XXIV. A nyelvújítás

 A közvélekedés Kazinczy nevéhez köti a nyelvújítást. De nem vele kezdődött - idáig vezető út. 1870-es években Bessenyei Györggyel kezdődik, ő a bécsi testőrség egyik jelentős tagja - a magyar nyelv lehet hordozója a magyar nemzeti kultúrának - erre nem alkalmas - erre alkalmassá kell tenni - meg kell újítani. Ez fogalmazódik meg nála pl. a Magyarság című röpiratában. A következő nemzedék már csinálja is - Baróti Szabó Dávid. Ők kezdik el a nyelvújítást. De ez egy zsákutca, amin járnak, mert szerintük alapvetően szóteremtést jelent a nyelvújítás, és a probléma az, hogy úgy gondolják, hogy ebben a tekintetben teljesen szabad kezük van, szabadon alkothatnak, nem kell figyelembe venni a törvényeket. A második nemzedék vezetője Kazinczy. Kazinczy azt mondja, hogy a nyelvújítás nem más, mint:

            itt indul

            műhelymunka  ----   irodalom  ----- társadalom

            „Fentebb styl”            irodalmi nyelv            köznyelv

            stílusnorma                médiaként funkcionál (közvetítő közeg)

Ennek a programnak megvannak a határai - a magyar társadalom általános műveltségi állapota - ez korlátot jelentett egy ilyen működő program megvalósulására, de fél évszázad alatt ezek az értékek pl. Aranynál már meg tudtak jelenni.

Fentebb styl - stílusszintézis. Több különböző stílusréteg összegződik benne. 1. Régi magyar irodalom nyelve - de a „Fesz és pöf cifrái’ nélkül - barokk stílus túlzásai, díszítőtúlzásai már nem férnek bele. 2. Népnyelv - de „A pórias bumfordiság nélkül” - ez egy nemesi mozgalom volt - természetesnek érzi, hogy a népnyelvnek (népköltészet) helye van itt - ez nagyon nagyvonalú, befogadó megközelítésű szemlélet részükről. 3. Nyelvújítás eredményeinek - de a nyelv géniuszának megfelelően - figyelembe kell venni a nyelv belső törvényeit - a nyelvújítás első nemzedékének túlzásait nem akarja belevenni. Következetesen kirekeszti Kazinczy a szélsőségeket, túlzásokat, és beveszi a mérsékelteket. Ez a klasszicizmus értékeire jellemző - ez jelenik meg Kazinczy felfogásában.

A nyelvújítás célja egy modern, polgárias kultúrahordozó eszközt teremteni. Ez viták nélkül nem megy - a nyelvújítás kora a nagy nyelvi viták korszaka - pl.

            Ipszilonista    ------   jottista vita

            mennyünk                  menjünk

            fonetika elve              szóelemzés elve

A probléma, hogy mire alapuljon a helyesírás. Kazinczy közbeavatkozására a szóelemzés elve érvényesült - ez fejlettebb. Tudatosabb, modernebb elv, egy primitívebb, elmaradottabb, konzervatívabb elv felett győzött. Az ortológus és neológus csoport ellentétéről van szó akkor. 1813-ban jelenik meg Veszprémben a Mondolat című mű az ortológusoktól, erre jelenik meg válaszul 1815-ben Szemere Pál és Kölcsey Ferenc Felelet a Mondolatra. Ez a vita 1818-ban zárul le Kazinczy: Ortológus és neológus című művével - nem kell választani, nem zárják ki egymást ezek az elvek, lehet szintézisük is. Itt is látszik, hogy Kazinczy magatartása szintetizáló. Ettől kezdve a nyelvújításlényegét nem kérdőjelezi meg senki. A következő évtizedben Kazinczy háttérbe szorul, jön egy fiatal, romantikus nemzedék, aki már nem őt tartja vezérének. A nyelvújítás szervesen beépül az irodalmi nyelvbe, majd a köznyelvbe is.