A kisbéri ménes
Kisbért, ezt a bakonyalji kisvárost a lovak tették naggyá. Itt minden róluk szól. Tudják, ki volt Buccaneer, Cambuscan, milyen kötődése van Kincsemnek, a csodakancának a városhoz, hogy Imperiál is itt látta meg a napvilágot.
A ménes megalakításában jelentős szerepet játszott gróf Batthyány Kázmér, aki 1849-ben Magyarország külügyminisztere volt, kisbéri birtokán már 1829-ben angol telivéreket tenyésztett. Világos után emigrációba kényszerült, birtokát elkobozták, és szédületes gyorsasággal létrehozták a kisbéri Császári és Királyi Katonai Ménest. 1852. július 9-én kap utasítást a hadsereg lóellátási felügyelője, hogy felmérje, alkalmas-e az elkobzott birtok ménes birtoknak, 22-én már kész a jelentés, 26-án a miniszteri értekezlet rábólint, és augusztus 3-án Ferenc József, Kolozsvárott láttamozza, vagyis jóváhagyja a ménes birtok megalapítását.
Csodálatos történet kezdődik. Nagyszerű emberek – Ritter Ferenc, Kozma Ferenc, Wenckheim Béla – szakértelme, munkája van abban, hogy Kisbér neve az egész világon a legmagasabb szintű lótenyésztést jelenti. És persze azok a remek telivérek. 1865-ben 2600 fontért vásárolnak egy Buccaneer nevű mént. Nem sokkal később a derék angolok bánták már az eladást, olyannyira, hogy sokszorosáért vissza akarták vásárolni. A Buccaneer ivadékok ugyanis csak angol pályákon 678 060 fontot nyertek 1878-ig. A leghíresebb utód a Kisbér nevet viselte, aki 1876-ban megnyerte az Epsom Derbyt, majd néhány hét múlva a Grand Prix de Paris-t. Buccaneer 30 évet élt. Miután 1887. április 13-án, Kisbértől egy nyerítéssel elbúcsúzott a bevagonírozáskor, a budapesti Állatorvosi Főiskolán elaltatták, megkímélvén a teljes elöregedés fájdalmaitól. Buccaneer csontváza ma is látható a kisbéri Helytörténeti Múzeumban.
Francis Cavaliero is alaposan beírta magát a magyar lótenyésztés történetébe. Javasolt a kisbérieknek megvételre egy másik nagyszerű lovat is 1871-ben: Cambuscan-t. És három év múlva (1874. március 17-én) megszületik Cambuscan és Waternymph frigyéből egy sötét sárga kanca, aki legyőzhetetlennek bizonyult. 54 versenyen indult, s mindannyiszor diadalmaskodott. Hát, persze, hogy Kincsem ő. A csoda kanca, a világ csak Hungarian Wonder-ként ismerte. "A tulajdonosa és tenyésztője a tápiószentmártoni Blaskovich Ernő, de a kanca Kisbéren született. Később, mint anyakanca, ugyancsak a Kisbéri Ménesben álló ménekhez osztotta be gazdája, aki semmi pénzért soha nem volt hajlandó eladni Kincsem-et" – írja dr. Fehér Dezső. A vele folytatott beszélgetésben nekem is megerősítette, hogy Kincsem igenis Kisbéren látta meg a napvilágot, s csak később került Tápiószentmártonba. Kincsem, 1887. március 17. hajnalán múlt ki. Idomárja, Hesp Róbert 39 nappal élte túl.
A másik csoda, Imperiál, 1960. február 14-én született Kisbéren. Az emlékülés egyik előadója úgy emlékezett, olyan csikó született, hogy azt se tudták, mit csináljanak vele. Anyját, Hurry-t az olaszoktól vették, akik csak azért adták el a magyaroknak, mert letették az esküt, hogy a kisbéri ménesbe kerül, abba a boxba, amelyikben Kincsem volt. Nos, Imperiál, a különös tekintetével, négy hófehér harisnyájával, aranyszőrével, a homlokától a szája széléig húzódó hókával, impozáns jelenség volt.
Nem sokkal később, már csak múlt időben beszélhetünk a kisbéri ménesről. Dr. Bódai József, aki a ménes utolsó orvosa volt, s 2006. októberében hunyt el, a szomorú végről így ír: 1961. december 31-ével a ménest felszámolták, és ezzel Kisbér elvesztette minden kapcsolatát a lótenyésztéssel. A felszámolással szegényebb lett a lovassport, szegényebb lett az ország, de legszegényebb Kisbér.
