Nyelvtan
  I. A közlési folyamat funkciói és tényezői
  II. A nyelvi jel és jelrendszer
  III. A mai magyar nyelvváltozatok
  IV. Az írásbeliség és az élőszó; szövegfajták
  V. Helyesírásunk alapelvei. Az írásjelek.
 

VI. Az egyszerű mondat fajtái és szerkezetei

  VII. Az ige és az igenevek szerepe a mondatban
  VIII. A névmások szerepe a szövegszerkesztésben
  IX. Alá- és mellérendelt viszonyok a nyelvben
  X. A szóelemek
  XI. A hangalak és a jelentés kapcsolata
  XII. A hangok találkozásának és előfordulásának szabályszerűségei
  XIII. A nyelv és a stílus viszonya
  XIV. A társalgási stílus
  XV. A tudományos és publicisztikai stílus
  XVI. A szöveg egységének szerkezeti és jelentésbeli összetevői
  XVII. A képszerűség stíluseszközei
  XVIII. A nyelvi elrendezés a művészi nyelvhasználatban (Az alakzatok)
  XIX. A finnugor nyelvrokonság bizonyítékai
  XX. A tárgy
  XXI. A jelentésváltozások
  XXII. A nyelv szókészletének bővülése
  XXIII. A reformáció
  XXIV. A nyelvújítás
  letöltés (.doc)
  Vissza
  Főoldal

 

IX. Alá- és mellérendelt viszonyok a nyelvben

A nyelv tükrözi a valóságot, a szavakban hogy tükröződik a valóság. De a valóság nem csak olyan elszigetelt részek halmaza. A nyelv struktúra, a viszonyait is vissza kell tükröznie. Minden rendszerelméletben két fajta alapvető viszonylati mód létezhet - a hierarchikus, az alá-fölé rendelt, és a kooperatív, a mellérendelő viszony. Ez a cím a valóság elemeit struktúrává szervező viszonyt írja le. Alárendelő összetett szó kialakulása:

Az óra mutatója a tizenketteshez ért.

Az óra mutatója

óramutató

Elvesztik formai önállóságukat az összetett szóban. De nem tűnik el a hierarchikus rendszer, a keletkező új szóban belül is megmarad a grammatikai tartalom. Ezért alárendelő összetett szó, illetve birtokos jelzői alárendelő összetett szó. Minden alárendelő összetett szavunk egy ilyen szintagmát tartalmaz.

Amíg az ebédet meg nem etted, és a kávét meg nem ittad utána, addig ne hidd, hogy felállhatsz az asztaltól.