I. – Borvizek
Székelyföld többnyire hegyes vidék. Vulkanikus és gyűrődéses vonulatok közé ékelődő kis medencék tarkítják. Nyugati részeire inkább a dombság az uralkodó, úgy Székelyudvarhelytől a Mezőségig. A hajdani kialudt vulkánok környékén több ezer ásványvízforrás a fenyvesek és bükkösök szomszédságában, pezsegve tör fel a felszínre. Egyrészűk küpükből (borvízkutakból), csorgókból folydogálnak szét a közeli folyóvizekbe. Más helyeken kiépített borvizes üdülő- és gyógyhelyek várják az arra kívánkozó, gyógyulni vágyó vendégeket.
A borvíz egyfajta ásványvíz, ami általában szénsavas, kénes, vasas forrásvíz, de másnemű ásványokat és gázakat is tartalmazhat. Forrásonként, vidékenként az összetételük változó. Megnevezése Székelyföldi sajátosság. A borvizek vagy borkútak nevüket a borhoz való hasonlósága végett kapta. Más vidékeken savanyúvíznek is nevezik. Igen hasznos nedű, főleg a környéken élők szomjoltására.
A borvíz régen is nagy népszerűségnek örvendett. Akinek lehetősége volt rea (rá) borvizet rakott ivóvízként az asztalra. A lakosság egy része borvizek fuvarozásából jól megélt. A székelyföldi borvíz határokat nem ismerve eljutott Bécsig is! Ma ugyanúgy csillapítja szomjat, habár főleg a városi lakosság már a finomított palackozott formáját kedveli jobban.
A borvizes gyógyfürdők javarészt már az Osztrák-Magyar Monarchia idején megnyitlak. Kezdetekben Székelyhonban (1900 előtt) Korondon, Borszéken, Hosszúaszóban, Tusnádfürdőn, Homorodfürdőn, Kászon-impéren, Kászonjakabfalván, Kászonfeltizen, Bodokon, Málnásfürdőn, Mikóújfaluban, Kovásznán, Felsőrákoson és Kézdipolyán palackozták a borvizet. A hajdani kis töltődék imigyen hamar tönkrementek. A későbbi háborúk és országok közötti hatalomváltások kihatottak a gyógyfürdők életbenmaradására is. Legtöbbjük igyekezett fenntartani magát, de egy részük az idők során megszűnt, vagy felújításra vár.
Székelyföld tekintélyesebb borvizes gyógyfürdői napjainkban Borszéken, Zsögödfürdőn (Csíkszereda részei), Tusnádfürdőn, Bálványosfürdőn, Sugásfürdőn, Málnásfürdőn, Előpatakon, Kovásznán vannak. Ezeket egészítik a néhány esztendeje elindított Borvíz-útja program. Ennek köszönhetően a helyiek is boldogan megmártózhatnak és gyógyulhatnak a nemrég elkészített, vagy felújított medencékben.
A Borvíz-útja program célja kialakítani egy borvízferedős hálózatot. Egy része már el is készült. Többnyire csíkszéki, gyergyószéki, udvarhelyszéki és háromszéki falvak borvízforrásainak útvonalát foglalja magába. A környezetvédelemre való tekintettel a Borvíz-út elsősorban ásványvízforrásokat összekötő bicikliút, ahol meg-meglehet állni, egyet fürödni a szabadtéri medencékben, megkóstolni az ottani forrást, s vigyázkodni (nézelődni). Minden egyes felújított kis feredőnél eligazító tábla áll a borvíz összetételéről és annak egészségügyi használatáról. Az első Borvíz-út Csobotfalvától kezdődően, érintve a csíksomlyói Barátok-feredejét halad tovább a csíkszépvízi Cibrefürdő felől, majd visszakanyarodva dél felé véve az irányt sorjában következik Zsögödfürdő, Csíkszentkirály, a tusnádi Nádasfürdő, a Kozmási Sószékfürdő és a kászoni Sóskútfürdő. Az említett fürdők kalákában, a helyi székelyek mellett, magyarországi önkéntesek segítségével együtt készültek el. A további terv, hogy a háromszéki feredők is összekötődjenek. Sepsiszentgyörgytől kiindulva Előpatakon át Barót felé visszakanyarodva Bükszádig. Egy másik útvonal a Kovászna-Bálványos-Kézdimartonos lenne. Csíkszék-Udvarhelyszék borvízes útvonala a következő feredőket kötné össze: Zsögödöt, Szentegyházát, Szejkefürdőt. A másik útvonal, pedig Borszéket és Gyergyóremetét.
Borvizek palackozását manapság Székelyföldön, Borszéken, Csíkszentkirályon, Csíkszentimrén, Csíktusnádon, Málnáson, Sepsibodokon, Előpatakon, a Baróthoz tartozó Bibarcfalván, Kovásznán és Szentkatolnán végzik. Csíkszereda melletti Szeredai fürdőn, a Csíkszenkirály felé vezető útón (Zsögödi borvíztöltőde), valamint Székelyudvarhelyen is tettek kísérletet a borvizek palackozására.
Borvízeink népszerűsítésére nyílt meg a tusnádi Csíki Székely Múzeum égisze alatt és a szejkejkefürdői pedig a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum részeként a két borvízmúzeum. A tusnádi egy nemezsátrat utánzó kis épületben kapott helyet. Mindkét múzeum egyedi dolgokkal is büszkélkedhet. .
– Gyógyferedők és üdüllőhelyek az 1990. előtti HARGITA megyében –
Romániában az 1968-as megyésítéskor a régi történelmi székely székeket eltörölve összeeszkabálták a mostan is még létező megyéket. Így hozták létre Hargita megyét is, ami Csíkszék és Udvarhelyszék nagyobb részéből lett összetákolva. A hetvenes években, a hazai szocializmus legszebb időszakában az üdülés meg a gyógyulás is nagy hangsúlyt kapott. A meglévő üdülőtelepeket valósággal felvirágoztatták.
Az 1973-as Hargita Megye útikönyve is ezek leírásával büszkélkedik. Minden egyes üdülőhelyiség bemutatása után annak gyógyjavallatát mutatja be. Elsőként az ország szinten elismert két üdülővárosról ad tudósítást. Borszéken a borvizek többsége fokozza a gyomornedv termelését és savasságát, jó az epének. Tusnádfürdőn emésztési bántalmakra, savtalanságra, krónikus bélbántalmakra, máj- és epe megbetegedésekre, alkalmasak.
A két kis üdülőváros mellett, amire büszke lehetett Hargita megye a Gyilkostó és környéke volt. Ezt követően felsorolja a helyi érdekeltségű kis gyógyfürdőket és üdülőhelyeket. Elsőként a megyeszékhelyhez közeli Zsögödfürdő jön a képbe, majd a csíkszeredai Katalin-fürdő. Továbbiakban bemutatja: a maroshévízi Fenyő fürdőt, Homorodfürdőt, Kirujfürdőt, a csíkszentimrei Büdösfürdőt, Hargitafürdőt, a lövétei Kirulyfürdőt, a korondi Árcsófürdőt, az oklándi Dungó-fürdőt, a székelykeresztúri Sóskút-fürdőt, a parajdi Sósfürdőt, a gyergyóremetei Maros gyógyfürdőt, a Székely-Szelterszt, a Csíkmadarasi fürdőt, a csíkrákosi Bogát-fürdőt, a csídánfalvi Dugás-fürdő, a csíkkkarcfalvi Madicsa-fürdő, Kászonfürdő, a Csíkszentgyörgy fürdőt és a csíkszentkirályi Borvízfürdőt..
Az itteni ásványvizek többsége gyomorbántalmakra, szív- és érrendszeri betegségekre, máj- és epebántalmakra, idegbántalmakra, reuma kezelésére, bőrbajok gyógyítására használták. Persze ez precízen leírva, hogy ivókúrát vagy fürdőkúrát érdemes választani.
Azért jó volna, ha a feredők egésze felújított pompájukban működnének.
II. Természetvédelmi területek
Kis otthonunk gyönyörű környezetének gazdag élővilága figyelemreméltó érték. A táj szépsége pedig egyenesen lenyűgöző. Ebből a Tündérországból adok egy kis ízelítőt.
NEMZETI PARKOK - 1. Békási Szoros - Nagyhagymás Nemzeti Park. Legmegkapóbb látvány e parkban az egek felé törekedő Békás patak völgyében húzódó sziklák és a tőle nem messze fenyvesekkel körülölelt Gyilkos tó. Szembetűnő látványossá a az Oltárkő sziklatorony, amelynek tetején keresztet állítottak fel. A Gyilkos-tó 1837-ben keletkezett. A gyakori esőzések következtében földcsuszamlás idéztek elő. A hegyről érkező törmelék egy része elzárta a völgyet és meggátolta a környékbeli patakok továbbfolyását. A patakok lassan feltöltötték a völgyet vízzel. A tóban található csutakok a ma napig is árulkodnak a hajdani természeti csapásról, amelynek látványa egyből elbűvöli az arrajárót. Sűrűn látogatott még a Nagyhagymásban található Egyes kő is, ami szép időben még a zsögödi Nagy Laji dombjáról is kivehető.
2. Kelemen Havasok - Nemzeti Park. Székelyföld legészakibb csücskében kezdődik, de nagy része más erdélyi régióhoz tartozik. Vulkanikus eredetű hegység, ez meglátszik a hegyek kúp alakú formáin is. Helyenként túlhaladják a 2000 métert. Egyik igen szép látvány az Isten széke, ami egy sziklákkal körülvett várszerű építményhez hasonló, havasi tisztásban kiteljesedő képződmény. Onnan lenézve káprázatos panoráma nyílik a Maros folyó völgyére. A másik bámulatos látvány a Tizenkét Apostol nevet kapó sziklacsoport. Más látnivalók: Rekettyés tó és környéke, a cirbolyafenyő állomány, A Poiana Stampei-i mocsár. A Kelemen havasokat Maroshévízről lehet a könnyebben megközelíteni.
3. Csalhó Nemzeti Park. Szinte az egész park a moldovai Nyámc megyéhez tartozik. A természet által kifaragott mészkőszikla alakzatai sok helyi legendákat szültek. Turisták számára fontos látnivalók a Kőkapú, Az Isten Trónusa, a Toaca stb., s egyben az egész vidék.
FIGYELEMRE MÉLTÓ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK
A.) a maroshévizi Vizesés Barlang, amelyből az utóvulkáni tevékenységeknek eredményeként termálvíz tör a felszínre. Hasonló vízesésbe lehet gyönyörködni a madarasi Hargitán.
B.) a Gyergyói-medence hatalmas földalatti képződménye a Súgó-barlang. Látogatása csak kalauzolással történik.
C.) a gyergyószentmiklósi arborétum 185 ritka növényfaj "hazája".
D.) a Hargita fürdői mofetták. Szintén vulkáni tevékenységek utóhatásának köszönhetően maradt fenn. Gyógykezelésre javallott.
E.) a Lucs tőzegláp a kis termetű fenyők és a törpe nyír hazája. A védett terület elröpít minket a tundrák világába. A közeli csíkszentkirályi Borsáros tőzegláp nyírese is hasonló élővilággal büszkélkedik.
F.) a Zsögödfürdői Csihányos sok védett és fokozottan védett növény és állatfaj otthona. G.) a Mohos tőzegláp és a Szent Anna-tó. A Mohos régebb a Szent Anna-tó "testvére" volt. Manapság elláposodott formában tekinthető meg. Kis méretű fenyői szintén tundrai hatás kölcsönöz a körülzárt vidéknek. A Szent Anna-tó, pedig Csomád-hegység vadregényes környezetében beékelődő vulkáni kráter tava.
H.) a Pogány-Havas. Ámulatba ejtő táj tárul elénk a Gyimes völgye felé. A szomszédságában lévő csíkszépvízi gát festő környezetbe burkolva adja át szépségét.
I.) a torjai Büdös-Barlang. Bálványos Fürdő határában lévő természet alakította gyógyhely. Európa legnagyobb mofettája.
J.) a Bufogó tőzegláp, szintén közel van Bálványoshoz.. Ritka növény-, és állatfaj paradicsoma, ahol a vulkáni utóműködések folytonos gázfeltöréseket idéznek elő.
K.) a Kovászna városi Pokolsár vagy fortyogó. Régebb fürdőkúrára használták, most városi látványosság.
L.) Kommandó tőzegláp hazája számos védett növényfajnak nyújt otthont.
M.) Rétyi Nyír. A háromszéki Réty közelében fekvő nyíres, melynek homokját nagyon régen a közeli Feketeügy folyó hordta össze. Látványossága a ritka göcsörtös nyír és más védett növényfaj.
N.) Vargyasi-szoros. Székelyföld egyik legnagyobb karsztvidéke a Vargyas patak mentén. A szorosban 124 barlang található.
O.) Szentegyházi nárciszrét. Egyedülálló természeti kincs. A város déli részén, mint egy öthektárnyi területen nyílik eme illatos virág.
P.) az Ivói vadaspark, az európai ősvadfajok erdei környezetben való bemutatása. Szép az arra fele vezető úton található Zeteváralji gát.
R.) Igen gazdag természeti látványt nyújt a Parajdi sóhát és Sószoros is. A községi sóbánya nemcsak turisztikai célpont, hanem gyógyközpont is.
S.) a szovátai Medve tó. A város üdülőtelepén található világ legnagyobb helio- termikus tava medve alakjáról kapta a nevét.
T.) a görgényszentimrei dendrológiai park. Számos ritka növényfajt rejteget.
U.) Mocsáredő. A Görgény-patak bal partján húzódó ártéri síkságot foglalja magába. Jellegzetes fafajtája a kocsányos tölgy.
V.) Ha nem is természetvédelmi terület, de érdemes elidőzni a Nyárádmentén is.
Z.) Aranyosszék fő látványossága a Torockó melletti Székelykő.
Az említettek mellett több helyi jellegű fokozottan védett terület van.
*
Székelyföld hegyes vidékeit túlnyomórészt lucfenyő borítja., de más tűlevelű fajok is előfordulnak. Például a havasi törpefenyő, a közönséges boróka. Növényi ritkaságok a cirbolyafenyő, a tiszafa, csűdfű, a nehézszagú boróka, a mécsvirág, a boroszlán, a kockásliliom, a havasi gyopár, a havasi nefelejcs, a kikerics, a kosborfélék, a tárnics, a havasszépe, kékberek (májvirág), erdélyi boglárka, jegenyefenyő, pirosló hunyor, tavaszi hérics, a pünkösdi rózsa (zergeboglár), sárga tárnics, a bíborfű stb.
A lombhullató részt a bükkerdők követik majd gyertyán, és tölgyerdők tarkítják a vadon termő gyümölcsfákkal. Jelentős a szilfa, a cserfa, a hársfa és a kőrisfa jelenléte is. Növényzetének nagy része keveredik a közel lévő hegyi növényvilággal.
Rezervátumokban átnyúlva megtalálható a tőzegmoha, törpefenyő, törpenyír, tőzegáfonya, kereklevelű harmatfű, hüvelyes gyapjúsás, a kisasszony papucsa, vörös és fekete áfonya stb.
Székelyföld állatvilága fajokban nagyon gazdag. A barnamedve, róka, vaddisznó, őz, szarvas, farkas, mókus szinte minden nagyobb erdőben megtalálható. Számos védett faj közül a havasi lepkefélék, a patakokban lévő hegyi pisztrángok, az elevenen szülő gyík, a barna varangy, a keresztes vipera, a rézsikló, a hajnalmadár, a havasi cinege, a jégmadár, a bajszos sármány, a héja, a siketfajd, a nyírfajd, a holló, a csúszka, a lappantyú a siketfajd, bagolyfélék, a szirti sas, a gímszarvas, a zerge, a vadmacska, a hiúz érdemelnek említést.
III. Híres vadon termő gyógynövényeink
Székelyföld burjanológiája (itt – növényvilága) a Kárpát-medence ismert gyógynövénykincseinek széles palettáját tárja elénk. Röviden leírásba ezen a címen lehet olvasni: http://users.atw.hu/borbelevente/pzselo.php. Viszont érdemes egy-két igen jó gyógynövényt kiemelni a hosszú sorból.
1. Küsebb (kisebb) növésű gyógyító burjányok - Itt az egészséges füvezési lehetőség. Igaz nem szívni kell, inkább enni sö inni, esetleg valami kenenegetőre használni.
a.) CICKAFARK - A réten érdemes bégyűjteni, ahol a kocsik nem zúgnak, s a tehenek kolompolnak. Gyulladáscsökkentő hatása végett isteni a gyomornak, jó a májra, epére, tüdőbajokra, torokra, vérszegénységre. Külsőleg hatásos a sebekre, ekcémára stb.
b.) CSIHÁNY (csalán) – Megpisiltet rendesen, kitisztítja a beleidet, reumára, hatásos a bőrbetegségekre. Leveleit összetörve felkenik a fejre hajgyökerek erősítésére gyanánt, de jó szolgálatot tesz arc putyukálására (itt - ápolására) terén es.
c.) HAVASI MEGGY (piros kokojza, vörös áfonya stb) Ha eszel belőle, leveszi a veséd gyulladását, rendbe teszi a pisilődöt. Rákbetegség fékező, memóriádot es helyrepattintja, s rendesen ügyel a gyomrodra.
d.) KOKOJZA (fekete áfonya) Levelét és termését egyformán lehet használni. Vérnyomáscsökkentő, cukorbajra se rossz. Jót tesz a bélflórának, fosásgátló, fogínygyulladás leszedő, szívbajra se utolsó, s még fertőtlenítő.
e.) KÖMÉNYMAG – Sok jó vitamin van benne. Dédelgeti belsőleg a pockot (hasat), s ha fel vagy fúvódva teájától mind kifingod a beléd szorult levegőt. Étvágyjavító és vírusölő.
f.) ORBÁNCFű (vérfű) – Kiváló hisztéria ellen, depresszió kezelésére, aranyérre. Fájdalomcsillapító és gyulladás gátló hatása es van. A pocifájós bubáknak (babáknak) az olajkivonattal való dörzsölgetés csuda hatásos.
g.) PALÁSTFű – Női problémák orvoslására igen jó. Összehúzó hatású, vérzéscsillapító, szíverősítő, de a leghatásosabb munkát a csúf sebek gyógyításán végzi el. Mint a többi felsorolt gyógynövényt lehet használni borogatásként, teának és feredőzéskor
h.) SZUROKFű – köhögéscsillapító, étvágyjavító, torkot rendbeszedő, lefekvés előtti bélütyülése (megivása) idegnyugtató és nyugtatólag hat a reumás fájdalmakra.
i.) TORMA – Becsületesen meg van tömve vitaminokkal. Érdemes enni, csak az a baj, hogy veszettül csípős. S bizony kétszer csíp, 2-szor a dolgod végezte alatt. A leőrlése közbe, pedig jobban bőgedezel (itt – könnyezel), mint egy meghatós szappanopera filmsorozatnál. De kiöli belőled a vírust és a hetvenkedő rossz baktériumokot. Bélcsatorna tisztító, immunrendszer erősítő. Külső kenegetésre , s még reumára es jó.
2. Nagyobb növésű gyógyító burjányok. Itt a fák és bokrok kerülnék bémutatásra. Persze itt is kerül füvezni való adag, de inkább azoknak terméséről lesz szó.
a.) BORSIKA BOKOR (boróka) – A veres borhoz hasonlóan vérpótló, s még bé se csiccsensz (meg se részegedsz) tőle. Helyreszedi a magas vérnyomást, az ízületi gyulladásokot enyhíti, elősegíti az étel megemésztését, epekőoldó. Vesebajosoknak nem fáintos, ők ne gyűjtsenek ilyen bogyót.
b.) HECSERLI (csipkebogyó, tüskefa) – Mán (már) a virágját es fellehet használni szájpenész kezelésére. Immunrendszer erősítő, vesekő és vesehomok kiűzésére, s csonterősítőnek használják inkább. Teli van cö vitaminnal, ezért teázásra kiváló.
c.) ISTEN GYÜMÖLCSE (galagonya) – Idegnyugtató, szíverősítő, s rendbe szedi a magos vérnyomást. Hátulütője es van, met aki sokat pápál (eszik) belőle, lehet, hogy vakarózni fog, s még el es ájulhat tőle, nem es beszélve a magas vérnyomás ingadozásról. Igaz kevésszer eshet meg, de megtörténhet!
d.) KÁNYAFA (ostorménfa, ostornyélfa) – Leveléből készült löttyel a sebeket lehet kenegetni. Rügykivonata légszomjat helyrepattintja, nyugtatja a tüdőt, a köhögést, s a bőrbetegségekkel is elbánik. Gyümölcsét nemcsak a madarak, hanem az emberek is eszik, de vigyázat, ha sokat zabálsz rosszul leszel tőle!
e.) KÖKÉNYSZILVA – Virágja hashajtó, termése bélhurut leküzdésében ügyeskedik. Teája vértisztító, méregtelenítő hatású.
f.) KUTYABENGE – Legvadabbul idézi elé a gyomorsíkódást, de kérge vagy teakeveréke más burjánnal étvágyjavító, májra se rossz, féregűző, epehajtó, érelmeszesedésre es használják. Vigyázat, a fiatal kéreg mérgező hatású és a teát is csak előírás szerint érdemes kortyolgatni.
g.) MAGYARÓ (mogyoró) – Fogínygyulladásra, visszérre, aranyérre használatos a leveléből készült tea. De jó a fekélyekre s fosás ellen es. Gyümölcse sutba vágja az agyműködést. Tisztán gondolkodsz tőle, ezért mondják okosítónak!
h.) SÓSKAFA (sóskaborbolya) – Leveleit és a kérgét májkezelésre használják, de elmegy az epeelégtelenség és szívpanaszok kezelésére egyaránt. Gyümölcs étvágyat csinál, terhes kismamáknak elmulasztja az összes hányingerét, s a gyomrot rendbe szedi.
i.) VAD VACKOR - Levelei fertőtlenítő hatásúak. Serkenti a bélműködést, segít megemészteni az ételt, vértisztító. Gyümölcse vitaminbomba, s serkenti az agyműködést stb.
j.) VADALMA – a gyomorkezelés nagy mestere, segít a májműködésbe, reuma enyhítésében es szerepet vállal, veseerősítő, álmatlanság ellen se a legutolsó.
Megjegyezendő, hogy a felsoroltakon kijjel (kívül) füveket főleg ételízesítésnél használják fel, a vadgyümölcsökből pedig lekvárt, gyümölcskocsonyát, savanyúságot szirupot, kompótot, bort pálinkát, s készítenek. Ide tartozik a madárberkenye, a som stb. gyümölcsök.
IV. Aranyaink sokasága
Történeti bevezető – Székelyföldön sok altalajkincs található. Ott van a szemünk előtt, de nem eléggé látjuk, ahogy elődeink sem. ők egyből aranyat kerestek mindenütt. Az emberi kalandvágy sok érdekes dolgot szül. Ahogy mondták akkoriban, áskálódtak egy cseppet, s kicsi zsákocskáikba gyűjtötték össze a talált kincseket, majd lajbijuk alá gyűrve vitték szakértőkhöz elemeztetni. Az arany, ezüst és drágakövek kutatása a meggazdagodás reményében egyre jobban lázba hozta a székelyeket. Néhányuk feladva más vidékekre kalandozott, ahol aranyat is kapott. Mivel sokakat becsapták a csillogó vaspirit és csillámgyűjtemények megvásárolt termékei, ösztönszerűen a bányászat szabályozását hívták elő. A kincskeresők kutatgatva a vulkanikus hegyvonulatokon pirites dolgokat gyűjtögettek össze. Az ezüstös színű csillámot macskaezüstnek, az aranyszínűt meg macskaaranynak nevezték el. A sok kutakodásnak köszönheti több földrajzi megnevezés Székelyföldszerte az aranyelőnevet. Drágakövek után kutatva lazuritot, kvarckristályokat találva fekete gyémántnak hitték. A hajdani aranyásók csákánnyal, ásóval, lapáttal, néha vasrúddal indultak bányászni. Aranyat nem lelve sokan más ásványok után kezdtek kutatni. Ki akart a falu szájára jutni, hogy bányászkodásából csak szimpla földtúrás lett... Többek között egy darabig piritet, csillámokat, és más csillogó ásványokat szekérre rakva árulták Erdély minden szegeletében (szögletében). A Hargita hegy környékén vasra és rézre találtak. Eleinte komoly mesterségnek számított a rézpormosás is. Aztán rájöttek, hogy a rég bányászott só, sőt, a vulkáni kőzetek és mészkövek sem egy utolsó megélhetési lehetőség.
1. SÓ – Székelyföldön lévő még hosszú ideig bányászható ásvány a só. Sót nagyjából Sóvidék területén bányásszák. Visszalépve az időben már a rómaiak is ismerték a helyet. Sóvidék a Hargita megyei Korond községtől kezdődően átnyúlva egészen a Maros megyei Sováradig tart. Közbeeső települések: Alsósófalva, Felsősófalva, Parajd és Szováta. Eleinte csak felszíni bányászat működött. Már Szent István király idejében szállították a Maroson a sót. Mátyás király a székelyek szabad sóbányászatát és további kereskedését megerősítette. A fejedelmek is szabad utat engedtek a kitermelésnek. A parajdi sót a XV. századtól székely sónak hívták. Az első föld alatti bányászat 1762-ben Parajdon indult be és a mai napig is tart. A kifejtett bivalybőrbe bogozott kősót akkor még négy pár ló húzta a kinti világba. A XIX század végén már az egész Székelyföld és Szászföld parajdi sóval ízesítette ételét. Manapság Sószoros és Sóhát 60 hektárja geológia természetvédelmi terület. A Parajdi sóbányában kialakított pedig fogadják főleg a légúti problémákkal küszködő betegeket.
2. ÉPÍTKEZÉSRE HASZÁLT ALTALAJKINCSEK. Székelyföldi építkezés alapanyaga a fa (ahogy mifelénk nevezik zöld arany) volt, amelyet lassan felváltotta a kő és a tégla. a.) A kövek bányászását, tán sohase hagyják abba. Többségét, mint a római időkben, most is az építészetben használják, és újrafelhasználják. Ide sorolhatjuk a vulkanikus kőzeteket: az andezitot és a bazaltot. De a homokkőt (üledékes kőzet) is gyakran feldolgozták. Gyergyó környékén márványt is találtak fehér és szürke színben. b.) Ezenkívül a mészkő, amelyik ütősebb Székelyföldön. A mészégetés Székelyföldön a Háromszéki Vargyas község, Erdővidék és Homoródmentéhez fűződik. Természetesen hajdanán az egész Székelyföldön égettek meszet. Ma már a hagyományos mészégetés Vargyason dívik a legjobban, ahol még több mint tíz család éget meszet. Hagyományos módszerekkel meszet égetnek a Gyimesek északi részén található Háromkúton. c.) Az agyag a téglavetés egyik alapanyaga, amit a népi művészetbe kerámiaként felhasználtak már az ókorra visszamenőleg is. Sok helyen ez a szakma a téglavető cigányok kezében volt. A kommunista érában már kisebb téglagyárakat működtettek. Ma is döcög egy kettő belőle. Azonban inkább az iparművészeti és népművészeti kerámia működik jobban. A homokbányák a maradék kőbányák mellett, még eléggé jól fungálnak. Figyelemreméltó a folyóvizek menti sóder kitermelése is.
3. BÁNYÁK A FELEDÉS KÜSZÖBÉN. Ezelőtt még jól működő bányák sorozata zárta be kapuit 1990 után Székelyföldszerte. Némelyikük közülük még mindig nyögdécselve müködget (vontatottan működik), de a kipurcanás határán állnak. Ilyenek a háromszéki szénbányák, amelyek gyenge minőségű lignitet bányásztak, a marosszéki (Nyárádszereda, Balavásár, Siménfalva) és udvarhelyszéki földgáztelepek (Székelykeresztúr), a gelencei kőolaj, a szentegyházi vaskohászat és a baláni rézbányászat. Pedig a Hargita fennsíkon található lövétei vasércbánya virágkorát élte. Vasat már a XVI. században bányásztak (abba az időbe az olvasztási salakot vasszarnak nevezték), de az áttörést az 1836-ban alapított vasgyár hozta, amelyik 2009-ben zárta be kapuját. Balánbánya környékén is először vasat bányásztak. 1803-tól rézbányászatra álltak rá. 1967-től a Ceausescu "Aranykorában" románok ezreit telepítették a faluba, amelyikből aztán város lett. A bánya nem bírt meg annyi embert, de mesterségesen működtették az 1989-es rendszerváltás idejéig, amikor lassan, de biztosan felszámolták. Még amire érdemes visszaemlékezni az a torjai kénbánya volt. Most az egyik felhagyott tárnájába mofetta működik.
Hiába, az altalajkincsek nagy része kimerülőfélben vannak, és ami még maradt csínján kéne bánjunk velük. Az újrahasznosítás kellene legyen a fő célunk, mert dögivel van amiből!
V. Népi kultúra
Székelyföld nagy csudái közé sorolható, mindaz, amit évszázadok során alkottak saját hazájukban, de az is amit magukkal hoztak a hajdani vándorlás során. Ezek: a rovásírás, az erődtemplomok, a székely házak, a népi viselet, a házi szőttesek, meg a vidékünkre jellemző evődés dolgok (gasztronómia).
1. Rovásírás – Mán a honfoglalás idejében evvel az írással jöttek eleink a Kárpát-medencébe. Szent István királyunk korába latin ábécére cserélték le. Ennek ellenére a rovásírás a XVI. században egész Székelyföldön elterjedt. 1850-ig még alkalmanként használták. Aztán 1990-es rendszerváltás után új reneszánszát éli, a mai napig bürükölnek (foglalkoznak, tanulják) vele. Na, nem úgy, mint rég, egy cseppet másképp. Minden hangra külön írásjelet használnak. Hasonlóságot mutat a türk eredetű népek rovásírásaival. Leggyakrabban fába vésték üzenetüket az illetők, de kőbe karcolt emlékkel (vargyasi) es büszkélkedhetünk. Az első rovásírásról szóló munka Telegdi Jánost dicséri. A könyv eredeti formában nem maradt fenn, csak kéziratos másolatok váltak ismertté. Kájoni János szintén nagy érdeklődést mutatott a rovásírás iránt. Horváth Benedek is igyekezett kidolgozni a székely rovásírás szabályait. Losteiner Leonard 1777-es munkájában összefoglalta a rovásírással kapcsolatos tudnivalókat. A rovásírás kutatása most es (is) tart.
2. Építészet – a.) A székelyföldi vártemplomok a XV. századtól gyúltak bé (itt – kezdték építeni) Háromszéken. Részben a szászokról lesték le a technikát, de sajátos helyi módszerrel tették "székelyessé". A második rend vártemplom a XVII. században épült fel Bethlen Gábor és I. Rákóczi György idejébe. Hasznosnak bizonyult az ezekbe az évtizedekbe folyton betörő tatár seregek ellen. Hiszen odamenekülhetett a falu. A templom főleg a XV. században jellegzetes 2-3 emeletes lőrésekkel ellátott toronnyal büszkélkedhetett. A templomot védőfalak vették körül, amelyeken szintén lőrések kandikáltak ki, s pártázatot (a falak mentén megdolgozott törtvonalú mellvéd) es raktak, eleinte védő osztán (aztán) díszítés céljából. A védőfalak alapanyaga rendszerint a kő volt. b.) A székely házak székenként úgy díszítésben, mint formában változnak. A hajdani székely házak zöme fából készült, legtöbbjük tornáccal, boronafallal díszítve. Teteje eléggé nagy, hogy könnyen le tudjon futni rajta az eső, s télen a hó. A zsindelyes tetőt lassan kiszorította a cserepes. A ház pedig nemcsak fából, hanem kőből és téglából is készült. Osztán (aztán) egyre több vakolatdísz jelent meg, a lakóházat alápincézték a módosabbak, néha még emeletet es húztak rea (rá). c.) A ház bejárójával szembeni gazdasági épületek (csűr, pajta ól), ha szűk a telek a kapuval szemben vannak, azzal az építkezési formával amely legjellegzetesebb Székelyföldön, a kapuval. A székelykapu igazi látványosság. A régiek legtöbbjükén rovásírás található. Az elkészítéséhez tölgyfát és cserfát használnak. Az elkészített építészeti remekmű egy kicsi és egy nagy kapu részből tevődik össze. A kiskapu az embereknek, a nagykapu a járműveknek van fenntartva. Katolikus vidéken a kapu két oldali tetejére, mint a házaknál keresztet raknak. Díszítőelemként a Napot, a Holdat és a csillagokat rakják fel. Ami vidékenként változik az a virágmotívumok használata. A kapufeliratok mindig kellemes élményt nyújtanak az arra járóknak. Például: "Isten hozott, s ha mész Isten veled!", "Békesség a béjövőnek, egészség a kimenőnek" stb. Ami fontos, hogy a hajdani székely épületegyüttes nem rí ki, hanem beleolvad a tájba. Egy másik jellegzetes fafaragászati alkotás a kopjafa, amelyeket a sírok fölé állítanak.
3. Kézművesség csodái – a.) A bútorkészítés legfontosabb terméke a tulipános láda, de nagyon szép és impozáns a gabonatartó, a szuszék (ácsolt ruhatartó láda), és a szekrényláda. A bútorok nagyja inkább festett volt, s rajta díszelgett az évszám, de léteztek faragott példányok is. b.) A fafeldolgozás és fafaragás mellett a vésés a kosár-és más edények fonása, a szalmakalap készítés a vidék egyik elterjedt foglatossága még a mai napig is, ahol létezik agyag, a fazekasság. Nagyrészt Udvarhelyszéken elterjedt, Főleg Korondon. De foglalatoskodnak nagyrészt ma is Csíkdánfalván, Csíksomlyón, Berecken, Sepsiszentgyörgyön, Marosvásárhelyen stb. Többségük barna és fekete kerámia, de készítenek zománcozottat is. Régen az edényeket többségét házi használatra készítették, mostanság egyre divatosabb díszítőelemként árulni a portékát. c.) A székely ruháknak és szőtteseknek a mai napig is nagy keletje van még határon túl is. Újra felfedezték a szövés-fonás és varrás szépségét az emberek. Nagyobb ünnepekkor népviseletbe öltözve mulatnak. Az székely ünneplői tartozékok mellett, ott vannak a díszes falvédők, terítők szőnyegek. A szőttesek közül Székelyföldön elkülönül a díszítésében igen gazdag gyimesi csángó szőttes és varrottas. d.) Egy másik sajátosság a székely csizma. A bocskor követően a székely férfiak rövid szárú csizmát hordtak, majd később kicserélődött hosszúra, amelyek lehettek bőrszegős, ráncos, talpszárú, kemény szárú darabok. A nők pedig magassarkú bokánál ráncolt csizmát, vagy magassarkú gombos cipőt, félcipőt viseltek. Manapság már egyre kevesebben vannak székely csizmát készítő mesterek.
4. Ételek – a.) Legjellegzetesebb székely ételek közé tartozik az ünnepi asztal finomsága a töltelékes káposzta, italnak a köményes és a bor, sütemények közül a kürtőskalács, palacsinta, pánkó (fánk) és a csöröge. b.) Húsvétkor elterjedt a tojásírás. Székelyföldön újból reneszánszát éli, de igazából a gyimesekben maradt fenn mostanáig.
5. Szellemi hagyaték – A székely és a csángó táncok messzi világon elismertek. Az énekek, versikék úgyszintén. Mégis a legértékesebbek a vidék számtalan meséi, gazdag legenda és mondavilága. Na, ez lenne röviden. Ha csak a felsoroltakkal tudnánk bánni rendesen, Székelyföld a turizmusából megtudna élni.
VI. SZÉKELYFÖLDI VÁRAK - KASTÉLYOK – KÚRIÁK
Sok minden bámulni való van itt minálunk Székelyföldön. Azé még érdemes felsorolni néhány szépséges építészeti remekművet. Vártemplomokra, várakra, kastélyokra és kúriákra gondoltam. Na jöhetnek es szép sorjában! Persze a lista nagyobb kellene legyen, de helyszűke végett ennyit fért bele.
1. Templomok – abafájai r. kat templom, alsócsernátoni református templom, balavásári református templom, baróti r. kat. erődtemplom, bögözi református templom, csatószegi római katolikus templom, csíkdelnei r. kat. Szent János templom, csíkkarcfalvi r. kat. vártemplom, csíkrákosi r. kat. vártemplom, csíkmenasági r. kat. templom, csíksomlyói kegytemplom és kápolnák, csíkszentléleki r. kat. templom, csíkszentkirályi r.kat. templom, csíkszentmihályi rom. kat. vártemplom, csíkzsögödi r. kat. templom, dálnoki református templom, énlakai unitárius templom, felsősófalvi református templom, gelencei r. kat. templom, gyergyószárhegyi r. kat. templom, gyergyóújfalusi r. kat. templom, gyulakutai református templom, homoródkarácsonyfalvi unitárius templom, kászonaltízi r. kat templom, kézdiszentléleki r. kat erődtemplom, marosszentgyörgy katolikus templom, marosvásárhelyi református vártemplom, nagyajtai unitárius erődtemplom, nagygalambfalvi református templom, nyárádszentlászlói unitárius templom, sepsiszentgyörgyi református templom, székelyderzsi unitárius erődtemplom, székelyvajai református templom.
2. Várak – alsórákosi Tepő vára, bálványosfürdői Bálványosvár, csíkcsicsói Csicsóvár, csíkrákosi Pogányvár, csíkszentdomokosi Vársarok, csíkszeredai Mikó vára, csíkzsögödi Várhegy, felsőrákosi Réka vára, firtosváraljai Firtos vár, gyimesbükki Rákóczi vár, homorodoklándi Kustaly vára, nyárádremetei Vityál vára, oltszemi Herec vára, parajdi Rabsóné vára, sepsibükszádi Alsósolyómkő, sepsibükszádi Vápa vára, szacskai Várhegy, székelyvarsági Tartód vára, tusnádfürdői Vártető.
3. Kastélyok – altorjai Apor-kastély, árkosi Szentkereszthy-kastély, bodolai Béldi-kastélyok, erdőszentgyörgyi Rhédey-kastély, gernyeszegi Teleki-kastély, gyergyószárhegyi Lázár-kastély, hármasfalui Dózsa-Barátosi-kastély, kászoni Balási-kastély, marosszentgyörgy Máriaffy-kastély, marosvécsi Kemény-kastély, miklósvári Kálnoky-kastély, nagyernyei Bálintitt-kastély, nyárádszentbenedeki Toldalagi-kastély, olaszteleki Dániel-kastély, oltszemi Mikó-kastély, sáromberkei Teleki-kastély, sárpatali Teleki-kastély, sepsikőröspataki Kálnoky-kastély, székelytamásfalvi Thúri-Bályai kastély, torjai Apor-kastély, uzoni Béldi-Mikes-kastély, uzoni Temesváry-kastély, vargyasi Dániel-kastély, vajdaszentiványi Kemény-Zich-kastély, zabolai Mikes-kastély, zágoni Mikes-Syenkereszthy-kastély.
4. Kúriák, udvarházak – bikfalvi "kúriaparadicsom", csernátoni kúriák, csíkkozmási Becz kúria, csíkrákosi Cserei kúria, csíkszentimrei Henter kúria, csíkszentkirályi Bors kúria, csíkszentmihályi Sándor kúria, csíkszentsimoni Endes kúria, csíktaplocai Lázár kúria, csíkzsögödi Mikó kúria, dálnoki kúriák, erdőfülei Boda kúria, göröcsfalvi-csíkvacsárcsi Sándor kúria, lázárfalvi Apor-Kálnoky kúria, sepsiszentgyörgy Daczó kúria szentkatolnai Sinkovits kúria, Zaláni séra kúriák.
Keresgélni a székelyföldi örökség után szép munka. Megnézni mindazt a csodát, amelyet e nép alkotott kár lenne kihagyni. Aki csak teheti, látogasson el erre az igen ritka, s bár európai, de mégis egzotikus vidékre. A helybéliek szeretettel várják.
Ajánlott kötetek:
Bányai László: Népies bányászkodás Székelyföldön, Népismereti dolgozatok 1981, Kriterion, Bukarest, 1981
Bicsok Zoltán, Orbán Zsolt: "Isten segedelmével udvaromat megépítettem" Történelmi családok kastélyai Erdélyben, Gutemberg Kiadó, Csíkszereda, 2011
Borsodi László – Fülöp Zoltán: Erdei gyümölcsök, Csíkszereda 1984
Demeter Zsuzsa, Püsök Botond: Kastélynapló, Erdélyi kastélyok és udvarházak nyomában, Studium Kiadó,Kolozsvár, 2013
***Hargita Megyei népviselet, Csíkszereda, 1979
***Hargita Megye Útikönyve, Csíkszereda 1973
***Hargita Megye védett és ritka növényei, állatai, Csíkszereda 1980
K. Csedő szerk.: Hargita megye gyógy- és fűszernövényei, Marosvásárhely, 1979
***Magyar Néprajzi Lexikon: N-SZ A, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1987
Orbán Balázs: Székelyföld leírása. Pest, 1871
Pázmány Dénes: Növényhatározó,. Dacia K., Kolozsvár 1983
Péter Elek., Makkfalvi Zoltán: A romániai ásványvíz palackozás fejlődésének korszakai. A Miskolci Egyetem Közleménye , 77 kötet, 2009, 5-17o
Szabó Attila – Péntek János: Ezerjófű. Kriterion, Bukarest, 1976.
Tüdős S. Kinga: Háromszéki templomvárak, Mentor Kiadó, Marosvásárhely, 2002
Vajda Lajos: A szentkeresztbányai vasgyártás története; Politikai Könyvkiadó, Bukarest, 1983
Vargyas Antal: Székelyföld - Útikalauz. Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 2001
Vofkori László: Utazások Székelyföldön, Pro-Print, Csíkszereda, 2004.
SZÉKELYFÖLD KINCSEI rendezvény a csíkszeredai Márton Áron Gimnáziumban
A "Tudj többet, légy jobb!" - iskola másként hét program keretén belül 2015 április 9-én került sor a gimnázium könyvtárának dokumentációs és információs részlegén az iskolai diákjainak szánt SZÉKELYFÖLD KINCSEI interaktív rendezvényre. A résztvevők zöme a IX. évfolyamból került ki, de voltak XI. osztályosok is.
A RENDEZVÉNY CÉLJA Székelyföld mint szülőföld tudatos megismerése a helybéli diákok számára.
Az érdeklődők köszöntése után elsőként jómagam tartottam egy rövid bevezetőt Székelyföldről általában. A bevezetőt a székelyek eredetének boncolgatásával folytattam, amelyet a végleges letelepedés, valamint a székely székek kialakulásának története követett. Majd felsoroltam néhány rendkívüli képességű székely embert, akik munkásságukkal, helytállásukkal szolgálták a magyarságot és az egyetemes kultúrát. A történeti beszámolómat Székelyföld 100 esztendős változásainak visszatekintésével zártam.
Antal Beáta tanárnő folytatta az előadást Székelyföld domborzatának, vízrajzának, éghajlatának és élővilágának bemutatásával. A tanárnő külön kiemelte a vidéken áthaladó vulkanikus hegygerincek jelentőségét, a környék természeti kincseinek fontosságát, mint a borvíz, a só és végül, de nem utolsósorban a még létező természetes erdőségek szépségét, fontosságát. Többek között kitért a ritka növény- és állatfajok, valamint a természetvédelmi övezetek ismertetésére is.
A természetföldrajzi bemutató után sor került a vidék turisztikai bemutatására. Az egyik ilyen megemlítendő biciklis kiránduló útvonal a nemrégiben kialakított Borvízút. A természetföldrajzi adottságok mellett felhívtuk a diákok figyelmét a népi mesterségek kifogyhatatlan tárházára, a népi építészet, a vártemplomok, kastélyok, kúriák és udvarházak egyedi jellegére, a szellemi népi kultúra gyöngyszemeire, mint a mondák-legendák, balladák, népdalok, népmesék stb. Végül nyomatékosítottuk a résztvevőkben a helyi jellegű gasztronómia kiváló portékáinak kincsestárát.
A bemutatót rövid filmek, képek követték, amelyeket albumok, szakkönyvek és térképek használatával hoztunk közelebb az érdeklődőkhöz. A kommunikáció hatékony módszerével igyekeztünk megtudni a diákok hozzáállását eme téma iránt. A diákok a rendezvény alatt aktívan részt vettek a beszélgetésekben, és véleményük pozitív kicsengése saját kultúrájuk iránt arra engedett következtetni, hogy van, amire építeni a jövőt.
Az előadást Székelyföld térképének ajándékozásával, kürtöskalács és más helyi jellegű sütemények, valamint csobotfalvi borvíz kóstolásával zártuk. Ezúttal is megtapasztalhatták a diákok az itthoni ízeket és a székely vendégszeretetet.
*
E rövidke két óra arra volt jó, hogy felkeltse Székelyföld iránt a kíváncsiságot a jövő nemzedékben, a helyi, igen gazdag természetföldrajzi, népi és más kulturális értékek iránt, amelynek megbecsülése által kis hazánkat szebbé jobbá, lakhatóbbá lehet tenni.
A program anyagát Antal Beáta földrajz szakos tanárnővel állítottuk össze. A rendezvény gördülékeny lefolyásában segítséget nyújtott Balázs-Bécsi Enikő adminisztrátor. B.L
Össszeszerketálta (szerkesztette): Fenyőszegi Borbé Levente