Gondolatok az őszinteségről, a hazugságokról és a fecsegésről
Őszinteség
Emberek! Ne legyetek őszinték egymással! Az igazság felfedése egy másik ember előtt mindössze azt eredményezi, hogy az a bizonyos másik vérig fog sértődni rád - vagy minimum felhúzza egy csöppet az orrát és keményen visszavág…
A legtöbb ember látóköre eléggé szűkös. Nem képesek elfogadni a másik álláspontját, egyéniségét, igazságát. Ezért aztán az őszinteségnek gyakran összeveszés a vége… Szomorú.
Hazugságok
Szükséges hazudnunk? Van olyan, hogy kegyes hazugság, füllentés, vagy csupán szépíteni akarjuk a romlottat? Van szép hazugság?
Kérdések… és nincsenek válaszok. A hazugság, mint olyan, már eleve nem tisztán meghatározott fogalom. Ha valakit nem akarsz megbántani, azért nem vagy teljesen őszinte, az is hazugság? Vagy az még elfogadható?
Létezhet olyan ember, akinek nem tudsz hazudni?
Fecsegés
Az ember olyan különleges képeséggel megáldott állat, hogy huzamosabb ideig képes jártatni a száját - fölöslegesen.
Beszélünk, beszélünk, beszélünk (úgy is írhattam volna, hogy “Szó, szó, szó…”) - de mi végett? Néha értelmes és/vagy szükséges információkat és/vagy gondolatokat osztunk meg egymással. De gyakran csap át a kommunikáció fölösleges időkitöltéssé. Valaki egyszerűen képtelen elfogadni a csendet - élni benne, vele, neki. Vagy arról van szó, hogy gyerekkorában soha nem hallgatták meg, így annyi szó gyűlt össze benne, hogy felnőtt(ebb) korára folyamatosan dől belőle. Mint amikor a Tisza árad. Csak rosszabb.
Lehetne mindig csend. Akkor nem lenne sértődés, sem hazugság, sem felesleges szóvihar. Hm.
2009-02-18 at 9:18 am
“lõdd ki magad figyeld a csendet hallgass
figyelj”
(hiperkarma - az kiabál aki fél)
“Hagyd a szavakat,így védd az igazad,
Aki fecseg, az úgy marad,
Hallgatni boldogabb.
…
Örömöd hallgatag.”
(ákos - virrasztó)
nagyhirtelenjébenennyi.
2009-02-18 at 9:35 am
Dejó, mindkét számot ismerem!
2009-02-18 at 8:20 pm
az eddig is világos volt számomra hogy rosszul-működő ember vagyok:szerintem is a legtöbbször nem kifizetődő az őszinteség, szerintem a toleranciába beletartozik az, hogy vissza tudjuk fogni magunkat és nem ordítjuk apofájába az embernek hogy utáljuk!ugyanakkor úgy gondolom konfliktusoknak szükségszerűen létezniük kell, azok meg általában verbális folymatok által keletkeznek!utálom is h konfliktuskerülő ember vagyok, ezért sokszor nem megyek bele olyan dolgokba amik kényelmetlen szitukat szülhetnek!csevegni meg szeretek(mert beszélgetni nem tudok)!Pláne akkor ha semmi értelme nincs, nem információközlés, nem csendkerülés, hanem egymás szórakoztatása!amikor nem kell gondosan megválasztanod h mit válaszolsz!
őő bocs fáradt vagyok és megihlettél:)