Szöveg: hierarchikus rendszer, elkülönül a hangok, morfémák, szavak, szintagmák, mondatok, szöveg szintje. Alapvető funkcióváltás a mondat és a szöveg között következett be. Mondatig minden szint a beszédhez vagy az íráshoz kapcsolódik. Funkcióváltás lényege, hogy a szöveg szintje s gondolkodáshoz kötődik, a beszédnek és az írásnak az intellektuális hátteréhez kötődik.
Mit jelent ez? Milyen lélektani háttere van? Ha gondolkodunk, akkor soha nem formálunk belül komplett mondatokat, bár a verbálistól elválaszthatatlan a gondolkodás. Gondolattömbök jelennek meg és suhannak el előttünk. Nyelvi értelemben tagolatlan gondolattömbök. Ha erre valamilyen okunk van akkor szavakban önthetjük (leírhatjuk vagy kimondhatjuk) ezeket a belül tagolatlan gondolattömböket, ekkor már mondatokra tagoljuk őket. Ezek a mondatok egy logikus egységes összefüggő egésszé szerveződnek és egy-egy kerek egész gondolatmenetet nevezünk szövegnek.
Több mondatból álló egység általában a szöveg. A szöveg megjelenhet szóban és írásban egyenértékű módon, de nem egyforma módon.
Néhány jellegzetes különbség a szóbeli és írásbeli szöveg között: „A szó elszáll, az írás marad.” Az írás időben rögzített (klasszikus értelemben). A beszéd a pillanattal együtt elmúlik. Az információhordozás nagy forradalma az írás megjelenése volt. Lehetővé tette az információ felhalmozását. Amikor a kritikus tömeg összegyűlt, lehetővé tette az emberi intellektus fejlődését (rohamos fejlődését).
Nemcsak a kész írott szöveg rögzül az időben, hanem az írás folyamata is rögzítettebb az időben. Sokkal rögzítettebb a keletkezés folyamata is az időben. Több idő van a szöveg létrehozására, csiszolására. Gondosabban, mívesebben formált az írott szöveg (egy adott embernél).
Az írott szöveg tárgyiasul, fizikai valósága van. Szóbeli szövegnek nincs fizikai valósága (el kell tekinteni a magnófelvételtől).
Visszacsatolás lehetősége sokkal erősebb a szóbeli szöveg esetében. Amikor például a tanár órát tart a diákjainak, a magatartásából következtethet rá, hogy jól csinálja-e a munkáját. Indirekt, időben elhúzódó visszacsatolás lehetséges az írásbeli szövegnél.
A központozás rendszere némi lehetőséget nyújt az írott szövegnél. A metakommunikáció eszközrendszere igen fontos információhordozó eszköz (hangsúly, hangerő, hanglejtés, mimika, gesztusok). Ez a szóbeli szövegnél lényegesebb.
Nincs a kettő között értékkülönbség. Szituációfüggő. Vannak szituációk, amelyekben elvárás az írásbeli függés, vannak szituációk, amelyek a szóbeliséghez, vagy mindkettőhöz kötődnek.
Izzó hangú politikai naggyűlésen nem szabad papírról olvasni.
A szépirodalom kizárólagos létezési közege az írásbeliség. Színházban egy megírt szöveget az élőszó eszközrendszerével adnak elő.