Fogd és óvatosan engedd vissza !!!

A PALOTÁSI TÓ

 

A fővárostól 50 km távolságra Heves, Pest és Nógrád megyék találkozásánál Palotás és Kisbágyon községek között festői környezetben terül el a palotási víztározó.

A 60-as években a bujáki-patak vizét egy völgyzárógáttal elrekesztették és 62 hektár kiterjedésű, 250 m átlag szélességű, 4,5 m átlag mélységű, 2 km hosszúságú víztárolót alakítottak ki a falu határában. Létrejöttével fokozatosan kialakult a sporthorgászat, majd a horgászegyesület és a halgazdálkodás meghonosodásával a Palotási-tó Nógrád megye egyik legnépszerűbb horgászvizévé vált.

A helyi horgászok 1972-ben alapították meg a ma is működő horgászegyesületet. A kezdeti 50-100 fős taglétszám fokozatosan növekedett, napjainkban 600 fős taglétszámmal büszkélkedhet az egyesület és jelentős a napijeggyel horgászók száma is. A tavat a sportegyesület sportcélokra használja. Palotáson működik Nógrád megye egyetlen kajak-kenu szakosztálya. A tavon nemzetközi versenyek lebonyolítására is alkalmas kajak-kenu pályát alakítottak ki.

A nyári időszakban több településről érkeznek egyénileg vagy csoportosan a közkedvelt

" kajak-kenu " táborba.

A tó Észak-keleti oldalán a 70-es évektől kezdődően rohamosan épültek fel a horgászni szeretők hétvégi házai. Közel 300 hétvégi ház található a lankás domboldalon. Sok környékbeli, fővárosi és helyi horgász tölti itt hétvégéjét. Egyre inkább elterjed a falusi szálláshelyek kialakítása, jelenleg három ilyen tóparti faház várja a pihenni vágyókat. A tó környékén az ország északi részén meglehetősen ritka madárfajok közül több mint száz él a területen. A patakot elzáró gát építéséhez előbányászott partfalakban szigorúan védett gyurgyalagok fészkelnek.

E vidék földrajzilag a Cserhát déli nyúlványán helyezkedik el, néhány km-re a Mátrától. A térségre jellemző a tagoltság a dombok és a völgyek váltakozása. A völgyekben találhatók a Bér, Buják és a Szuha patakok, melyek a Zagyva folyó vízgyűjtő területéhez tartoznak A tó egy völgy elzárásával a bujáki patak vizét összegyűjtve épült 1964 és 1968 között.

Üzembe helyezésének éve: 1968.

A tó hasznosítási területe: - sporthorgászat

- vízi sport

- öntözés

A keleti oldalon a közművesítés folyamatos, a villanyhálózat a Palotási Kertbarát Egyesület szervezésében kiépült, az utak kövezése megtörtént, a telefonhálózat is kiépítésre került.

Jelenleg folyik az IVÓVÍZTÁRSULAT szervezése, az ivóvízhálózat kiépítésére várhatóan 2oo5. tavaszán kerül sor.

A szennyvízhálózat megépítése a jövő időszak feladata. A területen csúcsidőben itt tartózkodók száma 1500-2000 fő. A tó egy részének meder átalakításával strand is létrehozható.

A környezetnek Budapesthez való közelsége, az ipartelepektől való mentessége és a kellemes dombvidék ideális kikapcsolódási, pihenési lehetőséget biztosít az idelátogatók számára. A tónak és környezetének jövőbeni hasznosítása a megoldásra váró feladat.

A tó halállománya rendkívül gazdag.

Békés halaink közül fő jellemző hal a ponty, amúr, keszegfélék, busa illetve a compó is. Domináns ragadozók: süllő, csuka, harcsa, balin. Az utóbbi években sokszor szerepeltek kifogott nagy halaink az országos rekordlistákon. A kapitális példányok nem csak a hazai horgászainkat vonzzák, rendszeresen látogatják tavunkat német, osztrák, szlovák, s más külföldi horgászok is. A horgászok többsége " ponty horgász ", főleg kukoricával, pufival, puffasztott rizzsel, csontival, gilisztával próbálja a pontyokat horogvégre keríteni. E hagyományosnak nevezhető pontyozás mellett egyre jobban terjed a BOJLIZÓ horgászmódszer is, melyből már világbajnokságot is rendeztek. A BOJLIZÓ horgászmódszer kedvelőinek a Palotási Sporthorgász Egyesület Palotás Kupa néven 2001-től nemzetközi bojlis horgászversenyt rendez hét nap, hét éjszaka .

A Horgászegyesület vezetősége fokozott figyelmet fordít a tó halállományának pótlására, a haltelepítések rendszerességére. Évente 150 - 300 mázsa hal kerül a vízbe.

Szép környezetben, náddal, fákkal övezett tóparton horgászhatnak sporttársaink.

A falusi turizmus keretében faházak bérelhetők a tó közelében. Sátrazási lehetőség van, az egyesület horgásztanyájának udvarán.

A víztározó és környékének élővilága

A víztározó és közvetlen környéke a Cserhátalja leggazdagabb élővilágú területei közé tartozik. Ennek oka, hogy itt kis területen megtalálható számos, a tájegységben máshol már jórészt megszűnt élőhely-típus.

A tó jelentős vízfelülete, nádasai, valamint a partján fennmaradt ligeterdő foltok és üde gyepek a Buják-patak völgyének eredeti élővilágát részben megőrizték, illetve lehetővé tették új fajok megtelepedését. A parton és a Hidegvölgyben a hajdani erdőssztyep maradványait képviselő gyepfoltok is megmaradtak, szintén jelentős értékeket fenntartva. A terület 11 védett növénye közül a kálmos a tó sekélyvizű gyékényeseiben, a széleslevelű nőszőfű ligeterdőben, a kardos és a fehér madársisak kocsányos tölgyesben él. Gazdagabb a sztyeprétek növényvilága, ahol a szintén védett réti iszalag, selymes boglárka, budai imola, macskahere, dunai szegfű, nyúlánk sárma, valamint a cserhátban máshonnan nem ismert hengeresfészkű peremizs található. A környék változatos rovarvilága még alig ismert. A tó vizében néhány ritkább szitakötő lárvája fejlődik, az idős fűzfákban a diófacincér él. A legszebb nappali lepkék közé tartozó farkasalmalepkében, fecskefarkú pillangóban még többfelé gyönyörködhetünk, a palotási kertekből forró nyári napokon az óriás énekeskabóca fémes zúgása hallható.

A víztározó jórészt betelepített halfaunája mellett a patakban a védett vágócsík és szivárványos ökle (" Forintos ") is megtalálható. A tó és a patak a környék kétéltűinek nagyon fontos szaporodó helye, tavasszal a zöld és barna varangyok ezrei keresik fel. Megyénkben ritka hüllő a mocsári teknős, melynek kis állománya fokozza a víztározó természetvédelmi értékét.

Az élővilág leglátványosabb és legjobban ismert részét képviselik a madarak. A víztározón és a környező területeken eddig 190 madárfaj lett megfigyelve, amelyből 71 faj költött is. A fészkelők közül megemlíthető a búbos vöcsök, törpe gém, barna rétihéja, guvat, nádi tücsökmadár, melyek a nagyobb nádasokban építik fészküket. Jelentős a homokbányában évről-évre költő 10-30 pár gyurgyalag és több száz pár parti fecske. Rendszeresen vadásznak errefelé a Mátrában és Cserhátban költő veszélyeztetett ragadozó madarak, így a parlagi sas, kis békászósas, hamvas rétihéja. Vonuláskor, kóborlási időben olyan, Nógrádban kuriózumnak számító madarak bukkannak fel, mint a kanalas gém, énekes hattyú, réti sas, fenyérfutó, sárjáró, pásztormadár, citrombillegető.
Egyik legértékesebb hazai emlősállatunk, a fokozottan védett vidra jelenléte rendszeresen észlelhető a tó és a patak mentén.

Vízi sport

A tavon működik Nógrád megye egyetlen kajak-kenu szakosztálya, jelenleg szabadidős jelleggel. A vízfelületen nemzetközi versenyek lebonyolítására is alkalmas kajak-kenu pályát alakítottak ki. A nyolcvanas években Palotás Kupa néven több hazai és nemzetközi verseny került itt megrendezésre. Napjainkban nyári szabadidős táborok szervezése során veszik igénybe a szakosztály szolgáltatásait a helyi és a megyéből idelátogató fiatalok.

ÜZLETEK

ÉLELMISZER:

1. TIP-TOP MINI-CSEMEGE Szabadság út 60/2

2. PALOTÁS COOP KFT. Szabadság út 43.

3. ÉLELMISZER-CSEMEGE Mikszáth út 18.

4. ÉLELMISZERÜZLET Ady E. ut 7.

5. ÉLELMISZERÜZLET Rózsa út 20.

6. "MATYI " MINI ÁBC. Rózsa út 45.

7. MINI-MARKET /Mezterforg BT/ Árpád út 1.

VENDÉGLÁTÓ:

1. CUKRÁSZDA Szabadság út 36.

2. ARANYÁSZOK SÖRÖZŐ Szabadság út 60/1

3. ITALBOLT Szabadság út 139.

4. TÓPARTI BÜFÉ Tópart

5. " PLÉH " CSÁRDA SÖRÖZŐ Szabadság út 43/B

6. ITALBOLT Szabadság út 69.

7. SPORTBÜFÉ Sportpálya

8. PALACKOZOTT ITALOK BOLTJA Lehel út 11/a.

9. " Aranycsapat "PIZZÉRIA Szabadság út 127.

.

EGYÉB:

1. TÁP-TAKARMÁNY - ÁLLATELEDEL BOLT Sugár út 31/A

2. AUTÓSBOLT Kossuth út 15.

3. VEGYIÁRU-IPARCIKK BOLT Szabadság út 95.

4. KUTYA-MACSKA SZAKÜZLET Rákóczi út 57.

5. FRÉZIA VIRÁGBOLT Ady E. út 15.

6. TÜZÉP Ifjúság út

7. MONA-MÓDA DIVATÁRU Szabadság út 43/a.

8. ÜZEMANYAGTÖLTŐ ÁLLOMÁS Szabadság út.

 

 

fel