|
![]() |
VII. Az ige és az igenevek szerepe a mondatban Szófaji kategória. Igenév - ez kétarcú jelenség
/ \ Főnévi igenév. A főnévi igenév az igébe foglalt cselekvést elszemélytelenítve fogalmazza meg. Képzője a -ni. Ez az egyetlen igenév, ami igazi személyragot kaphat. Ne hajolj ki az ablakon! E/1 olvasni - olvas-n-om Ha a tő és a személyrag között ott van a -ni képző vagy a töredéke, akkor személyraggal ellátott főnévi igenévről van szó. Melléknévi igenév. A melléknévi igenév az igében foglalt cselekvést valamilyen tulajdonság formájában mondja el. Valami csipog = csipogó Jelentéstapadáshoz kapcsolódhat - jelző + jelzett szó - melléknévi
igenév + főnév Melléknévi igenevek egy része formailag megmaradt melléknévi igenévnek, de már melléknévvé vált - melléknevesülés. Vannak, amelyek megmaradnak melléknévi igenévnek. Ha egy melléknévi igenév eltűri magán a fokjelzőt, akkor már melléknevesült. Csillogó - csillogóbb Határozói igenév. A határozói igenév az igébe foglalt cselekvést valamilyen körülmény formájában mondja el. -va, -ve, -ván, -vén. Létige + határozói igenév sokszor rossz - ha a körülményt létrehozó és elszenvedő ugyanaz, akkor nem használható. Játszva tudja megoldani a feladott feladatot. Az igenevek Adynál a tömörítés eszközei - a dinamikájukat az igei résztől szerzik - dinamizálják a szöveget. Főnévi igenevek - elszemélyteleníti a szöveget. Lelkiállapotot fejez ki, jelenít meg. |