Nyelvtan
  I. A közlési folyamat funkciói és tényezői
  II. A nyelvi jel és jelrendszer
  III. A mai magyar nyelvváltozatok
  IV. Az írásbeliség és az élőszó; szövegfajták
  V. Helyesírásunk alapelvei. Az írásjelek.
 

VI. Az egyszerű mondat fajtái és szerkezetei

  VII. Az ige és az igenevek szerepe a mondatban
  VIII. A névmások szerepe a szövegszerkesztésben
  IX. Alá- és mellérendelt viszonyok a nyelvben
  X. A szóelemek
  XI. A hangalak és a jelentés kapcsolata
  XII. A hangok találkozásának és előfordulásának szabályszerűségei
  XIII. A nyelv és a stílus viszonya
  XIV. A társalgási stílus
  XV. A tudományos és publicisztikai stílus
  XVI. A szöveg egységének szerkezeti és jelentésbeli összetevői
  XVII. A képszerűség stíluseszközei
  XVIII. A nyelvi elrendezés a művészi nyelvhasználatban (Az alakzatok)
  XIX. A finnugor nyelvrokonság bizonyítékai
  XX. A tárgy
  XXI. A jelentésváltozások
  XXII. A nyelv szókészletének bővülése
  XXIII. A reformáció
  XXIV. A nyelvújítás
  letöltés (.doc)
  Vissza
  Főoldal

 

III. A mai magyar nyelvváltozatok

A nyelv konkrét módon nem létezik. Ez egy filozófiai általánosítás, csak konkrétan az a része, amit birtokol. Mindig az egésznek csak egy része jelenik meg. Hogyan lehet a nyelv birtoklását konkrét módon behatárolni? Szociológiai tényező: meghatározza az iskolai végzettség (másképp), életkor, foglalkozás. Földrajzi tagozódás - nyelvjárások. Azt tételezzük fel hogy a honfoglalás korában Magyarországra beözönlő eleink nyelvi értelemben egységesek voltak, mivel állandó érintkezésben voltak egymással. Ezt gyökeresen megváltoztatta, hogy letelepedtek. A szállásterületeket pedig elhatárolták gyepükkel, országon belül is. Ha lehetőség volt, természeti akadályok, folyó, gyepük mögé telepedtek le. De ennek következménye volt, hogy a szokásos érintkezés is megszűnt, és egy viszonylagos elszigeteltségben a természeti gyepük között más-más irányba fejlődött a nyelv, elindult egy öntörvényű fejlődése. Ez a folyamat vezetett a nyelvjárások kialakulásához. Ennek a folyamatnak 2 nagy szakasza van: 1. Nyelvjárások kialakulása, 2. A nyelv ismételt homogenizálódása. Ebben a reformációnak volt óriási szerepe, mert anyanyelvre fordította le és terjesztette el a Bibliát. Ez is nyelvjárásban lett írva, zempléni nyelvjárásban, ezért akik olvasták, nagy tekintélyű könyvet láttak benne, az olvasói hajlandóak voltak igazodni hozzá, normának tekinteni. Ez volt egy homogenizáló szerepe. A 2. lépcsője a nyelvújítás kora volt, főleg a nyomtatott kiadványok elterjedése miatt - de ennek a homogenizáló szerepe kicsi volt. Akkor van igazi döntő lépés, amikor megjelennek a hangzó kommunikációs eszközök - a rádió. A döntő áttörést pedig a televízió hozza meg. A TV-nek is nagy a szerepe - presztízstényező sok ember számára, így a normalizáló szerepe is nagy. Ma a nyelvjárások radikális visszaszorulása folyik. 9 nagy nyelvjárás van most: közép- és nyugat-dunántúli nyelvjárás - e, a, á hang nyitottsága, e - e.. megkülönböztetése; dél-magyarországi - e.. helyett ö hangot ejt; észak-magyarországi - diftongusos, kettős hangzás, palóc - a helyett a., á - ó, ó - aó. Két terméketlen viszony van a nyelvjáráshoz - nem szabad ironizálni, a másik ha mindenáron fenn akarják tartani őket - a közbeszédből kiszorulnak, de az emlékezetben megmaradnak.