Volt itt sírás-rívás, fogak csikorgatása…
Sok ostoba, mély filozofikus agymenés…
Mostanában zene, mely megmutatta, mennyire vegyes ízléssel rendelkezek…
Millió beszámoló az élet apró örömeiről és dolgairól - lévén nagy dolog és öröm nem sok adatik meg nekem…
Rébusz és érthetetlen elmélkedés, mely megmutatta, mennyi boldogságot is lel jómagam a ködösítésben…
Néha sokszínű betű, csakhogy feldobjam oldalam betűszínének monotonitását...
Megújulás a mindennapos írás örömére…
Idézgetés mástól és magamtól, ha ihlet híján álltam a napi bejegyzés fölött - vagyis ő állt fölöttem, ezért nem nagyon jött új ötlet…
Sok-sok komment; és mostanában napi 5 bloglátogató, akikről nem tudom, hogy kik, de biztos…
Fáradt szitkozódás a fáradt szürkeség tiszteletére…
Kétségbeesések minden mennyiségben…

Így telt el száz nap. Így lett ez egyhuzamban a századik. Még ha csalással is. De!