XI. A hangalak és a jelentés kapcsolata
Nyilvánvaló, hogy a szavaknak jelentése van. Mi az hogy jelentés? A hangalak és egy bizonyos tudattartalom összekapcsolódik (szavak jelentésfelidéző képessége). Ez a tudattartalom visszatükrözi a valóság egy darabját. A hangalak felidézi azt a bizonyos tudattartalmat. Ez a szavak jelentésfelidéző képessége. Ez igen nagy intellektuális, absztrakciós képességet feltételez (elvonatkoztató képesség). Kutyáról eszünkbe juthat egy kis tacskó vagy egy nagy farkaskutya. Igen nagyfokú eltérés ellenére egy fogalomkörbe soroljuk be őket, mert meg tudunk ragadni belőlük egy azonosságot a sok különbség ellenére. Az esetek többségében a hangalak és a jelentés viszonya véletlenszerű. Nincs logikai kapcsolat a hangalak és a jelentés között - motiválatlan szavak. Vannak másmilyen szavak is - Fisch - hal - Fischer - ?.
A motiválatlan szóból kiindulva a toldalékolt változat már bizonyos mértékig logikailag megközelíthető - félig motivált szó.
Bizonyos hangutánzó szavak, ezekből létrehozott állatnevek (pipi). A hangalak egy valóságos akusztikumot képez le. Van közvetlen kapcsolat a hangalak és a valóság között - motivált jelentésű szavak.
Hangalak és jelentés kapcsolata más szempontból:
H - J egyjelentésű szó pl. szék, asztal, ablak
J1
/ azonos alakú szavak - jelentések közt nincs kapcsolat
H - J2 pl. sejt, nyúl, csap
J1
/ \ többjelentésû szavak - jelentések közt van kapcsolat
H - J2 pl. körte, levél, zebra, toll
J ige
/ .... nomenverbum - jelentések közt nem nyilvánvaló, de érzékelhető
H - J névszó kapcsolat van pl. fűz, nyom, vár, les
H1
/ rokon értelmű szavak I.
J - H2 pl. kutya-eb, lepke-pillangó, rakéta-űrhajó, bicikli-kerékpár
H1\ /J1 rokon értelmű szavak II. - van egy közös viszonyítási pont, de
H2 - *- J2 nem azonos a jelentésük pl. szemerkél - esik - zuhog
H3 / \J3 szellő - szél - vihar, megy - fut - rohan