Az 1943-1944-es tanév mérföldkő a gimnázium életében. Megjelennek az első női tanítók-óraadó tanárok, Gyulai Lenke és Zsulyevich Nóra. Mindketten helyettes tanárként dolgoztak. Gyulai Lenke magyar-német szakos volt, Zsulyevich Nóra magyar-francia szakos, de történelmet, román nyelvet és németet is tanított. A változás valószínűleg annak tudható be, hogy a háború éveiben tekintélyes számmal voltak férfiak a fronton és tanerő hiány volt az iskolákban. 1944 után Barabás Ibolya (1945-1948), Korody Lujza (1944-1948) tanított a gimnáziumunkban Az 1946-os levéltári feljegyzés szerint Barabás Ibolya történelmet és magyart, Korody Lujza francia és német nyelvet tanított.
Az 1942-1943-as tanévtől Császár Jolán töltötte be a titkári állást, aki a háború után is titkárnőként dolgozott a Gimnáziumunkban.
Az 1946-1947-es tanévben a leányiskolától három lány jött át hozzánk. Név szerint Albert Magda, Hajdú Sári és Veress Erna. Őnekik a középső bejárattól jobbra külön szobájuk volt, amit lányszobának is neveztek. Szünetekben ott tartózkodtak, és csengetés után az órarend szerinti tanárok értük mentek, s bekísérték az osztályba. Rájuk Papp János igazgató úr leánya, Ibuci vigyázott.
Az igazi nagy változás 1948-ban ment végbe, amikor a kommunisták kiutasították az országból Mihály királyt. Az újabb tanügyi reform értelmében vegyes líceumot indítottak, ami azt jelentette, hogy az 1948-as esztendőtől kezdődően, immár hivatalosan, lányok is járhatnak a gimnáziumba. Az átállás nem ment egyből és könnyen, a leányiskolából ebben a tanévben 11 lány jött át. Ez az arány az évek előrehaladtával nőttön nőtt. Az iskola államosítása után, felsőbb utasításra le kellett cserélni a Római Katolikus Főgimnázium nevet a Magyartannyelvű Vegyes Líceumra. A tanév elején a diákokat nagy meglepetés várta. A Román Kommunista Párt vezetőinek a képe díszítette a folyósokat és az osztálytermeket. A kápolnát díszteremmé, a szentélyt színpaddá, és a sekrestyét öltözővé alakították át. Ilyen szellemben indult útjára a volt katolikus gimnázium.
Az új rendszer új követelménye alapján immár sokkal több nőt vettek fel tanítani, mint az előző tanévekben. A jelszó az egyenlőségen volt. A nőknek joguk volt dolgozni és tanulni, akárcsak a férfiaknak. Az új női tanerők között voltak helyettes tanárok, de szakosak is. A gimnázium 1948-1949. tanári és diáknévjegyzékében (katalógusában) nyomon követhető a női munkaerő számarányának növekedése.
A kommunista rendszer első női tanerői: Balázs Tamara helyettesként orosz nyelvet (1948-1950), Minierné Bujáki Márta helyettesként földrajzot, magyar nyelv és irodalmat és természetrajzot (1948-1950), Gál Klára fizika-kémiát (1948-1956), Incze Éva matematikát, fizikát és magyart (1948-1950), Kovács Irma politikai közgazdaságtant, alkotmánytant és jogot (1948-1961), László Júlia helyettes tanárként matematikát (1948-1951), Márton Erzsébet franciát és magyart (1948-1950). Megjegyezendő, hogy Márton Erzsébet az előző, vagyis az 1947-1948-as tanévben még könyvtároskodott is.
TABLÓ
Az 1946-os "Csíkszeredai gimnázium végzett ifjai" tablón öt lány is szerepel: Dávid Brigitta, János Irén, Kozán Irén, Lempert Magdolna és Tamás Paula. Valószínűsíthető, hogy a megszűnt csíkszeredai Polgári Leányiskola átmentett növendékei voltak.
Bibliográfia
Antal Imre, Vrabie Nicu (szerk) et ali.: A Csíkszeredai Líceum Monográfiája 1668-1968, Csíkszereda, 1968.
Antal Imre: „Tisztesség adassék” Lapok a csíkszeredai Római Katolikus Főgimnázium történetéből. Csíkszereda: Pallas-Akadémia, 1994.
Váli Éva (szerk.): Közös nevezőnk – mozaikkockák egy iskola életéből 1945-1990, Csíkszereda, 2005, Bartha (Albert) Magda: “Jöjjenek a nekem való leányok” 251-2530., Takács István: Tanárportrék 259-264 o.
A gimnázium évkönyvei: 1940-1941., 1941-1942., 1942-1943., 1943-1944. tanévek Csíkszeredai kiadások.
Tallózás a világhálón található információkból.
Köszönöm Antal Katalin titkárnőnek az adatok felkutatásában nyújtott segítséget.
Borbé Levente
könyvtáros, 2018