Fogd és óvatosan engedd vissza !!!

A sügér gyönyörû hal. Már elsõ pillantásra látszik, hogy tipikus rablóhal. Testének álcázó színe jól elrejti a nádasban, a vízinövények között

A sügér, fõként farokúszójának köszönhetõen, hosszabb távon egészen jó úszó, kitartó hal - amolyan vízek farkasa.

A sügérek sokféle állatra vadásznak. A fiatal egyedek elsõsorban puhatestûekkel, apró ízeltlábúakkal táplálkoznak, az idõsebbek étlapján fõként rovarok és lárváik, szúnyog-, szitakötõ-, kérészlárvák szerepelnek. Ha apró halak kerülnek a közelükbe, azokra is rátámadhatnak, de nem vetik meg az ikrákat sem: A sügér a 100 grammos súly elérése után nagyon gyors növekedésnek indul, ha azonban a szükséges idõszakban nem jut táp lálékhoz, elsatnyul, és a 100 grammos testtömeget csak hetedik életévében éri el. A fiatal sügérek bandában rabolnak. A vízinövények között elrejtõzve apró halakra, elsõsorban kicsiny bodorkákra és küszökre leselkednek, de gyakran elvegyülnek a kis vörösszárnyú keszegek népes csapatában is. Ha egy kishal óvatlanul megközelíti rejtekhelyüket, a banda utána veti magát, és addig üldözi, míg a fáradtságtól meg nem adja magát. A sügérek támadáskor leggyakrabban az áldozat farokúszóját harapdálják.Jellemzõ vonásuk, hogy mindig a farka felõl kezdik felfalni zsákmányukat; a kisebb halak viszont gond nélkül csúsznak le akár keresztben is a torkukon.A nagyobb, 0,5-1 kg súlyú példányok rendszerint 20-60 grammos halakra vadásznak. Érdekes, hogy a sügérek kannibálok: gyakran falják fel saját fajtájuk ivadékát és apró példányait

Statisztikai adatok Latin néu: Perca fluviatilis legnagyobb súly: 3,2 kg Átlagos súly: 200-300g Legnagyobb testhossz: 50 cm .. Élethossz: 13 ev

 

Bandázó életmód

A sügérek elsõsorban az apró halfajtákban gazdag álló és lassú folyású vízeket szeretik. Táplálkozási módjuk megköveteli a jó látási viszonyokat is, ezért a tiszta, átlátszó vízekben érzik a legjobban magukat. Megélnek a gyors folyású folyókban is, ha azok vize nem túl iszapos.A hegyi folyókban és sós tavakban nem találkozunk sügérrel.Az azonos korú fiatal sügérek bandát alkotnak. Növekedésük során egyre inkább áttérnek a magányos életmódra,de elsõsorban nem azért, mert az idõsebb példányok elvesztik a bandaösztönt, hanem amiatt, hogy a banda az idõk folyamán természetes úton egyre inkább megfogyatkozik

A hímek a hatodik és tizenkettedik hónap között érik el az ivarérettséget, bár ekkor még csak 5-8 centiméter hosszúak. A nõstények csak harmadik évükben készek a szaporodásra, és általában nagyobbak a hímeknél.Az ívás az idõjárási viszonyoktól függõen márciusban-áprilisban zajlik, a süllõ szaporodását megelõzve. A nõstény mintegy 300.000 ikrát rak természetes rejtekhelyekre - vízinö vények, elsüllyedt ágak, kövek közé'-, általában sekély helyekre, ahol a víz gyorsan felmelegszik, de már meghaladta a 10-12 &degC-ot. Az ivadék az ikrák megtermékenyítése után egy héttel már ki is kel.

Általában hagyományos módon csontival, gilisztával, apró hallal horgászunk sügérre, de a kisebb körömvillantóra, vagy twistesre is elõszeretettel ugranak rá. A legnagyobb méretet bányatavakban, illetve mély tavakban, folyókban érheti el. Magyarországon megnõhet akár 2,5 kg súlyúra és 50 cm hosszúra, de rekordlistára kerülnek már az 1 kg körüli példányok is. A legnagyobb magyar sügér, amelyet Ámon Krisztián fogott ki 1988-ban, 1,87 kg-t nyomott, hossza 37 cm volt.

 

 

fel