Fogd és óvatosan engedd vissza !!!

A Faddi·Dombori holtág Egy kanyarnyi Duna

A hosszú évekig legyõzhetetlennek tûnõ harcsa rekord színhelye, ahol a 98 kilós óriás bajszost fogták, manapság is rejteget még sok nagy - és nagyobb halat.

 

A Gemenci Tájvédelmi Körzettõl északra, Pakstól délre, a hatos számú fõút Paks-Szekszárd szakaszának szinte pont a felénél találjuk Faddot, s a Dunához egy kicsit közelebb Dombori telepet (Dombori üdülõtelepet). A bekötõutak azonban vagy az atom városhoz, vagy a megyeszékhelyhez esnek közelebb.

A Duna valaha - hasonlóan a többi folyóhoz - sokkal zabolátlanabb, vadabb, változatosabb víz volt, mint napjainkban. A szabályozások, na és a természetes úton való lefûzõdések, kanyarátvágások következtében a valaha volt kisebb nagyobb mellékágak, sõt akár a fõmeder nagyívû kanyarulatai is a holtággá alakulás sorsára jutottak. Vetõdött a sodorvonal hol ide, hol oda. Így történhetett meg, hogy a közeli Bogyiszló, mely község ma elég erõteljesen a Duna jobb partján, így a Dunántúlon található, régebben - amikor a fõ sodrás még kicsit nyugatabbra nyargalt és nyugatról ölelte a falut, értelemszerûen - a bal parton terült el, azaz a Duna-Tisza közére esett.

Csalóka távok

Csalóka víz ez. Az ember ránéz és könyen azt hiheti, hogy egy rövidke holtágat lát, ami a kanyaron túl már talán véget is ér. Aztán, ahogy egyre csak beljebb és beljebb evezünk a kanyarban, jövünk rá igazán, mekkora is valójában ez a holtág Nem kicsi: 215 hektár. Egy viszonylag hosszú, délkelet-északnyugati irányú egyenes szakasz, melynek felsõ karja viszakanyarodik a Duna felé, keletnek akár egy sétabot.

A faddi víz két és fél méterees mélységtõl hét-nyolc méterig mélyül. Mint a legtöbb régi holtág, ez is jócskán feltöltõdött már hordalékkal, medrét vastagon borítja az iszap. De nem mindenhol.

A kajak-kenu pályát ugyanis megkotorták korábban, így itt egyenletesen mély, kemény az alja. Igaz ez a megközelítõleg 14 km hosszú holtágnak csak egy része, de többi helyén sem reménytelenül kereshetjük a halakat.

Halak

Természetesen a harcsával kell kezdenünk, hiszen nem csupán a 98 kilós korábbi rekordert fogták Faddon, de számtalan hatalmas ragadozó is partra került már itt. A pontyállomány is szépnek mondható, és az amurból, süllõbõl és csukából gyakori a fogás. Eme kisebb ragadozók átlagban néhány, ritkábban 6-7 kilósokként jelentkeznek. Érdekességnek számíthat, hogy noha holtágról van szó a keszegekkel együtt néha került bele márna is. Szép dévérek, kárászok is jönnek, és visszamenõleg angolnával is találkozhatunk, maradta vízben még egy-két szép kígyó: az egyik legszebb példány 1,5 ki lót nyomott. Persze az elmaradhatatlan törpeharcsa is megtalálható - de az már egy külön történet.

Aki pontyozni, amurozni akar, partról, csónakból egyaránt sikerrel próbálkozhat. Bár a klasszikus etetõkosaras fenekezés terjedt el, mégis érdemes lehet - fõleg ha nagyot kell dobni - megpróbálni a wagglerezést is. A nádfalak elõtt persze marad a jól bevált feltolós, vagy felfektetõs úszózás.

A kajak-kenu pálya egyenese nagyszerű hely dévérezésre, mélységével és kemény medrével, a kárászok a nádhoz közelebb akadnak.

Állandó kérdés, ha valaki finomabb módszerrel szeretne nagyobb illetve nagyobbra növõ - halakra vadászni, meddig mehet el a finomításban. Ezt általában a hely szabja meg: mennyire akadós a terep és el lehet-e engedni fárasztáskor hoszabb "pórázra" a megakasztott ellenfelet, illetve mekkora a potenciális zsákmányok egyedsúlya. Ezek mind fontos kérdések. Faddon, tekintettel a kapitális halakra és a váltakozó mederre, egy közepes mértékû finomítás még ésszerû: tehát fõzsinór esetében 0,18 mm alá lehetõleg ne merészkedjünk, s ehhez passzoljon az elõke is. A keszegek, melyek nagy való színûséggel elõbb jönnek be az etetésre, minta potykák, általában nem zavartatják magukat a számukra kicsit durvának tûnõ szerelékektõl, és jól foghatók.

Ha nagyon behullámzik a holtág vize, az úszózás nem feltétlenül a legjobb megoldás. Ilyenkor cseréljünk könnyû fenekezõre, feederre, vagy pickerre. Csalinak a már bizonyított kukorica konzerv formában, illetve a csonti jöhet szóba.

Süllõ, csuka és balín: a hagyományos módszerekkel foghatók. A süllõk az okadók, fák közelében és a már említett mélyebb kajak pályán, míg a csukák szinte bárhol, a víz bármely szeletében megtalálhatóak, ám a nádak elõtt van legnagyobb esélyünk rájuk.

A harcsákat kuttyogatva, fenekezve, úszózva, pergetve, vagyis szinte az összes technikával kergethetjük. Érdemes mindenképpen a helyieknél érdeklõdni, hogy az adott idõszakban éppen mi a legígéretesebb módszer, ugyanis a bajszosoknál néha elég rapszodikus a kapókedv Csaliként lótetû, kárász, pióca, valamint nadály ajánlott.

Mindenképpen említést érdemel, hogy ide külön kérésre telepítettek törpeharcsákat. A nyolcvanas években kipusztult hal, nagyon hiányzott a horgászoknak, így a tapasztaltabb pecások kérésére behelyeztek a tóba egy tekintélyes állományt. Azóta, ismét elszaporodott ez a kis ördög, s gyakori zsákmánnyá vált.

Információk

HE Tolna Megyei Szövetsége 215 Ha Halak: ponty, harcsa, süllõ, csuka, amur, kárász, dévér és más keszegfélék, busa, balín, márna és angolna. Legnagyobbak: ponty-18 kg, harcsa-98 kg, angolna-1,5 kg. Éves területi engedély váltható a holtág körül: Hullám Motel, halõrház, horgásztanya, fagyizó és a horgászboltok. Csónak: lehetõség bérlésre a helyszínen, a horgásztanyán. Szabályok: országos horgász rendben elõírtak szerint. Megközelíthetõ: Budapest felõl a 6-os fõúton, Dunaszentgyörgy-Faddi Dombori leágazásnál balra, illetve Pécs felõl a 6-os útról a tolnai keresztezõdésénél jobbra, illetve Fehérvár irányából a 63-as útról az utóbbi kereszte zõdésnélegyenesen. Közlekedés: a víz több helyrõl élérhetõ. A délkeleti rész a lombori üdülõtelep felõl, másik vége a Lajosmajor-Gerjén útról. Étkezés: a holtág körül, illetve a falvakban. Szállás: kiadó szobától a motelig, minden igényt kielégítõ színvonalon.

 

 

fel