Felhívás a magyar képviselőkhöz, az anyaországi vezetőkhöz az Európai Unió magyar képviselőihez Abból a megállapításból kiindulva, hogy
– a vajdasági magyar közösség demográfiai, gazdasági és
foglalkoztatási helyzete – a 2000. október 5-i, önmagát demokratikusnak
nevező hatalomátvétel után is – tovább súlyosbodott (a 2011. októberi
népszámlás adatait a lakosság nemzeti összetételéről még mindig nem
tették közzé), visszaesett a gyermekvállalás, a fiatal és képzett
lakosok elvándorlása pedig fokozódott, ami miatt a lakosság elöregedése
is egyre kifejezettebb;
– Vajdaságban a munkanélküliek száma meghaladta az eddigi
példa nélküli 27 százalékot, az itteni magyarok között a foglalkoztatás
nélküliek száma pedig még ennél is jelentősen nagyobb;
– a magyarok mind jobban kiszorulnak a döntéshozatali
szervekből – (pl. Nagybecskereken és Újvidéken), ami sérti a nemzeti
kisebbségeknek a képviseletre és a döntéshozatalban való arányos
részvételhez való jogát –, de a vállalkozók közül is, elveszítik
termőföldjüket, ingatlanaikat, ami csak növeli a közösség
elszegényedését;
– a vajdasági magyar pártok sikertelenül szerepeltek a 2012.
választásokon. Nincs közöttük egyetértés a közösség alapvető
kérdéseinek rendezésében;
– tekintetbe véve, hogy a fentiek miatt a közösségen egyre jobban eluralkodik a kiábrándulás, a depresszió és a letargia,
mi, alulírott vajdasági magyar pártok és civil szervezetek vezetői,
valamint magánszemélyek, az Újvidéken 2012. szeptember 27-én tartott
értekezlet részvevői, felelősséget érezve önmagunk és gyermekeink
jövője iránt, az alábbiakat követeljük:
1. Olyan munkahelyteremtő intézkedések
megtételét, amelyek csökkentik a munkanélküliséget, biztosítják a
tisztességes keresetet és megélhetést, növelik a gyermekvállalás
lehetőségét, valamint a fiatal és képzett lakosoknak a szülőföldön való
maradását.
2. Szerbia biztosítsa a délvidéki
magyarság teljes körű nemzeti autonómiáját, területi és személyi elvű
autonómiát. A nemzeti tanácsokról szóló törvénynek az eddigi
tapasztalatok alapján való mielőbbi módosítását, amely szavatolja a
nemzeti kisebbségek tényleges politikai önkormányzatát, felruházná
döntéshozatali joggal és hozzájárulna az érdekeinek megfogalmazásához és
hatékony képviseletéhez. Ezt követően új, demokratikus nemzeti-tanácsi
választások megtartását, az állam által elkészített és kezelt teljes
választói névjegyzék alapján, olyan választási rendszer alkalmazásával,
amely figyelembe venné a lakosság területi megoszlását.
3. Szerbia valódi decentralizálását és
EU-kompatibilis régiókra (nem statisztikai) való átszervezését. A régiók
kialakításánál vegyék figyelembe a gazdasági, földrajzi, etnikai és más
elveket. A délvidéki magyarság tömbben élő része egy közigazgatási
egységben, régióban legyen. A közigazgatási reform részeként létre kell
hozni a szubszidiaritás elve alapján működő települési önkormányzatokat.
A Vajdaság Autonóm Tartomány önkormányzatiságának teljes
visszaállítását, beleértve a törvényhozási, végrehajtási és igazságügyi
jogkört is.
4. A szerb alkotmány által a nemzeti
kisebbségeknek szavatolt parlamenti helyek beépítését a választási
törvénybe, az arányos részvételt a döntéshozatali intézményekben, a
közigazgatási és igazságügyi szervekben, a közvállatokban, valamint a
belügyi hatóságokban – minden szinten. Új törvény meghozatalát a
népképviselők választásáról, amely lehetővé teszi a listákra és az
egyénekre való szavazást is, minek alapján mindegyik jelölt, aki
legalább 2000 szavazatot kap, rangsorolási eljárásba kerül.
5. Adának, Zentának és Magyarkanizsának az
észak-bánáti körzethez való csatolásáról szóló, az asszimilációt
ösztönző rendeletnek a megváltoztatását és a három községnek a
természetes etnikai, gazdasági, valamint földrajzi környezetbe, az
észak-bácskai körzetbe való visszatérését
6. A községi bíróságok visszaállítását
Adán, Csókán, Magyarkanizsán, Óbecsén, Temerinben, Topolyán és Zentán. A
bíróságok és ügyészségek dolgozóinak nemzeti összetételére vonatkozó
adatok nyilvánosságra hozatalát és az arányos foglalkoztatás
biztosítását a tartományi és községi közigazgatási és igazságügyi
szervekben, közvállalatokban és hivatalokban, valamint a magyar nyelv
hivatalos használatának biztosítását ezekben a szervekben, valamint egy
új hivatalos nyelvhasználati törvény meghozatalát.
7. Magyar oktatási rendszer létrehozását
az óvodától az egyetemig, a magyar lakosság érdekei alapján, figyelembe
véve a szülők állásfoglalását. Magyar csoportok beindítását az Újvidéki
Egyetemen. A szerb iskolaközponthoz tartozó tordai és a magyarittabéi
általános iskola önállósulását. A szerb, mint nem anyanyelv oktatásának
átszervezését, a tankönyvek korszerűsítését és a nemzeti közösségeket
megbélyegző tartalmak törlését.
8. A sajtó szabadságát és a pártoktól,
valamint a Magyar Nemzeti Tanácstól való független és tárgyilagos
tájékoztatás biztosítását.
9. A szabadkai Népszínház és az újvidéki
Európa Kollégium befejezése végső időpontjának meghatározását, mert még
csak nem is látszik, mikor kerül erre sor.
10. A kollektív bűnösség elvének törlését a 2011. október 6-án elfogadott vagyon-visszaszármaztatási és kárpótlási törvényből.
11. A szerbiai parlament fogadjon el
nyilatkozatot, amely elítéli az 1944/45-ös délvidéki, a magyarokat
érintő vérengzéseket, kinyilvánítja a bocsánatkérést, biztosítja az
áldozatoknak kijáró végtisztesség és a méltó megemlékezés jogát. Tegye
lehetővé a második világháború áldozatainak emlékmű emelését minden
helységben, ahol tömegsír van, a még titkos dossziék és levéltárak
megnyitását, segítse az említett események kutatását, valamint tegye
lehetővé a besúgók névsorához való hozzáférést és indítson eljárást az
atrocitások életben lévő elkövetői ellen.
12. Állami irányítással ne kerüljön sor a
többnyire Nyugat-Európából kitoloncoltaknak a nemzeti kisebbségek által
lakott területekre való költöztetésére, mivel az még jobban megbontaná a
lakosság etnikai arányait és rontaná a közbiztonságot.
13. A szerb kormány biztosítsa végre az
etnikai alapú incidensek hatékony kivizsgálását és a vonatkozó
jogszabályoknak az elkövetők elleni következetes alkalmazását,
mindennemű hovatartozástól függetlenül, valamint a temerini elítéltek
szabadon bocsátását.
14. Az őshonos magyar nemzeti kisebbség
említett kérdéseit vegyék figyelembe és kérjék számon Szerbia európai
integrációs csatalakozási tárgyalásai során. A térség valamint Európa
népei történelmi megbékélése és a vajdasági magyar nemzeti közösség
helyzetének megnyugtató rendezése érdekében, szükségesnek tartjuk a
szerb-magyar, illetve magyar-szerb kapcsolatokat terhelő kérdéseknek a
tagjelölti státus megszerzése előtti megnyugtató módon való rendezését.
15. A fenti követelések megvalósításáért
való határozott kiállást – minden szinten – figyelemmel kísérjük és
számon kérjük a magyar képviselőktől.
Ezeket a közösen megfogalmazott
álláspontjainkat eljuttatjuk a belföldi és külföldi sajtónak, Ivica
Dačić szerb kormányfőnek, Stefan Fülének, az Európai Bizottság bővítési
biztosának, Jelko Kacinnak, az Európai Parlament szerbiai
jelentéstevőjének, az anyaországi vezetőkhöz és az Európai Unió magyar
képviselőinek.
Újvidék, 2012. szeptember 27.
Pártok: – Ágoston András, Vajdasági Magyar Demokrata Párt, elnök – Csonka Áron, Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége, elnök
– László Bálint, a Magyar Remény Mozgalom, elnök
– Rácz Szabó László, Magyar Polgári Szövetség, elnök
Civil szervezetek:
– Árgus – Vajdasági Magyar Kisebbségjogi Civil Egyesület, mgr. Bozóki Antal, elnök
– Barangoló – Civil Szervezet, Zenta, Miklós Éva, elnök
– Horizont Dél-bácskai és Szerémségi Magyar Civil Szervezetek Szövetsége, Bátori József, elnök
– Nagy Sándor Műemlékvédő és Hagyományápoló Egyesület, Papp Ferenc, elnök
– Nagyapáti Kukac Péter Magyar Hagyományőrző és Néprajzkutató Társulat – Topolya,
Kovács László elnök
– Újvidéki Diáksegélyező Egyesület, Matuska Márton, elnök – Újvidéki Magyar Olvasókör, Matuska Mária, elnök – Újvidéki Polgári Daloskör, Papp Ferenc, alelnök – Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesülete, Nagy Margit, elnök
Magánszemélyek:
– Bálint István, újságíró, Újvidék – Margit Zoltán, kertészmérnök, Csóka
– Muhi Béla, tanár, Újvidék – Rontó B. Judit mgr., tanárnő, Torda
– Szabó Angéla, újságíró, Csantavér
– Zavarkó Sándor mgr., Újvidék
|