A
Magyar Fórumban és a Kincsem Rádióban gyakran foglalkoztunk már a
csángók kultúrájával, a magyar nyelvű misézés és oktatás kérdéskörével.
A moldvai falvakban még 1955-ben tiltották be a magyar oktatást. A
Moldvai Csángó Magyarok Szövetségének (MCSMSZ) közreműködésével azonban
2002 őszétől egyre több csángók lakta faluban tanulhatnak ismét
anyanyelvükön a kisdiákok. Ma már több mint 20 településen, több mint
ezerháromszáz kisdiák órarendjében szerepel a magyar, azonban még
legalább ennyi helyen lenne szükség az ilyen típusú oktatás
megszervezésére és bevezetésére. Az MCSMSZ felhívására egyre több
magyarországi magánszemély támogatja anyagilag a csángó gyermekek
oktatását. Később intézmények is csatlakoztak a
„Keresztszülő-programhoz”, így a Turul Kárpát-medencei Érdekvédelmi
Vállalkozói Egyesület – röviden Turul KÉVE – is. Minderről és az
egyesület működéséről célkitűzéseiről dr.Fenyvessy Zoltán, a Turul KÉVE elnöke a MIÉP országos alelnöke, újbudai önkormányzati képviselő nyilatkozott.
Az MCSMSZ „Keresztszülő-programjának” lényege, hogy magyarországi
magánszemélyek és intézmények „keresztszüleivé” válhatnak csángó
gyerekeknek, oly módon, hogy anyagilag hozzájárulnak azok magyar nyelvi
oktatásának finanszírozásához. Moldvai falvakban nagyon gyakori, hogy a
falutársakat, ismerősöket keresztapának szólítják – még akkor is, ha
valójában semmiféle rokonsági, komasági szál nem fűzi össze az
embereket. A kapuban álló vendég is így „rikótja”, azaz szólítja a
házigazdát: „Keresztapa, keresztanya!” Tehát itt az a cél, hogy a
magyarországiak legyenek jó ismerősei, keresztapjai vagy keresztanyjai
a moldvai magyaroknak. A Turul KÉVE két évvel ezelőtt elhatározta, hogy
csatlakozik ehhez a programhoz. Így egy lészpedi csángó magyar gyermek
oktatásához járulunk hozzá immár második éve. Az összeg 40 ezer forint
tanévenként. Ebből állják a tanárok bérének és annak járulékainak, a
tanterem bérleti és rezsiköltségének jelentős részét.
Ki is dönti el, hogy személy szerint melyik gyermek magyar nyelvi oktatására fordítják az adott összeget?
A Moldvai Csángó Magyarok Szövetsége, hiszen ők ismerik az ottani
helyzetet és viszonyokat, s azt is tudják, kik a legjobban rászorulók
erre a támogatásra. Kik azok, akik szívesen tanulnának magyarul, de
ennek költségét szüleik nem tudják finanszírozni. Tehát az MCSMSZ
jelölt ki számunkra egy „keresztgyermeket”, egy 10 éves kisfiút. Azóta
már személyesen is találkoztunk a fiúval, és nagy örömmel fogadtuk a
hírt, hogy jó az előre menetele magyar nyelvből.
Hol találkoztak vele? Bákó megyében, vagy a fiú az önök meghívásának tett eleget?
Budapesten és Gödöllőn találkoztunk vele, mikor egy iskolai csoporttal
vett részt egy magyarországi látogatáson. Igaz, meghívtuk őt a
fővárosba, de a szülők egyedül nem merték elengedni.
Van lehetőségük ünnepekkor csomagok, ajándékok küldésére?
Természetesen. Itt is működött az ún. cipősdoboz akció, melynek
keretében egy mikrobusz viszi ki Karácsony előtt a csángó gyerekeknek a
keresztszülők által összegyűjtött ajándékokat. Mi az édességeken kívül
iskolaszereket és magyar történelmi témájú könyveket küldtünk. Így
igyekeztünk egy jó nagy cipősdobozt kiválasztani az ajándékokhoz. A fiú
rendszeresen tájékoztat minket levélben tanulmányi előmeneteléről,
arról, hogy mi történik velük otthon, s milyen körülmények közt élnek.
Innen tudjuk, hogy édesapja a munkanélküliség miatt külföldön dolgozik,
testvére Csíkszeredában kollégista, így édesanyjával él a helyi
viszonyokhoz képest civilizált körülmények között. A lészepedi iskola
is sokat fejlődött, mert az elmúlt év folyamán történt az iskola
felújítása. A fiú legutóbbi levelében meghívott minket Lészpedre: ha
tudunk, akkor a nyáron látogassuk meg. Bízunk benne, hogy az egyesület
részéről ennek a meghívásnak eleget tudunk tenni.
Tudnak segíteni a magyarországi keresztszülők a gyerekeknek az általános iskola elvégzése után is?
A „keresztszülő-programban” a középiskolai tanulmányokat is lehet
finanszírozni. Ez már az említett összegnél magasabb, hiszen
Csángóföldön nincs magyar nyelvű középiskolai oktatás. Így a gyerekek –
ha tudnak – Székelyföldre mennek tanulni, ahol már a kollégiumot is
fizetni kell. S azt is tudjuk, hogy egy középiskolás diák tanszerei,
tankönyvei is jóval drágábbak. A mi „keresztfiunknak” még négy éve van
hátra az általános iskolából, így van időnk gondolkodni a továbbtanulás
kérdésén.
S most térjünk rá, magára az egyesületre, a Turul KÉVÉRE. Mikor és milyen célból jött létre?
Az egyesület 2004. nyarán alakult magyar, nemzeti érzelmi
vállalkozókból, akiket nagyon hátrányosan érintett a rendszerváltás óta
valamennyi kormány által gyakorolt multinacionális- és
nagyvállalkozás-barát gazdaságpolitika. A lényeg, hogy a nemzeti,
keresztény vállalkozók összefogjanak, egymás szolgáltatásait vegyék
igénybe. Ha már egy munkára ki kell fizetni egy összeget, akkor azt
olyan embernek adjuk, aki magyar érzelmű. Nálunk tehát nem a nagy
Soros-féle vállalkozók tolonganak, hanem olyan kisvállalkozók, akik
napi 10-12 órát dolgoznak, s évről-évre küszködnek a fennmaradásáért,
az adó-és egyéb terhek kimunkálásáért, de mégis minden nemes ügy
érdekében hajlandóak áldozatot hozni, így támogattuk a beregszászi
magyar főiskolát is. Olyan cégek, melyek a profitot kiviszik az
országból, s akiknek a nemzet és a magyarság nem jelent semmit, nem
lehetnek az egyesület tagjai. A Turul KÉVE alapszabályában
megfogalmazott céljai között szerepel a közös piackutatás, a közös
fellépés tevékenységeink megismertetése terén, a kisvállalkozók
érdekképviselete, egymás termékeinek és szolgáltatásainak
igénybevétele, ilyen hiányában pedig a magyar termékek és
szolgáltatások előnyben részesítése a külföldivel szemben. Az egyesület
kapcsolatot kíván kialakítani a jelenlegi határainkon kívüli magyar
vállalkozókkal egymás erősítése, a közös érdekek megtalálása érdekében.
Ebből adódik, hogy a Turul KÉVE nyitott a hasonlóan nem csupán a
gazdasági szemléletet figyelembe vevő, hanem a nemzeti gondolkodást is
magukénak valló vállalkozók előtt.
Kárpát-medencei egyesületről van szó. Ez azt jelenti, hogy határon túli magyarok is jelentkezhetnek?
Pontosan, az alapszabály ezt nem zárja ki, bár be kell vallani, hogy
sajnos nem rendelkezünk nagy médiatámogatással, így kevesen tudnak
rólunk. Van egy honlapunk, a turulkeve.gportal.hu, melyen céljainkról
olvashatnak, s megtalálják tagjaink elérhetőségét is.
Említette a kivállalkozók terheit. A munkavállalók jelentős hányadát –
75-80%-át – a kisvállalkozások foglalkoztatják, a beruházási-, adó- és
egyéb kedvezményeket mégsem ők kapják. Ez már az 1990-es éveke elején
is így volt?
Már akkor is ez volt a jellemző, de általánossá a Horn-kormány idején
vált. Akkor a privatizáció olyan mértékűvé vált, emlékezhetünk rá, hogy
a Horn-kormány úgy adta el az energiaszektorhoz tartozó vállalatokat,
hogy még profitot is garantált azoknak, ha ők azt nem termelnék ki
maguknak. Tehát a ’90- es évek közepétől vált általánossá, hogy a
külföldi vállalatokat abszolút előnyben részesíttetik a hazaiakkal
szemben. Aki egy kicsit gondolkodik, rájön, hogy itt egy szándékos
akcióról van szó.
Ha már adóról van szó: 2007-ben az OECD szerint a teljes, összesített
adóterheket számításba véve, a magyarok fizetik a világon a legtöbb
adót. Ez áll a jelenünkre is?
Sajnos a magyar kormányok adóztatási politikája nem igazán változott
abban a tekintetben, hogy még mindig a legnagyobb adóztatók közé
tartozunk. Legtöbbször a svéd adórendszerrel szoktak példálózni,
miszerint a jóléti államok róják ki a legnagyobb adókat. Na igen, de
ezekben az országokban más a társadalmi berendezkedés és a szociális
háló. Az adózásról is adtunk ki nyilatkozatot, ami honlapunkon
található.
Egy tavalyi nyilatkozatukban arról írnak, hogy a válságképző kormányzat
újabb hazai gázmezőt adott el. Ez milyen problémákat vet fel?
Közismert, hogy Magyarország alapvetően függ a külföldi
energiaszolgáltatóktól. A hazai gátvagyon pont függőségünket szüntetné
meg. Érdekes, hogy amíg egyes gazdasági elemzők a csonka országunk
alatt húzódó gázmezők miatt hazánkat Közép-Európa lehetséges
Kuvaitjaként emlegetik, addig a hazaiakon kívül mindenki más érdekeit
fontosnak tartó itteni kormányzat Európa szegényházává teszi
országunkat. Tehát hazánk alatt akkora gázmezők hózódnak, amelyek
függetlenségünket megalapozhatnák az energiaszektorban. Nem kellene
hatalmas összegeket költenünk gázra, sőt a saját gázbevételünkből
kitörhetnénk a fojtogató adósságcsapdából. Vagy talán éppen ezt nem
akarja a helytartóvá süllyedt hazai kormányzat? Talán ugyanezt a célt
szolgálja a hajdúnánási gázmező gyors, titokban történt eladása is?
Sajnos a magyar kormányok függőségi politikára törekednek. Ismerjük
azt, hogy a hazai gázvagyon kiaknázása tetemes költségekkel jár. De
megérné! Annyi felesleges és ostoba befektetést vitt már végbe a
szocialista-neoliberális kormány, hogy abból a pénzből bizonyára erre
is futotta volna.
Ön a MIÉP elnökségének tagja, önkormányzati képviselője is. A
közelmúltban pedig megalakult a Magyar Megmaradás Közössége. Vannak itt
átfedések, a Turul Kéve, a MIÉP és az MMK közt? Vannak olyan egyesületi
tagok, akik támogatják a párt és a mozgalom célkitűzéseit?
Csak olyan tagok vannak. Radikális nemzeti gondolkodású vállalkozókat
veszünk fel, s ők támogatják mind a MIÉP-et, mind a nemrég alakult
mozgalmat. Mi tehát nem csak a vállalkozásainkat tartjuk szem előtt,
hanem az ország és a nemzet érdekeit is.
Medveczky Attila Forrás: MIÉP.hu
|