Röviden: elképesztő!
Hosszabban: az egyik legszebb (ha nem a legszebb) képi világú film, amihez valaha szerencsém volt. A történet inkább szép mint magvas, de nem vagyok benne biztos, hogy a film ekkora hatást érne el, ha egy mélyen elgondolkodtató, filozófiai magasságokat ostromló storyt injektáltak volna bele. Az összhatás egyszerűen mesés. Győnyörű színek, mesterien megkomponált jelenetek. Igen, azt hiszem, ez a filmkészítés csúcsa.
Akitől a wuxia műfaja távol áll, most az egyszer vegyenek erőt magukon, különben olyasmiből maradnak ki, amit csak azért nem bánnak meg, mert nem tudnak róla.
2 hozzászólás - “Hős (Ying Xiong)”
Kommentáld!
2007 August 20
2007 August 21 15:54
Biztos vagy benne, hogy megfelelően értelmezted?
A hős éppen attól a csúcsok csúcsa, hogy hihetetlen kiterjedt gondolatiság párosul a hihetetlen magas szintű vizualitással. Az erkölcsi mondanivaló megkérdőjelezhető ugyan, cserébe olyan mélységű üzenetet hordoz magában (individualizmus vs. kollektivizmus), ami nemhogy ezer filmből egy, de tízezer bármilyen művészeti alkotásból egyben fordul elő. Itt ráadásul nem kézlegyintéssel van elintézve a dolog, hanem ténylegesen kifejtésre kerülnek egyéni sorsok, egyből szembeállítva a császári gépezet ridegségével. Mindez úgy van megtámogatva képekkel (a “pozitív szereplők”, de legalábbis individuumok esetén alkalmazott élő és nyugodt színek vs. a császár és környezetében előforduló csupa egyenszürkeség, az írók művészi mozgása szemben a robotikusan mozgó hadsereggel) és hangokkal – érdemes a háttérzene ritmusváltásaira figyelni -, hogy az maximálisan a kifejezést szolgálja. Emellé még fantasztikusan kidolgozott karakterek is befértek, a bosszúra éhes nő, a kedélyét csillapítani képes férfi, vagy a látszólagos embertelenségét levetkőzni képes császár mind-mind olyan kristályfigurák, amikről a legtöbb film, színdarab, vagy épp mese nem is álmodhat.
A hős egész egyszerűen egy csoda, bátran állítom, hogy a filmezés egyik abszolút csúcsa. Ja, és nem wuxia.
2007 August 21 17:46
Engem ez a vonulat valahogy kevésbbé ragadott magával. Nem szeretem ennyire ízekre szedni a dolgokat, és a film inkább a szívemre, mintsem az agyamra hatott. Lehet h én vagyok sekélyes, de még mindig tartom h szebb mint mélyebb. De ezzel együtt elismerem, hogy igazad van. Amiket leírtál, valóban kibogozhatók a filmből. Ja és sztem befér a wuxia műfajba (is).