Nyelvtan
  I. A közlési folyamat funkciói és tényezői
  II. A nyelvi jel és jelrendszer
  III. A mai magyar nyelvváltozatok
  IV. Az írásbeliség és az élőszó; szövegfajták
  V. Helyesírásunk alapelvei. Az írásjelek.
 

VI. Az egyszerű mondat fajtái és szerkezetei

  VII. Az ige és az igenevek szerepe a mondatban
  VIII. A névmások szerepe a szövegszerkesztésben
  IX. Alá- és mellérendelt viszonyok a nyelvben
  X. A szóelemek
  XI. A hangalak és a jelentés kapcsolata
  XII. A hangok találkozásának és előfordulásának szabályszerűségei
  XIII. A nyelv és a stílus viszonya
  XIV. A társalgási stílus
  XV. A tudományos és publicisztikai stílus
  XVI. A szöveg egységének szerkezeti és jelentésbeli összetevői
  XVII. A képszerűség stíluseszközei
  XVIII. A nyelvi elrendezés a művészi nyelvhasználatban (Az alakzatok)
  XIX. A finnugor nyelvrokonság bizonyítékai
  XX. A tárgy
  XXI. A jelentésváltozások
  XXII. A nyelv szókészletének bővülése
  XXIII. A reformáció
  XXIV. A nyelvújítás
  letöltés (.doc)
  Vissza
  Főoldal

 

XIII. A nyelv és a stílus viszonya

Stílus mibenléte. Stylosz - íróeszköz görög neve, ezek szerint egy elvontabbá válás során alakult ki a mai stílus szavunk - ma már egy elvont fogalom neve. Hogyan értelmezzük a stílust? Privát értelmezés és kollektív értelmezés van. Ha valaki jellegzetes módon öltözködik - stílusa van az öltözködésének - a stílus privát tartalma, Beethoven zenéjét már stílusa szerint felismerhető - ez is, de ha nem tudom, hogy melyik korból származik a szöveg - azt tételezzük fel, hogy adott korszakban adott stílus kollektív jelenségként fogalmazódik meg - stílus kollektív jelentéstartalma. A stílus szó az élet minden területére kiterjed, nem csak az irodalmi művészetre.

Irodalmi stílus forrása - kiválasztás és az elrendezés. Magyar nyelvben 250000 szó van - ebből maximum 25000 szót használunk. A nyelv pazarló gazdagsággal kínál lehetőségeket - óriási választékból választhatunk, leírhatunk helyette több mást is - amit leírunk, az egy választás eredménye. Elrendezés - bizonyos szabadságunk van elrendezés terén is - pl. szórend. De a magyar szórend eléggé kötött. De ha pl. egy hosszabb szöveget hozunk létre - a gondolatmenet belső rendje, a szöveg szerkezete, felépítése - ezen belül sokkal nagyobb a szabadságunk, mint a szórend esetében. A nyelvből minél magasabb szintre megyünk, annál magasabb a szabadság foka, de annál nagyobb a felelősség foka is. Ebből a kettőből tevődik össze a stílus.

A stílus hírértéke. Egy szöveg jelentése miből fakad - a legkézenfekvőbb válasz - a szavak jelentéséből áll össze - ez egy szemantikai megközelítés. De - lány - kisasszony, lány, csaj, muff - adj egy cigit - tűzd meg a pofám egy dekkel - ezek az alternatívák szemantikai értelemben azonos értékűek. A különbségük a választásból fakad, különböző rétegből fakadnak ezek az alternatívák. Ez a különbség a beszélőről mond el valamit, hogy milyen stílust használ - ez a stílus hírértéke: a stílusnak az a képessége, hogy a szavak jelentésétől függetlenül információ hordozására képes, ez az információ elsősorban a közlőre, a feladóra vonatkozik.