A discospondylitis – mely a gerinccsigolyák között levő porckorongok és a kapcsolódó csigolyák gyulladását jelenti – főleg középkorú, nagy testű, nem ivartalanított kan kutyáknál fordul elő.
A gazdinak először az tűnhet fel, hogy kedvencének gerinctájéki fájdalmai vannak, majd – hátágyéki érintettség esetében – hátulsó testfél gyengeség, később pedig a hátulsó testfél teljes bénulása következik be. Amennyiben a tünetek nyaki elváltozásokat is hoznak (ez a ritkább), úgy a bénulás mind a négy végtagot érintő neurológiai elváltozásokat mutat.
Amit még tünetként észlelhet a tulajdonos, hogy kedvencének csökken az étvágya, elkezd fogyni, depresszióba esik.
Maga a porckorong gyulladás egy másodlagos kórkép. A gyulladás oka egy bakteriális, vagy gombás fertőzés, mely általában sebekből vér útján juthat el a csigolyákig.
Közvetett úton pedig lehet pl.:
- toklász (a növényen lévő gombák, baktériumok bekerülhetnek a véráramba, amikor megszúrják az állatot)
- húgyúti fertőzések
- fogproblémák
- Brucella canis (Magyarország mentes, így a külföldről behozott, illetve a külföldet megjárt tenyészállatok szűrését az állatorvosok javasolják)
A betegség során megjelenő duzzanat, gyulladás és csontdeformálódás, nyomást vagy feszülést gyakorol a csigolyákban található gerincvelőre. Ha ez a gyulladás csak a csigolyákat érinti, porckorong gyulladásként (spondylitis) emlegetik. Nem szabad összetéveszteni a spondylosisal (meszesedés), amely a csigolyák nem fertőzéses összecsontosodását jelenti.
Diagnózis felállítása:
„A diagnózis felállítása igen nagy körültekintést igényel és kiegészítő vizsgálatok sorozatát jelenti. Maga a discospondylitis legtöbbször kimutatható a gerinccsigolyákról készült röntgenfelvétellel. A leggyakrabban érintett terület a 2-4 hátágycsigolya vagy a 7. ágyékcsigolyától az első keresztcsonti csigolyáig terjedő rész, de érintettek lehetnek a nyaki- és akár egyes hátcsigolyák is. Ám a fertőzés első 2-4 hetében a röntgenfelvételen nem látható elváltozás, mivel ilyenkor a fertőzés még nem okoz csontdeformitást. Ilyenkor szóba jöhet a scintigráfiás vizsgálat mely a fertőzést követő 3 napon belül képes kimutatni az elváltozásokat. Finom diagnosztikai módszert jelenthet még a CT illetve egyes környező lágy-szöveti vizsgálatokra igénybe vehető az MRI. A hétköznapi gyakorlatban azonban a röntgendiagnosztika a legelterjedtebb, mellyel a gyógykezelés sikeressége is nyomon követhető. Gerincfestés szükséges lehet a gerincvelő kompresszió kimutatására. Ritkább esetekben az érintett területből vékony tűvel mintát kell venni bakteriológiai vizsgálat céljából, ez azonban speciális felszereltséget és felkészültséget igényel. Fontos azonban tudni, hogy a már leírtak miatt nem elég csupán a gerinc elváltozásait diagnosztizálni, hanem a fertőzési gócot is meg kell keresni az állatban. Ez vér vizeletvizsgálatokat jelent, mellkasi röntgenfelvétel elkészítése is indokolt a fent említett megbetegedések feltérképezése érdekében, valamint a hasi ultrahangvizsgálattal a hasüregi szervek esetleges morfológiai elváltozásait is vizsgálni kell.
A gyógykezelést mindig antibiotikum terápiával kezdjük és a már említett leggyakoribb kórokozó ellen hatékony készítményt választjuk. Ennek folytatása addig szükséges míg a vér vizelet és egyéb minták bakteriológiai vizsgálatának eredménye megérkezik, ezeknek tükrében határozható meg, hogy változtatni kell- e az alapterápián. Számítani kell az antibiotikumos kezelés 2-3 hónapos időtartalmára is, mivel a túl rövid ideig adagolt gyógyszer a betegség kiújulásához vezethet. Az antibiotikum mellet megfelelő fájdalomcsillapításra és gyulladáscsökkentésre is szükség van, de ez sosem lehet szteroid tartalmú szer. Mindemellett a feltérképezett fertőzési góc célterápiája indokolt. Súlyosabb esetekben szükség lehet sebészi beavatkozásra, különösen, ha konkurens porckoron előesés is súlyosbítja a kórképet. Az operatív kezelést azonban mindig szigorú antibiotikumos előkezelésnek kell megelőznie, hogy a sebészi beavatkozással ne terjedjen esetleg tovább a fertőzés, de minden óvintézkedés ellenére ennek kockázatát tudomásul kell venni.
A betegség prognózisa általában jó, kivéve, ha gombás fertőzés, vagy szívbelhártya gyulladás áll a háttérben. Nagyon súlyos neurológiai tünetekkel járó esetekben neurológiai maradványtünetekre számítani lehet, illetve az ilyen esetekben a prognózis is sokkal rosszabb.” Forrás: http://kisallatneurologia.hu
A fizioterápia célja többek között:
- fájdalomcsillapítás
- nyaki görcsök oldása
- kiesett reflexek visszaállítása
- izomerősítés
- keringés serkentése
- izomfeszülés oldása
A fent felsoroltakkal a sorvadást meg lehet állítani, vagy késleltetni.
Majd a gyógyulást követően:
- masszázs
- beszűkült mozgáspálya teljes helyreállítása
- gyógytorna – izomerő és a mozgáskoordináció fejlesztése
A gyógyszeres kezelés mellett a fizioterápia segíti az izmok okozta fájdalom oldását a gyógyulási folyamat lezárultáig.