A pillanat ereje

A pillanat ereje szüli a fennkölt vagy éppen ostoba szavakat, ahogy a tetteket, gondolatokat, ihletet is. Ezt csak egy másik pillanat ragadhatja el tőled, de az oly mértékben, hogy emléke sem marad az előző pillanatnak…

A pillanat ereje segít abban, hogy könnyeket eressz e fizikai valóságba egy szerelmét elvesztett ember nevében, ha a saját könnyeidet nem tudja előcsalogatni semmilyen csapás. Kétszer történt ez veled, s mind a kétszer olyan igaz volt e cselekedet, hogy emléke a szívedben maradt, és csupán remélheted, hogy ez a csoda megtörténik veled - legalább még egyszer, míg világ a világ… míg élet az élet.

A pillanat ereje olyan hatalom, amit nem kelthet életre egyetlen gondolat sem, nem uralhatja senki, nem parancsolhat felette semmi sem. Magától működik - ha úgy tetszik: saját élete van. Gyakran egybefut kettőtök léte, de csak egy röpke örökkévalóságig.

Miért akarnád hát uralni, miért akarnál parancsolni felette? Elvégre minden elmúlik - még te is… Beletörődsz vagy sem, egy pillanat van, egyetlen egy: legyen az ihlet, harag vagy fájdalom. A világ egyetlen darabkájába sűríti bele erejét, s akkor lecsap: akkor ihlet, akkor dühít, akkor kínoz. Megállíthatatlan…

Volt idő, amikor még ismerted a ‘boldogság’ szót. Emlékszel? Egy pillanat volt csupán, vagy egy egész élet? És miért múlt el nyomtalanul? Miért rombolták le?

Miért tudnál most már sírni? Miért, miért, miért, MIÉRT?!

Miért nem jön segítség? Tisztogatni próbálod tisztátlan lelkedet, de mind hiába.

Mi rossz, rossz marad, mi jó, pusztuljon mindörökre, csak el ne rontsa e gyarló világ. Csak el ne rontsd…

5 hozzászólás - “A pillanat ereje”

  1. Somebody írta:

    ez nagyon szép

  2. Caff írta:

    lehet, h nagyon buta vagyok, de ennek sztem kevésbé a szépség, mint egyfajta közlés a célja…

    mindegy…

    nekem kicsit néhol kusza volt, de a lényeg átjött azt hiszem.

  3. Abeem írta:

    Legyen a cél bármi is, azt figyelmen kívül hagyva is lehet véleményt alkotni. Amúgy meg nem is mindig fontos látni azt, hogy milyen céllal született egy írás, bár valószínűnek tartom, hogy az itt közzétettek okával mindenki pontosan tisztában van - javítsatok ki, ha tévedek. És néhány őszinte szó néha nagyon sokat jelent (talán annak is, aki adja, de aki kapja, még inkább). Szóval köszönöm. :)

    Kérlek, írd le nekem a lényeget, ami neked átjött! Kíváncsi vagyok rá.

  4. Somebody írta:

    nekem szép volt na!

  5. Caff írta:

    Véleményem szerint ez az írás egy szülői bizonyítványmegbeszélés közepette fogalmazódhatott meg benned, de nyilvánvalóan látszik rajta, hogy csak abban az egy pillanatban volt meg az eredeti szöveg a fejedben…
    Ezenkívül hatodik és hetedik érzésem azt súgja, hogy anyád kivette az ellenőrződ a táskádból, kérdezés nélkül.

    Sőt. Van nyolcadik érzékem is, ami azt súgja, nem volt jó a hangulatod. És ezért ez az elégikus végkifejlet.

    Tévedek? =W

Szólj hozzá!