|
|
Retro, Emulátor rovat. ( -Commodore gépek )
A Commodore egy kanadai cég. 1960-ban már létezett Torontóban
az alapító Jack Tramiel, és írógépek
előállításával és importálásával foglalkozott. 1962 körül elkezdtek mechanikus asztali
számológépeket gyártani. Amikor látták, hogy a japán cégek elektronikus számológépeket
kezdenek gyártani akkor a Commodore is átállt az elektronikus számológépek tervezésére és
1969-ben kiadták az első elektronikus zsebszámológépüket a C108-at
(mely kb. 100 dollárba került akkoriban).
Mivel a számológépek alkotórészeit külső cégektől vásárolták, ezek a beszállító cégek
könnyen kijöhettek saját termékeikkel olcsóbb áron.
Emiatt a Commodore 1975-ben veszteséges évet zárt. A vezetőség, illetve Tramiel látta, hogy
csak úgy veheti fel a versenyt, ha minden szükséges alkatrészt saját maga gyárt.
Megszerezre a szükséges pénzt és elkezdte felvásárolni az erre alkalmas cégeket.
1976-ban felvásárolta a MOS-t, mely számológépekhez készített chipeket.
Akkor épp perelték őket, mert Motorola 6800 kompatibilis processzort terveztek,
a pert elvesztették és a Commodore ajánlata pont jókor jött.
A fejlesztett processzor amúgy a 6501 volt, amely az első Commodore számitógépek
alapja volt. illetve a 6502, mely a továbbfejlesztett verzió volt. De 6502 volt a lelke az
APPLE I-II gépeknek is, valamint a NES-nek. 1975-ben a Commodore majdnem megvette az APPLE
céget, csak Tramiel 15000 dollárral kissebb árat szánt volna a dologra mint amit kértek érte.
Az első -modulokból összeállítható számítógép a KIM-1 volt, 6502 volt a proci, 1Kbyte memória
és 6 számjegyű LED kijelzővel rendelkezett. A felhasználók között sikeres volt,
de a vezetőség úgy döntött készítsenek komplett számítógépet. Így született meg a PET.
A teljesség igénye nélkül az ismertebb Commodore gépek:
|
Commodore PET 2001(1977)
|
|
Főleg egyetemek és kutatóintézetek vásárolták. 8bites cpu: 6502 1Mhz, amely hasonló
teljesítményt nyújt mint egy 4Mhz-es i8086, típustól függően 4 vagy 8 kbyte ram
(max 64), 8k rom, BASIC interpreter (BASIC 1.0). Miután kijavították az első típusok hibáit,
utánna népszerű gép lett. Grafikus üzemmódot nem ismert, csak szöveget jelenített meg
a beépített 9 colos fekete-fehér monitoron.
A PET gépek a munkahelyeket, iskolákat célozták meg. A fejlesztés /gyártás tovább folyt,
de a Commodore-nál különvált egy részleg amely az otthoni gépek akkor induló piacán akart
sikeres lenni és kifejlesztették a Vic-20-at.
A PET gépek (később CBM) története kicsit homályos, de ahogy láttam a különböző
típusok között csak a memória mennyisége volt eltérő, billenytyűzet típusa stb.
de maga a gép ugyanaz volt. Mint látható ebben a típusban beépített magnó volt a
kazettás adattároláshoz.
|
Link:PET videók a YOUTUBE-on
Link:Lander -videó a YOUTUBE-on
Link:Breakout -videó a YOUTUBE-on
Link:PET PANIC -videó a YOUTUBE-on
Emulátor: WinVice (nem teszteltem)
|
|
CBM 4008 /4016 /4032
|
|
|
1mhz-es 6502 proci.
Típustól függően 8, 16 vagy 32K ram, 20K rom, BASIC 4.0.
40x25 felbontás karakteres
módban, grafikus mód nincs. 9 vagy 12 colos monokróm képernyő.
1 csatornás, 3 oktávos hang.
|
|
Emulátor: ---
|
|
CBM 8032 /8096
|
|
|
1mhz-es 6502 proci, 32K ram, 20K rom, 40x25 felbontás karakteres
módban, grafikus mód nincs. 12 colos monokróm képernyő.
Programok tárolása kazettán. A 8096 típus plusz 64K memóriát kapott így volt összesen 96K.
|
|
Emulátor: ---
|
|
CBM 8032SK /8096SK
|
|
|
1mhz-es 6502 proci, 32K ram, 20K rom, 40x25 felbontás karakteres
módban, grafikus mód nincs. 12 colos monokróm képernyő.
Programok tárolása kazettán. Talán a BASIC 4.0-ás verzióját tartalmazta.
A 8096 SK típus plusz 64K memóriát kapott így volt összesen 96K.
|
|
Emulátor: ---
|
|
CBM 8296SK /8296-D
|
|
|
1mhz-es 6502 proci, 160K ram (32k standard), 24K rom, 80x25 felbontás karakteres
módban, grafikus mód nincs. 12 colos monokróm képernyő.
1 csatornás 3 oktávos hang.
A 8296-D típus két beépített floppy meghajtót tartalmazott (1024K DS/DD 5.25").
|
|
Emulátor: ---
|
|
Commodore 610 /620
|
|
|
Vállalatok részére gyártották. Cpu: 6509 2Mhz, 128Kbyte ram
(akár 1 Mb-ig bővithető), 24Kbyte rom,
BASIC 4.0, 80x24 karakteres mód, mono monitor kimenet, kazetta csatlakozó,
3 csatornás hang.
Mivel nem játékra szánták ezért NEM használt színeket. Beépített monitor program volt benne.
|
|
Emulátor: ---
|
|
CBM2 P500 (1982-1983)
|
|
|
CPU: 6509, 1 mhz. 128 Kbyte RAM (bővíthető 720 Kbyte-al), 24Kbyte ROM.
320x200-as grafikus mód, 40x25 karakteres mód, 16 szín.
A video és hang képességei mint a C64-nek.
|
|
Emulátor: ---
|
|
Commodore Max (Ultimax, Vic-10)
|
|
|
Magyarországon soha nem forgalmazták ezt a gépet. Belső felépítése hasonló a C64-hez,
azonban 4K ram-ot kapott, csak Chartridge-en voltak programok (nem volt Floppy csatlakozás),
fólia billentyűzetet kapott, a BASIC 2.0-ás verziójának speciális verzióját kapta,
nincs monitor csak tévé kimenet. A MAX-hoz készült Chartridge-eket a normál C64 is letudja
játszani, köszönhetően a nagy hasonlóságnak.
|
|
Emulátor: ---
|
|
Commodore Vic-20 (VC 20, VIC-1001)(1981)
|
|
|
A Commodore első házi számitógépe.
Nagyon nagy népszerüségnek örvendett. 5 kbyte ram(max. 21k), 20 kbyte rom,
6502-es proci (1mhz), felbontás: 176x184 színek száma: 16, illetve 23x22 karakter.
Basic 2.0. 3 csatornás hang.
A grafikus módhoz külön chartridge kellett, alapból csak karakteres képernyő volt, amin persze meg lehetett oldani
grafika készitését. Nem voltak hardver Sprite-ok, igy azt is a karakteres képernyőn kellett megoldani.
A kezdetekkor 299 dollárba került.
Több millió darabot gyártottak le és adtak el belőle.
|
Link:Vic20-as játékok -video a YOUTUBE-on
Link:Vic20-as videók a YOUTUBE-on
Link:Vic20-as videó a YOUTUBE-on
Emulátor: WinVice
|
|
Commodore 64 (1982-1987)
|
|
|
A Commodore cég legsikeresebb gépe.
8 bites, 1Mhz-es processzor (6510), 64kbyte ram, háromcsatornás hang, sprite kezelés,
320x200-as felbontás 2 szinnel, vagy 160x200 4 szinnel (de speciális
üzemmódokat is meg lehetett valósítani pl. 320x200 128 szinnel,
osztott képernyő stb.) 8 sprite kezelésére volt képes. A video chip
viszont rejtegetett ennél nagyobb lehetőségeket is, így a hardveres
korlátokat túl lehetett szárnyalni (több szín, több sprite).
Ugyanazt a házat kapta mint a Vic-20 (első kép), majd kapott egy modernebb,
kicsit az Amigára emlékeztető külsőt (harmadik kép),
majd újra a Vic-20-ast. 600 dolláros áron indult.
Sajnos az első modellek egy negyede hibás volt. A Commodore ezeket szó nélkül kicserélte,
árengedményeket tett így sikerült versenybe szállnia az Apple és IBM mellett.
Összesen kb. 17-22 millió darabot adtak el belőle.
Emulátort könnyű hozzá találni.
Több ezer program található a neten. Egy-egy program kb. 20-150 kbyte nagyságú.
|
Link:Online játszhatunk C64-es játékokkal
Link:letölthető C64-es játék végigjátszás videók
Link:100 C64 játék 1-videó a YOUTUBE-on
Link:100 C64 játék 2-videó a YOUTUBE-on
Link:C64-es videók a YOUTUBE-on
Emulátor: WinVice, Ccs64, C64s
|
|
C64 Game System (1990)
|
|
|
cpu:6510 0,985 Mhz
64K ram, 20K rom, 320x200/16, 3 csatorna 6 oktáv.
Lényegében ugyanazt tudja mint a C64, csak a billentyűzetet és
csatlakozásokat spórolták le róla és így készítettek belőle egy
konzolt.
|
|
Emulátor: ---
|
|
C64 Educator vagy PET 64 (1983)
|
|
A paraméterei megegyeznek az eredeti C64-el, beépített 14 colos monocrome monitorral.
A régi PET /CBM nagygépek külsejét örökölte.
|
|
Emulátor: ---
|
|
SX64,DX64 (1983)
|
|
Hordozható kis gép volt beépített 5 colos monitorral
és lemezmeghajtóval (17 kg volt). Elméletileg ugyanazt tudta mint a c64.
nem lett túl sikeres, pedig ez volt az első hordozható számitógép
színes monitorral. Emulátor konkrétan ehhez nemtudom van e, de mivel
elméletileg ugyanaz mint a c64 így nincs is rá szükség.
Az SX és DX verziók között a különbség hogy az SX-ben egy beépített
meghajtó volt, a DX-ben kettő.
|
|
Emulátor: ---
|
|
C64 Laptop (LCD: Liquid Crystal Display)(1985)
|
|
80x16-os karakteres módja, és 480x128-as grafikus módja volt 16
színnel. 96 kbyte rom volt benne és 3.6-os BASIC. Beépített modem is
volt benne, illetve 3,5-ös lemezmeghajtó járt hozzá. 32Kbyte ram ami 128Kbyte-ra bővíthető.
Elég borsos ára volt, de ez volt a kategóriájában az első laptop.
A beépített programok jobb minőségüek voltak mint a Plus4-ben.
A gépet NEM adták ki, csak pár prototípus készült el.
|
|
Emulátor: ---
|
|
COMMODORE C64 DTV - 30 JÁTÉKKAL (2005)
|
|
|
A gépet 2005-ben adták ki, és egy Joystickba épitett mini C64, melybe 30 játék van beleépitve,
és ezekkel lehet játszani. 4db ceruza elemmel működik, tévére köthető.
Játékok között van: Summer Games, Winter Games, JumpMan Junior, Pit Stop és Impossible Mission.
|
Link:C64 DTV bemutató 1 -videó a YOUTUBE-on
Link:C64 DTV bemutató 2 -videó a YOUTUBE-on
Emulátor: ---
|
|
Commodore 65 (1992-93)
|
|
|
A Commodore 64 továbbfejlesztett verziója.
Nagyon vonzó dolgokat lehet róla olvasni.
Pár darabot legyártottak belőle, ezeket eladták, de
sajnos kereskedelmi forgalomba nem került.
Emulátort még nem láttam hozzá (nincs sok remény:-( ).
|
|
Emulátor: ---
|
|
Commodore plus4 (1983)
|
|
A TED család első tagja. Eredetileg C264 néven terveztek egy gépet amely a
64K rom mellett 64K rom-ot is kapott volna. Ugyanazt a gépet többféle beépített
programmal gyártották volna, ami a viszonteladóknak nem tetszett.
A Commodore úgy döntött hogy nem
valósítja meg, de hogy ne menjenek kárba a fejlesztések ezért egy korábbi elképzelés alapján
összehozták a Plus4-et és a 32K rom-ba négy -kissebb programot raktak.
Ez a gép az olcsó kategóriát célozta meg.
Olcsó is volt az tény, és népszerű is volt, bár inkább iskolák vásárolták
a BASIC tanításához, mivel ahhoz kitűnő volt.
A beépített BASIC 3.5 további 50 utasítást tartalmazott a 2.0-hoz képest,
például beépített grafikus utasításokat is tartalmazott.
Hogy csökkentsék
az árát sajna gyengébb hangot kapott mint a C64, emelett elhagyták
a SPRITE kezelést, ami talán hiba volt. A gép 128 színárnyalatot
kezelt, ami fejlődés a C64-hez képest. 64k ramja volt, és szinte az egész
felhasználható volt BASIC programok írására.
A gépbe beépítettek négy felhasználói
programot, melyeket a funkcióbillentyűkkel lehetett aktiválni.
Sajna a progiknak 32k rom jutott, ami négy programnak már nemigazán
elég, így eléggé keveset tudtak és nem voltak igazán használhatók.
Emulátor van hozzá. Programokat nehezebb találni.
|
Link:Plus4-es videók a YOUTUBE-on
Emulátor: YAPE, WinVice
|
|
Commodore 232
|
|
|
A Plus4 butított verziója lett volna fele annyi memóriával
és beépített programok nélkül. A gépet végül NEM adták ki.
Külsőleg a Plus4 házát örökölte.
|
|
Emulátor: ---
|
|
Commodore 364 vagy V364
|
|
|
Ez egy bővitett verzió lett volna numerikus billentyűkkel, 128K rommal és beípített
beszéd szintetizátorral (amit BASIC parancsokkal is vezérelhettünk).
Nem adták ki ezt a gépet sem. A beszédszintetizátort később
kiadták C64-hez chartridge-en.
RAM: 64K, ROM: 128K. CPU: 7501 1,7 Mhz. Grafika-hang mint a Plus4-nél.
|
|
Emulátor: ---
|
|
Commodore 116 (1983)
|
|
|
Újabb TED gép.
A gép képességei a C16-al vetekedtek, viszont a Plus4-nél sokkal
kissebb házba préselték bele. Ezt a gépet sem adták ki hivatalosan,
csak az addig legyártott raktáron lévő első példányokat árusították ki oktatási célokra.
|
|
Emulátor: ---
|
|
Commodore 16 (1984)
|
|
Ez a gép szintén az olcsó kategóriát célozta meg. 16 Kbyte ram-ja
volt amit 64K-ig lehetett bővíteni, BASIC 3.5, és így majdnem annyit tudott mint
a Plus4, leszámítva az User port és a beépített programok hiányát.
A gép a Vic-20 házát örökölte. A gép megbukott, egyrészt mert nem volt kompatibilis a
C64-el, másrészt a vevők már kevésnek találták a 16Kbyte memóriát.
Emulátor van hozzá. Progikat már nehezebb találni.
(azért nem reménytelen.)
|
Link:
C16-os videók a YOUTUBE-on
Emulátor: ---
|
|
Commodore 128 /128D (1985)
|
|
Ezt a gépet úgy is mondhatnánk, hogy három az egyben.
Volt egy C64 üzemmódja, ami elméletileg 100 százalékig
kompatibilis volt a C64-el. Emellett C128 üzemmódban 128 k ramja volt
és 2 mhz-en ketyegett. Sokmindenben fejlettebb volt mint elődje.
Emellett CP/M kompatibilis is volt, és az azokra írt programokat
is tudta futtatni. (Erre a célra volt benne egy Z80-as proci)
A gépet a C64 töretlen sikere "ölte meg". A fejlesztők nem akartak
C128-ra programot írni, mert az nem futott C64-en, míg ez fordítva
igaz volt. A C128 D annyiban különbözött, hogy "pécés" házat kapott,
a billentyűzet elvált a géptől (lásd: középső kép).
Emulátor van hozzá, de azt nem tudom működik e jól. Programokat
konkrétan C128-ra még nem láttam. (játékok talán nem is készültek rá.)
|
Link:
Commodore 128-as videók a YOUTUBE-on
Emulátor: WinVice
|
Amiga 1000 (1985)
Amiga 2000 (1987)
Amiga 500 (1987)
Amiga 3000 (1990)
Amiga 500+ (1991)
Amiga 600 (1991)
Amiga 4000 (1992)
Amiga 1200 (1992)
|
|
A gépeket most külön nem ismertetném. A felsorolás sorrendje
nagyjából a kiadás sorrendjét tükrözi, a későbbi gépek pedig általában
jobb képességekkel rendelkeztek. Az emulátorok általában mindegyik gépet
emulálják, így nem kell azon gondolkodni, hogy melyikhez érdemes
emulátort keresni. Azért sem, mert a programokról is nehéz megállapítani
hogy konkrétan melyik gépen is fog futni.
A fenti felsorolásból két gépet emelnék ki, az Amiga 500-at és az
Amiga 1200-at. Ez a két igazán jól sikerült és népszerű gép.
Az A500+ és A600 típusok az A500 lebutított, csonkított verziói.
Az A2000 pedig ugyanaz mint az A1000, csak PC-hez hasonló házat kapott
ezért kényelmesebb használni és bővíteni.
Az A3000 nagyon drága volt, így nem terjedt el. Az A4000 pedig
szintén csúcskategóriás volt a maga idején.
Emulátort könnyű találni. Aránylag jól is működnek, bár a
beállításokkal sokáig kell próbálkozni. Problémát okoz még, hogy
a programok is többféle formátumban vannak.
|
Link:100 AMIGA játék -videó a YOUTUBE-on
Link:AMIGA videók a YOUTUBE-on
Link:Letölthető AMIGA játékvégigjátszás videók
Emulátor: WinUAE, WinFellow
|
|
Commodore CDTV (1990-1991) (Commodore Dynamic Total Vision)
|
|
Ez nem egy cd-alapú televízió, hanem egy otthoni cd-alapú konzol -amit
persze fel lehetett fejleszteni teljes számitógéppé.
A belsejében egy Amiga 500 ketyegett. A programokat CD lemezen adták ki, de ezek
gyakorlatilag megegyeztek a lemezes verziókkal.
A maga korában nagyon jó volt.
Sajnos a Commodore elrontotta a dolgot, mert miután bemutatták a nagyközönségnek,
utánna egy évvel került a boltok polcaira, és addigra sajnos kicsit elavult lett a benne
lévő technika. Emellett akkor sem volt belőle elég, illetve nem kapott elég reklámot.
Eladtak pár darabot, de nem lett egy ismert és sikeres gép (sőt, nevezhetjük bukásnak).
|
|
Emulátor: ---
|
|
OLI76.HU - Orosz Olivér weboldala
