Kiborító hetem volt - vagy csak alapból nem álltam hozzá túl kipihenten és pozitívan?

Rendrakás, meló (azaz korán kelés…) heti 3*8 órában, majd korán kelés, nyóckermegjárás, közben pedig későn fekvés, rossz alvás ésatöbbi. Azért jól esett néha beszélgetni.

De szerencsére vége ennek a hétnek - hogy elkezdődjön egy másik, kicsit sem könnyebb hét. És aztán… satöbbi.

Kérek szépen tisztelettel alvássegítő tanácsokat! Ugyanis mostanában nem megy valami jól az elalvás…

És igen. Erre pazarlok el egy bejegyzést. De hát… na mindegy.

A félelem egy olyan gonosz kis fickó, aki akkor bukkan fel, amikor akar; olyan formában, ahogyan akar; ott, ahol csak akar. Zsenialitása abban áll, hogy megtalálja áldozatának gyenge pontját. Mindig. És lecsap, könyörtelenül lecsap. Amikor nem akarod, amikor futni próbálsz. Nem üldöz. Nem követ. Nem vadászik rád. Elkísér. Mindig. Legfeljebb néha álruhában.

A félelem egy AAA-s GP elem felét jelenti.

A félelem az enyém. Neked lehet féleled. Sőt, nekünk van félelünk. Boldog emberek vagyunk tehát.

Megcsináltam!! Angolul!! Lehet - sőt biztos -, hogy tele van hibával, de nem érdekel!!

‘How do you know me’ címmel elérhető a facebook.com-on életem első kvíze, ráadásul angol kvíze! ^^ Tessék megcsinálni. (És bocsánat a vicces kérdésekért… )

Küldtem meghívót mindenkinek rája, de azért itt van a linkje nekije:
http://apps.facebook.com/quizdoyouknowme/take_quiz.jsp?q=9854403&key=7HBM.

Jó szórakozást!

Igen. Megmaradok ennél…

Beszélj hozzám, mondd újra el
Hogy a világ botrány
de holnap mégis élni kell.

Itt nem vagyok idegen
Fekszem a szíveden
és hallom, hogy dobog.

A fekhely mellet most is töltve áll
a hűs borospohár
Itt érzem, otthon vagyok.

(Nem is tudod, milyen nagy dolog…)

Én ordítok néhanap
tudom, hogy bántalak
Csak szidlak a semmiért.

Hiányzik néha egy kis fájdalom
Máskor meg nem bírom
azt, hogy folyton megkísért.
(…folyton megkísért)

Adj hitet és elhiszem neked
hogy élni szebben is lehet
Sok okos megvet és nevet
de te észre se vedd, csak adj hitet!

A szájak szélén gyűlölet
és harag remeg
A világ nagy beteg.

Te boldog vagy, hogy van kit féltened
egyetlen életed
Ennél komolyabban nem veszed.

Próbáltam hős lenni és szent
nekem egyik sem ment
Magamon veled nevetnék.

Játékos vagy, mint egy nagy gyerek
legdurvább fegyvered
a békülésre képesség.

Adj hitet és elhiszem neked
hogy élni szebben is lehet
Sok okos megvet és nevet
de te észre se vedd, csak adj hitet!
(…csak adj hitet)

Minden nap elhatározom, hogy valami értelmeset írok már ide. Hogy legyen értelme. És ne csak idézetekből álljon a blogom. De hát… nem megy. Nincsen szó, nincsen… semmi? Hogyan?…

Lost and insecure, you found me, you found me
Lying on the floor surrounded, surrounded
Why’d you have to wait? Where were you? Where were you?
Just a little late, you found me, you found me

Why’d you have to wait to find me?

Minél kevesebb létezik a világon egy drágakőből vagy nyersanyagból, az annál értékesebb.

Ha kevesebben élnénk a Földön, többet érne vajh’ az élet?

…mert mi is különbözteti meg a hamist a valóstól? Elvégre vallhatja bárki: rokon vagy éppen jó barát, a hazugság igaz szónak hat az ember fülében, ha szépen csengő ajkak vallják. Hozzá pedig a hízelgés, a bókok, miket - az ember azt gondolná - csupán a tehetséges színész képes eladni a közönségének, s az, ki nem úgy gondolja, nem tálalhatja fel hitelesen. Pedig nem kell hosszú éveken át tanulni e mesterséget! Könnyű a mérget a bizakodóval megetetni, ha mézzel tálaljuk fel, mert akad oly ostoba, ki jóhiszeműen befalja mindet. Éppen ezért nem lehet bízni senkiben: soha nem tudhatjuk, ki visel hazug szava fölött tetszelgős álarcot…

Nem kell hozzá semmi más, csak a tudás, amit, igaz, nehéz megszerezni, de ha valaki birtokába jut, attól kezdve az fog sebezni, s nem őt sebzik majd… De jaj annak, aki diplomáját e tárgyból szerzi! Mert minden hazug szó hazugsággal végzi, s a valóság: a tartalom elenyész…

Jaj annak, aki diplomáját e tárgyból szerzi.

You will die after trying to fix the roof and falling off onto a fence post.

Facebook.com über alles!!

Snow is falling down on this glorious land
Colours fading, turning into white again
To fallen heroes angels sing, they cry their winter tears
Endless mourning days will turn to years