Fogd és óvatosan engedd vissza !!!

A bodorka gyakoriságának titka abban rejlik, hogy ellenálló a környezetszennyezésekkel szemben, és megél az oxigénben szegény vízekben is. Nem véletlenül ez az egyik legelterjedtebb síkvidéki halunk.

Rekorderek

Az 1610 grammos magyar rekordert 1990. május végén, Szentpéteri József fogta. Az 1 kg körüli bodorka egyébként már nagynak számít, az 1,5 kg fölötti példányok pedig rendkívül ritkák. A sorozatban fogható ún. nagy bodrik súlya általában 40-70 dkg.

A tapasztalatlan horgászoknak nehézséget okoz a bodorka megkülönböztetése a vörösszárnyú keszegtõl. Mindkét hal testét nagy pikkelyek borítják, és hátuk zöldes, olajosbarna színû, a bodorka oldala azonban ezüstös, a vörösszárnyú keszegé viszont aranyos. A bodri és a vörösszárnyú keszeg gyakran keresztezõdhet, ugyanúgy, mint a fejes domolykó a küsszel.

Az ivadék és a nagyon fiatal egyedek egy ideig kizárólag planktonnal táplálkoznak, majd idõvel az algák és alacsonyabb rendûek, például a csigák és rovarlárvák, elsõsorban a kérészek és szúnyogok vízben élõ alakjai jelentik fõ táplálékukat. A nagy, fõként a bodorka és dévér keresztezõdésébõl származó egyedek kannibálok is lehetnek, és saját ivadékaikat is felfalhatják. Gyakran láthatjuk, hogy a nád szál meg-meg rezdül ,ekkor általában a növényen lévõ csigákat csipkedik le a bodorkák.

Elõfordulása Az ország egész területén megtalálható, a legkisebb csatornáktól kezdve a folyamokig, az apró tavacskáktól a tározókon át a nagy tavakig.

Fejlődési ciklus

A bodorka határozottan jobban érzi magát az állóvízekben és lassú folyókban, de megél a gyors és viszonylag mély folyókban is. A gyors folyású, sekély patakokban viszont nem fejlõdik túl jól. A nagy ellenálló képesség is a fajta jellemzõje, ezért elõfordul a megehetõsen szennyezett vízekben is, ahol egyébként kevés hal él meg. Egyes vízekben a bodorkát nem fenyegeti a ragadozó halak támadása, így túlságosan el szaporodva nagyon nagy rajokat alkot, amelyekben csak kicsi, legfeljebb 11 dekás halak fordulnak elõ. Törpenövésû egyedekkel találkozhatunk a savas, táplálékban szegény vízekben is.A táplálékban gazdag mesterséges tározókban, kavicsbánya-tavakban és meszes patakokban a bodorkák számát a csukák, sügérek és pisztrángok szabályozzák. Az ilyen vízekben kevesebb bodorka él, de sokkal nagyobbak. A bodorka maximális súlyát rendszerint kilenc-tíz évesen éri el. Növekedési üteme, a rendelkezésére álló táplálék mennyiségétõl függ A bodorka áprilistól júniusig ívik a sekély vízekben. Ragadós, sárgás ikráját a vízinövényekre és kövekre rakja. A bodorka nagyon szapora, fél kilónyi testsúlyára átlagosan mintegy 20 ezer ikra jut, ez is magyarázza nagy egyedszámát. Enyhe tavaszokon meg lehetõsen korán kezd ívni, és ilyenkor több ivadéka marad életben. Ez nagyobb mennyiségû táplálékot jelent a ragadozó halak számára is.A hímek fején az ívást megelõzõ idõszakban gombostûfejnyi fehér szemölcsök kelet keznek. Csak ezek alapján lehet õket megkü lönböztetni a-nõstényektõl.

~ Egy szép, kiváló erõnlétben lévõ 1,1 kg-os bodorka. Ezeket a halakat különösen óvatosan kell levenni a horogról, mert meglehetõsen érzékenyek. Feltétlenül nedvesítsd be a kezed, különben megsértheted a pikkelyeit!

Jó bodorkázó helyek

A bodorkákat lassú folyású csatornákon, tározókon keressük, bár legszebb, legszínesebb egyedei megfigyelések szerint a patakokban fejlõdnek. · Balaton - mivel minden feltétel adott, hogy termetes bodorkák nõjenek fel a Balatonban, itt van a legtöbb keresni valónk. Nyáron a mély vízeket járva, a fenék felett akadhatunk bele akár kilós bodorkákat is rejtõ csapatokba. · Csatornák- nagy bodrikat a csatornák (Duna-Tisza-csatorna, Kunsági-csatorna, Sió-csatorna) is adhatnak. Keressük a langósabb, mélyebb helyeket. · Folyó vízek - kisebb-nagyobb folyóink termetes példányokat bújtatnak, csak meg kell találni õket. Télen a ruganyok és sarkantyúk alatt, akár azok tövében is, eredménnyel kísérletezhetünk. Csaliként élõ anyaggal próbálkozzunk! · Tározók - jelentõsebb tározóinkon is a nagyobb vízekben keressük nyáron, tavasszal a sekélyeseket horgásszuk meg.

 

 

fel