• Főoldal
  • Könytár
  • Újságok
  • Versek, színdarabok
  • Próza
  • Cikkek, egyéb írások
  • Osztálynapló

Versek

  • Valahol az időben
  • Az elhagyatott ház balladája
  • Titok nélkül
  • Fenyőszegi idill
  • Dalokban szedett költemény
  • Ágnes baba kistündér
  • Borvízforrás
  • Münk
  • Évszakok hangja
  • Tündérkék
  • Fenyvesem kedvesem..
  • Babóca
  • Karácsonyra, esztendőre
  • Rendszereket váltó-látó nemzedék
  • Őselemekhez fohászkodva
  • Rájöttem
  • Értékvilág
  • Tündéri kis angyalka
  • Évszakritmus életkörbe jár
  • Kérdés-válaszrengeteg
  • Egyszeri
  • Ugyanúgy másként
  • Hercegfi a kistestvérke
  • Szárba szökkennek hajnalig
  • Tíz es BOLONDÉRIÁK
  • Kikelő kikelet

Színdarabok

  • Berta férjhez megy
  • Tág óra
  • A drámaíró szimbólikus halála
  • A pásztor aki hazatért
  • Statisztikán túl
  • Feri bá életműdíja

Borvízforrás

"Ahol a havasok tetején a fenyvesek árnyékában tündérek kacérkodnak, a csörgedező kispatak mentén, ahol késő tavasszal és kora nyáron virágtavak borítják a völgyet, és ahol ősszel tarkába öltöznek a bokrok a tél nagy hidege előtt, ott az én hazám."

 

  Székelyföldi sajátosság a régi borvíz kutak jelenléte. Néhányat feljavítottak manapság, de sok leköszönt gondozatlanság végett. A borvízforrások ugyanúgy részesei e tájnak, mint a már említet idézetbeli harmónia. A borvíz maga a gyógyír, egy ilyen hideg Csíki vidéken, ahol kikezdi az embert a reuma. Nemcsak reuma, de szív, - és érrendszeri megbetegedésre és kitűnő a fürdője. Csíkszereda melletti Zsögödfürdőn található egy ilyen gyógykezelő. Egyetlen borvízküpü maradt fenn Zsögödfürdőn.
Versemmel a letűnt és a meglévő borvízforrásoknak állítok emléket, melyek az itt lakó embereknek maga az éltető forrás. A környékbéliek asztaláról a hétköznapokban sem hiányzik a tisztaforrásból hozott borvíz.

 

BORVÍZFORRÁS

 

Kikelet hozta hóolvadás,
akár a lélekindulás,
patakot duzzasztva
feltörte a reggeli homályt.

*

Esni készült,
napfény gördített akadályt,
felhők mögül kikandikálva,
küpüre vetette egyik sugarát.

*

Érkezett a gyerek,
marokból ivott,
s aztán belemártotta
díszes palackját.

*

Fentről vízbe esett egy ág,
tükörképe megrezzent,
kiemelte azt ő,
bámulva a forrást.

*

Hálát adott hogy ihatott,
s tovább állt,
ahogy tették elei
évszázadokon át.

*

Hazaérve megpihent,
kitette az áldást,
mindannyian ittak belőle,
érezve a gyöngyöző megváltást.

*

Valóság ez, mégis rege,
szívhez szólva muzsikált,
felkapva továbbviszi a szél,
az éltető víz ódájának dalát.

 

2006-02-24
Borbé Levente

  • Főoldal
  • Könytár
  • Újságok
  • Versek, színdarabok
  • Próza
  • Cikkek, egyéb írások
  • Osztálynapló

Copyright © 2003 - 2025 -Borbé Levente  - Minden jog fenntartva