A somogysárdi ménes

Somogysárd Somssich-birtok volt, a központi kastély 1750 és 1760 között nyerte el végleges formáját. A környék egyébként a magyar lótenyésztés egyik legkiemelkedőbb alakját mondhatja szülöttjének: a szomszédos Sönyepusztán született Leveldi Kozma Ferenc, aki hazánk lótenyésztését a századfordulóra világszínvonalra emelte.

A második világháború után állami kézbe került Somogysárd. A tenyésztés Somogyfajszon kezdődött negyven kancával, húsz az ügető-, húsz pedig az angoltelivér-tenyésztést szolgálta.

A ménes neve az 1962-es átszervezéskor Kutasi Állami Gazdasággá változott. A somogysárdi ügetőlovak kitűnő teljesítményt értek el mind a budapesti, mind pedig a nemzetközi pályákon. Futtattak a galoppon is, a félvértenyésztésben pedig különleges "terepet" céloznak meg. Fakó lovak tenyésztésével kezdtek foglalkozni, az akkori piaci igényeknek megfelelően.

A rendszerváltozás után a ménes az ORFK irányítása alá került 1993-ban. A tulajdonosváltás változást hozott a tenyésztési koncepciót illetően is. Jelenleg Somogysárdon nem foglalkoznak angol telivérek tenyésztésével és az ügetőállományt is erősen redukálták. E lépéseknek természetesen gazdasági okai voltak. A ménes jelenleg a sportlovak tenyésztésére helyezi a hangsúlyt, és fő feladatuk az ország rendőrlóállományának ellátása is. Az állomány 262 lóból áll, ez a szám a tavaszi elléseket követően eléri a háromszázat is.

Fontosnak tartják, hogy a tenyésztésben csakis olyan kanca kapjon lehetőséget, amely saját teljesítménnyel rendelkezik. Így valamennyire biztosítható a "meglepetések" kizárása, hiszen jó teljesítményű kancából nagyobb százalékkal várhatnak jól teljesítő csikókat. A szolgálati lovak tenyésztésénél a legfontosabb szempont a megfelelő idegrendszer, a méret és persze a küllem is lényeges. A sport, illetve szolgálati lovak tenyésztését három mén szolgálja Somogysárdon.

Az idősebb korosztályt Hatalom és Aldato-Astoria képviseli. A két mén közül az első a díjlovagló szakág versenyein szerzett nevet magának, Astoria pedig az utolsó Aldato ivadék. Ez utóbbi mént szürke színe is ajánlotta a tenyésztésbe, ugyanis az elkövetkezendő években a Magyar Köztársaság Nemzeti Lovas Díszszázadát szürke lovakból kívánják összeállítani - lehetőség szerint somogysárdi lovakból. A harmadik mén a francia tenyésztésű Welcome Fontaine. A pej mén maga is eredményes résztvevője volt a díjugratóversenyeknek, tőle az ugróképesség pozitív befolyásolását várják a ménes vezetői.

Somogysárd neve elválaszthatatlanul összefonódott a militarysporttal. A ménes saját tenyésztésű lovai eredményes szereplői a nemzetközi versenyeknek. A legfőbb cél a jövőre nézve: minősülni az athéni olimpiára.

Az ORFK anyagi gondokra hivatkozva szeretett volna túladni a ménesen és a telepen, melyen egy több száz éves kastély is van. Tavasszal még arról volt szó hogy egyben értékesítik a lovakat és az ingatlant, mára azonban kiderült erről szó sincs. Az állatokat eladták, a bázist bezárták, a dolgozókat pedig elbocsátották.