A kormány a rá nehezedő roppant nyomás hatására kénytelen volt visszavonulni. A kinevezett IMF-tárgyaló kénytelen volt elfogadni, hogy az IMF, ha jön egyáltalán, beleszólóként és utasítóként települ be, megszüntetve a függetlenséget. A jegybanktörvény további gyomlálására is ígéretet tett a kormány, biztosítva az ellenséges erőket, hogy Simort, a nemzetközi megalázás és kiszipolyozás főemberét futamideje végéig helyén hagyja és eltűri az MNB  további nemzetellenes működését.

A szokásos év végi összefoglalóra készülve egyszer csak elém meredt, hogy a 2011-es esztendő nem tárgyalható és nem elemezhető évkrónikaként, hanem csak trianoni sorsfordulóként. A magyarság tönkretételének s végül az ország súlyos megcsonkításának terve, szándéka, a külső és belső ellenerők összeműködése már 1917-ben, Amerika hadba lépésének és a bolsevikok uralomra jutásának idején elkezdődött, és folytatódott a békeszerződés kényszerű aláírása után a megmaradt országban rendet teremteni törekvő Horthy-rendszer ellehetetlenítésének politikájával.

Tarlós István főpolgármester 2011. december 14-én felszólította Dörner György barátomat, az Új Színház általa korábban kinevezett igazgatóját, hogy elhatárolódva tőlem vonja vissza intendánsi kinevezésem a február elsejétől az igazgatása alá kerülő színházban. Ellenkező esetre nézve kilátásba helyezte még az igazgatói kinevezés visszavonását is. Körülbelül egyidejűleg tett nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy minderre azért kerül sor, mert én saját hetilapomban az európai értékrendtől eltérő írásokat teszek közzé.

Tekintettel arra, hogy a közönség ebből a nyilatkozat és utasítás özönből semmit sem ért, kötelességemnek érzem megvilágítani a hátteret.

Hétfőn a Népszabadság első oldalán adta tudtul: „Itt a magyar szolidaritás.” Nagybetűvel írni ugyan nem merte a világjelentőségű gdanski munkásmozgalom nevét, de a cikkben megszólaló Kónya Péter, a leningrádi iskolákat és a Szolidaritás és a szolidaritások letörésének fortélyait kitanult KGB-tanuló rendvédelmi, a tegnap még bohóc-forradalmár félreérthetetlenül utal az ősi szolidaritásra.

„Hangsúlyozta: a lengyel Szolidaritás 1980 augusztusában alakult meg és hamarosan tízmillióan csatlakoztak a gdanski hajógyár munkásaihoz, és ezzel létrejött Európa legnagyobb civil szerveződése, amely elsöpörte az aktuális hatalmat.” – írja Népszabadság. Azt persze nem elemezve, hogy ebből Kónyánk szeme előtt egy lebeg: elsöpörni az „aktuális” magyar hatalmat.