Endrésik Zsolt és Rozgonyi Ernő a Jobbik frakciójából való kilépésük
után újra a régi pártjuk, a MIÉP színeiben politizálnak; jövőre
jelölteket állítanak az országgyűlési választásokon, hogy egyedül-e,
vagy valakivel közösen, az még nem dőlt el; az EU-szkeptikusokat
célozták meg új, "EU? Így nem!" névre hallgató kampányukkal, ennek
sikerességétől függően állítanak listát a jövő évi EP-választásokon; nem
szeretnék megbuktatni a kormányt, katalizátor szerepet szánnak
maguknak, a Fidesz és a Jobbik között álló konstruktív ellenzékként;
vissza vennék a stratégiailag fontos, privatizált ágazatokat, újra
indítanák az élelmiszer-feldolgozó iparunkat, így vezetnék ki hazánkat a
kátyúból. Ezekről, és más érdekességekről beszélgettem a radikális párt
elnökével.
A MIÉP-et az Antall-kormány nagyobbik pártjából, az MDF-ből
kiváló Csurka István alapította meg. 1994-ben nem, 1998-ban azonban
bejutottak az Országgyűlésbe. 2002-ig parlamenti párt volt az Önök
pártja, azóta viszont nem nagyon hallani róla. Mi az oka a hosszas
csendnek a MIÉP háza táján?
A csend 2006 után következett be. 2006-ban
még együtt indultunk a parlamenti választáson a Jobbikkal ez azonban
csalódást okozott. Ezt követte a csend. Ennek okáról az akkori elnök (Csurka István - a szerk.)
tudna nyilatkozni – de sajnos már nem tud. Nekem az az érzésem, hogy
azért, hogy elősegítse a FIDESZ 2/3-os győzelmét azzal, hogy a MIÉP ne
vegyen el még 1 %-ot sem. Ezen túl újra visszafordult a színház felé –
drámákat írt, színházat szerzett, így akart a fejekben világosságot
teremteni a „Lámpás program”-mal.
Pártjuk
új vezetése új lendületet kíván adni a radikális pártnak. Azonban úgy
tűnik, egyenlőre a Jobbikon kívül nem marad tér a radikális oldalon más
szerveződésnek. Ön szerint hogyan tudják elérni azt, hogy a radikális
szavazók újra Önökre figyeljenek, és a Jobbik által elcsábított
szavazóik visszataláljanak a MIÉP-hez?
Eszközök nélkül ez nehéz. Korábban legalább a Magyar Fórum hetilap
közzétette a MIÉP rendezvényeit, elképzeléseit, de most már ez sincs,
mert az újság azoknak a kezében van, akik a MIÉP megszűnését akarták –
ők tudják, hogy miért. Manapság minden attól függ, hogy el tudunk-e
jutni a választókhoz. A hivatalos tömegkommunikációs eszközök ugyanúgy
diszkriminálják a MIÉP-et, mint korábban. Pedig jogilag ugyanolyan
helyzetben vagyunk, mint Gyurcsány vagy Bajnai pártjai – vannak
képviselőink az Országgyűlésben, de nincs frakciónk. Ha a média korrekt
lenne, és a velünk jogilag egy kategóriába tartozó pártokhoz hasonló
megszólalást tenne lehetővé, nem lenne gondunk a tőlünk a Jobbikhoz
(vagy a FIDESZ-hez) pártolt szavazók visszahódítása terén. Anélkül
ugyanis, hogy mélyebben bele kívánnék menni más párt kritizálásába,
szerintünk a Jobbik az általa felvetett, sokszor valós problémákra
többnyire nem megfelelő (vagy éppenséggel provokáló vagy káros)
megoldásokat kínál. Rólunk egyébként új honlapunkot (www.miep.atw.hu) lehet információt szerezni.
Nem tartanak attól, hogy a jobboldal megosztásával a
jelenlegi polgári-kereszténydemokrata kormányt gyengítik a jövő évi
választáson?
A MIÉP-et mindig a jobboldal megosztásával vádolták. Álláspontunk
szerint nekünk éppen a katalizátor szerep juthat, amire viszont szükség
van. A FIDESZ és a Jobbik között határozzuk meg helyünket, az 1998-2002
között már bizonyított konstruktív ellenzéki magatartással. Mi a nemzet
számára fontos kérdésekben olyan szavazókat tudnánk az ilyen javaslatok
mögé állítani, akik egyébként sem a FIDESZ-re, sem a Jobbikra nem
szavaznának. Tehát nem gyengítenénk, hanem erősítenénk a polgári –
keresztény demokrata oldalt.
Apropó. Ha már a ’14-es választásnál tartunk. Tervezik, hogy jelölteket állítanak? Önállóan, vagy más Természetesen tárgyalunk együttműködésről, hogy kikkel az még nem
publikus, de hogy ennek mi lesz a végeredménye, még nem tudható. Ezért
úgy készülünk, hogy ha mégsem lenne megegyezés, akkor önállóan
indítanánk el a jelöltjeinket.
Van kapcsolatuk az előző kérdésemben is megemlített újra
zászlót bontó, Hegedűs Péter egykori tévés által vezetett Független
Kisgazdapárttal? Hogyan látja, szükség van kisgazdákra a politikában?
Remélem, hogy a mezőgazdaság,- és ezáltal a gazdatársadalom is – újra
elfoglalja azt a helyét a társadalmi közegben, amely méltán megilleti.
Ezt a réteget pedig képviselni kell a politikában. Hogy ki által, azt
majd a választók eldöntik.
Önök azt hirdetik magukról, hogy jelenleg is van parlamenti
képviselőjük. Endrésik Zsolt és Rozgonyi Ernő ugyanis kiléptek a Jobbik
frakciójából, és csatlakoztak a MIÉP-hez, jóllehet önálló frakció
alapításához ketten kevesen vannak. A választók azonban nem úgy ismerik
Őket, mint MIÉP-eseket, hanem mint „szakadár” Jobbikosokat. Személyük
mögött állnak a MIÉP szakértői? A MIÉP programját hivatottak sikerre
vinni a Parlamentben?
Igen, ők felvállalták a MIÉP elveit, hiszen mielőtt Jobbikosok
lettek, mindketten a MIÉP-ben politizáltak, így nem esett nehezükre.
Rozgonyi Ernő nem kért szakértőt, mert ő közgazdász és úgyis csak az
abba a tárgykörbe tartozó témákban szólal fel. Endrésik Zsolt több témát
is felvállal, neki szoktunk adni háttéranyagokat a felszólalásaihoz.
Jövőre
nem csupán országgyűlési választásokat tartanak hazánkban, hanem
Európai Parlamenti választást is. Az eddigi EP-választásokon a MIÉP
megmérettette magát, jóllehet kevés sikerrel. Európai kampányai során
azonban mindig EU-szkeptikus hangot ütött meg. Tervezik, hogy jövőre is
állítanak listát, és megpróbálják az EU-szkeptikus magyarok egyre tágabb
körét maguk mellé állítani?
Az EU bizonyos szerveinek nyíltan Magyarország elleni magatartása
miatt aláírásgyűjtésbe kezdünk, arra alapozva, hogy eredetileg is csak a
MIÉP hirdette azt, hogy „ÍGY NEM”, tehát a csatlakozási tárgyalásokon
elért feltételekkel nem lett volna szabad belépnünk az Európai Unióba.
Hogy jövőre indulunk-e az EP választáson, az több dologtól is függ,
például, hogy az aláírásgyűjtés során milyen tapasztalatokat szerzünk az
emberek EU-val kapcsolatos hozzáállásáról; hogy lesz-e együttműködés
másokkal, stb.
Kapcsolatban állnak külföldi, akár EU-s, akár EU-n kívüli
országok radikális, EU-szkeptikus pártjaival? Milyen az Önök egykor elég
gyenge külföldi megítélése?
Jelenleg nincs ilyen kapcsolatunk, de dolgozunk azon, hogy legyen. A
külföldi megítélésünkről nincs információm, de őszintén szólva nem ahhoz
igazítanánk az álláspontunkat akkor sem, ha tudnánk róla.
A MIÉP-et a közvélemény kutatások adatai alapján nem lehet
mérni. Ön szerint mi lehet ennek az oka? Hogy áll a szervezeti hátterük?
Megvannak még az erős fővárosi és vidéki szervezeteik?
Hogy a közvélemény kutatások nem mutatják a
MIÉP támogatottságát, az igaz. De hogy azért-e, mert nem tudják mérni,
vagy azért, mert nem is akarják, ez nem derül ki. Én az utóbbi 8-10
évben nem találkoztam olyan közvélemény kutatással, amely rákérdezett
volna a MIÉP-re is a támogatható pártok között. Utoljára a MIÉP-Jobbik
idején, de akkor is csak így együtt kérdeztek rá erre. A szervezeti
hátterünk meggyengült, de jelenleg éppen ennek a megerősítésén
dolgozunk.
Mikorra
készül el, és kerül a nyilvánosság elé a MIÉP választási programja?
Milyen főbb motívumokat ismerhetünk már most belőle? Hogyan gyorsítanák
fel a lassan, de biztosan gyarapodni kezdő gazdaságunkat?
Programot akkor kell készíteni, amikor véglegessé válik, hogy
egyedül, vagy másokkal együtt indulunk a választásokon. Egyébként nem
látunk okot arra, hogy alapvető korábbi célkitűzéseinken változtassunk –
de természetesen aktualizálni kell az azóta bekövetkezett változások
miatt. A MIÉP elnöksége ez év elején elfogadta azt a dokumentumot, amely
célkitűzéseink gerincét képezi. Ennek elkészülte óta persze jöttek még
új javaslatok. A csatolt anyag tehát várhatóan még bővülni fog. Ami a
gazdaság bővülésének felgyorsítását illeti, fontosnak tartjuk egy
kizárólag magyar állami tulajdonban lévő hitelbank létrehozását; a
privatizálás során külföldi tulajdonba került vagy megszüntetett
ágazatok állami kézbe visszavételét, illetve újra megteremtését (pl.
víz-, energia-, gázszolgáltatás, ill. élelmiszer feldolgozó ipar,
könnyűipar, stb.); a hazai természeti kincs vagyon visszavételét a
külföldiektől (pl. gyógyvíz, ásványvíz, földgázkitermelés, stb.).
Forrás: Egy hang blogja
|