Lajos egy 3 éves bichon bolognese kan kutya, akinél Gazdái arra lettek figyelmesek, hogy néha húzta a hátsó lábát, imbolyogva járt és fiús pozíció helyett lányosan ürítette vizeletét.
Állatorvoshoz mentek, aki megállapította, hogy az elváltozás a hát-ágyéki szakaszt érinti. Megkezdte gyógyszeres kezelését és emellett a Tulajdonosok elhozták Lajost fizioterápiára is.
A rehabilitációt állapotfelméréssel kezdtem. Az állapotfelmérés során jól látható volt az ataxias (imbolygó) járás, a propriocepcio (helyzetérzékelési reflex) mind két hátsó lábon késett. Mivel Lajos nagyon hamar állatorvoshoz került, majd fizioterápiára, így a comb-, és farizmai nem sorvadtak le annyira, az ízületi mozgáspályák nem szűkültek be. Ez a két információ nagyon pozitív a gyógyulás szempontjából. Hiszen a felépülésben sokat segített a kutya jól izmoltsága. Ez igen fontos tényező, ugyanis az izom 1-2 hét alatt jelentősen le tud sorvadni. A sorvadt izmok, ha csonton fekszenek, mint jelen esetben a farizmok, hajlamosak letapadni, majd megrövidülni. A megrövidülés (kontraktúra) egy visszafordíthatatlan, vagy csak nagyon nehezen visszafordítható folyamat. Ezt mindenképpen meg kell előzni. A mi esetünkben szerencsére ettől nem kellett tartani.
Az állapotfelmérést követően felállítottam egy terápiás tervet, mely egy rövid és egy hosszú távú terápiás célból állt. Ennek mentén igyekeztem Lajossal a feladatokat elvégeztetni, természetesen figyelembe véve a kutya mindenkori állapotát, kedvét és fejlődési szintjét.
A hátsó végtagoknál passzív kimozgatást alkalmaztam, hogy elkerüljük az ízületi mozgáspályák beszűkülését. Ingermasszázzsal igyekeztem elérni, hogy a kiesett reflexeket vissza tudjam állítani, ezáltal a nem használt ízületeket ismét mozgásra késztettem.
Nyújtottam a hátsó lábak izmait, nehogy véletlen megrövidüljenek.
A kötött, görcsös izmokat lazító masszázzsal igyekeztem feloldani. Erre azért volt szükség, mert a rendellenes mozgás miatt az egészséges végtagokon izomfeszülések alakultak ki, ezeket fel kellett oldani.
A különböző instabil eszközökön való tornával pedig igyekeztem Lajos koordinációján javítani, az izmokat erősíteni. A koordinációs gyakorlatok lényege, hogy tudatosítsuk az állatban a végtagjainak helyzetét.
Miután a kutyus kellően megerősödött és a helyzetérzékelési reflexe is rendbejött, megkezdtünk egy újabb feladatsor bevezetését, melynek a lényege a szép járás megtanítása volt. A járáskép javítására azért van szükség, mert a nem használt (vagy nem jól használt) végtagok lépéshossza megrövidül.
Lajoska teljesen meggyógyult, nyomát sem látni a betegségének. Gazdája havonta egyszer elhozza fizioterápiára, hogy lássuk továbbra is minden rendben van-e, illetve, hogy fenntartsuk a jó állapotát.