménes tevékenységében fontos szerepe van a fedeztetésnek. Mélyhűtött spermával termékenyítenek a Lars Nieberg vezette waldershauseni ménes ménjeivel. A külföldi mének mellett Kerteskő kitűnő telivér méneket kínál a magyar félvér és telivér tenyésztőknek.
A dióspusztai ménes
Hazánk egyik legrégebbi és legjelentősebb angol telivér ménesét 1910-ben Jaross Andor alapította a Tata melletti dombokon elterülő Dióspusztán. Jaross a ménest az olasz Riccardo Cellának adta el, majd az I. világháború után Dióspuszta újra magyar tulajdonosé lett.
Az új gazda az angol telivér kitűnő ismerője és tenyésztője, Halász Béla volt. Irányítása alatt Dióspusztán jelentős fejlesztések történtek. Óriási karámok épültek, gyepes kifutókat létesítettek, a tenyészállomány pedig minőségi változáson ment keresztül - természetesen pozitív előjellel. Ekkoriban a ménes a nagy forgalmat bonyolító yearling árverésekre tenyésztett lovakat, illetve panziós tartással foglalkoztak. A korabeli beszámolók tanúsítják, hogy Dióspuszta aranykorát élte ezekben az években. A ménes 1944-ig 5 derbynyerőt adott a lóversenyzésnek, köztük Rüdigert, az 1937-es Osztrák Derby nyerőjét, mely Dr. Tonneles Alfréd színeiben nyerte a háromévesek legnagyobb erőpróbáját.
A II. világháború alatt a ménes állományát a csehországi Napajedlába (Napagedl) hurcolták, ahonnan a dióspusztai telivérek többé nem kerültek vissza. 1946 és 1951 között honvédségi kézen volt a ménes, majd az 1962-es átszervezés során a Bábolnai Állami Gazdaság lett a tulajdonos 1993-ig. Ekkor megalakult a Nemzeti Ménes Kft. amely nevet 2000-ig viselte a dióspusztai ménes. 30 kanca és kb. 25 versenyló kivételével e telivérek Kerteskőre kerültek, ahonnan 2001. januárjában minden ló visszatért Diósra. E lépésre elsősorban gazdasági okok miatt volt szükség, de Dióspuszta mellett szóltak kitűnő adottságai is.
A ménes versenylovai részben Alagon, részben pedig Dióspusztán készülnek a versenyekre. Az alagi pályán Dr. Csicsai Friderika és Németh Ildikó gondozottjai a dióspusztai lovak, míg otthon a ménesben Piotr Czarnieczki és Vas József idomítja a telivéreket. Czarnieczki 2002-ben érkezett Lengyelországból, ahol kétszeres idomár - champion volt, majd csehországi működése során szintén elnyerte ezt a címet. Vele szemben a ménes elvárása az volt, hogy az egy ideje már csak statisztáló dióspusztai lovakat fokozatosan előrehozta és ennek a feladatnak a lengyel mester eleget is tett. Az egykori sokszoros zsokéchampion Vas József Jugoszláviában trénerkedett, majd onnan hazatérve vállalt idomári állást Dióspusztán.
