Az alma félelme

Az alma békésen csüngött az ágon és csócsálta a napfényt. Egyetlen félelme az volt, hogy egyszer megérik és leesik az ágról.

Ahogy múlt az idő, az alma megérett és leesett az ágról.

1 hozzászólás - “Az alma félelme”

  1. Caff írta:

    Lolz. Ez nagyon tetszik. Egyrészt a “csócsálta a napfényt” kifejezés csiklandozza a szembogaramat (és felolvasva a füleimet is), másrészt meg egyszerre szomorú, groteszk és megmosolyogtató. Jól áll az Örkény után szabadon neked. =))

Szólj hozzá!